Sokkolót is bevetettek a rendőrök hétfő délelőtt, amikor feloszlatták a Margit-hídról a katatörvény módosítása ellen tiltakozókat - derül ki Jámbor András élő Facebookos bejelentkezéséből.
A futárok hirdettek meg egy demonstrációt hétfő reggelre a Margit hídra, amit le is zártak a tiltakozók. A hivatalos program kilenc órakor véget ért, a tömeg egy része ezután a Nyugati pályaudvar felé indult, páran azonban a hídon maradtak.
Az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselője 11 óra körül jelentkezett be a helyszínről, ahol
a jelentős létszámfölényben lévő rendőrök elkezdték kiszorítani a tüntetőket, akik közül ekkor többen is a hídon ültek összekapaszkodva.
A felvételen előbb csak a sokkoló hangját lehet hallani, majd látható is, ahogy az egyik, amúgy passzívan ellenálló tüntető ellen bevetik az eszközt.
Sokkolót is bevetettek a rendőrök hétfő délelőtt, amikor feloszlatták a Margit-hídról a katatörvény módosítása ellen tiltakozókat - derül ki Jámbor András élő Facebookos bejelentkezéséből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bod Péter Ákos: Ha a kormány nem elégszik meg a maga 27 százalékos árrésével, hogy várja el a kiskereskedőktől, hogy fedezzék a költségeiket a 10 százalékból?
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint az inflációt nem kezelni kellene, hanem megelőzni. Szerinte az árrésstop alkalmazása miatt a kisvállalkozások kerülhetnek igazán bajba.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az infláció kapcsán nem az élelmiszerárak emelkedése a legnagyobb probléma, hanem a szolgáltatások drágulása. Szerinte ez azért különösen aggasztó, mert míg az élelmiszerek árai szezonálisan változhatnak, addig a szolgáltatások árai általában nem csökkennek vissza.
A volt jegybankelnök kritizálta a kormány frissen bejelentett intézkedését, amely szerint az alapvető élelmiszereknél a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Úgy véli, hogy ez nem valódi megoldás az inflációra, viszont jelentős terhet ró a kiskereskedőkre.
Hozzátette, hogy miközben a kormány maximalizálja az árrést, maga 27 százalékos áfát szed be az élelmiszerek után.
Kiemelte, hogy a kisvállalkozások kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe az intézkedés miatt, mivel ők eleve több költséget viselnek, és az árrés nem jelent számukra tiszta profitot. Szerinte az is kérdés, hogy lesz-e lehetőség kijátszani az új szabályozást, de az biztos, hogy az intézkedés sok adminisztrációval és bizonytalansággal járhat.
Az infláció kezeléséről szólva Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy a problémát nem megállítani kellene, hanem eleve megakadályozni, hogy elinduljon.
Úgy véli, hogy most már késő beavatkozni, de a nyugdíjasok nagyobb támogatása és az adóterhek csökkentése még enyhíthetné a helyzetet.
Hozzátette, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképessége is gondot jelent.
A szakértő a kormány nemrégiben bejelentett személyi jövedelemadó-mentességi intézkedéseivel kapcsolatban is felvetett aggályokat. Szerinte ezek az intézkedések pluszkiadást jelentenek az államnak, amit valahonnan pótolni kell. A Tisza Párt szerint az élelmiszerek áfájának csökkentése segítene az infláció visszaszorításában, de a kormány ezt a növekvő kiadások miatt nem engedheti meg magának.
Bod Péter Ákost arról is kérdezték, mit gondol arról, hogy Varga Mihály leváltotta Matolcsy György embereit a Magyar Nemzeti Bankban. A volt jegybankelnök szerint ez érthető döntés volt, és azt nem tartja szokatlannak.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az infláció kapcsán nem az élelmiszerárak emelkedése a legnagyobb probléma, hanem a szolgáltatások drágulása. Szerinte ez azért különösen aggasztó, mert míg az élelmiszerek árai szezonálisan változhatnak, addig a szolgáltatások árai általában nem csökkennek vissza.
A volt jegybankelnök kritizálta a kormány frissen bejelentett intézkedését, amely szerint az alapvető élelmiszereknél a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Úgy véli, hogy ez nem valódi megoldás az inflációra, viszont jelentős terhet ró a kiskereskedőkre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jó pár ember sokat dolgozott azért, hogy ne ide kerüljenek az állattetemek” – a bábolnaiak megkérdezése nélkül ássák el náluk a fertőzött marhákat
A szarvasmarhákat a helyszínen karámba terelik, fegyverrel végzik el a szükséges lépéseket, majd a Komárom-Esztergom megyei dögkúthoz szállítják a tetemeket.
A kisbajcsi szarvasmarha-telepen március elején jelentek meg a ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) múlt pénteken közölte, hogy a telepen azonosították a vírust, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért az előírások szerint, ha egy gazdaságban akár csak egy állat is megbetegszik, az ott élő összes párosujjú patást le kell ölni.
A szarvasmarhákat a helyszínen karámba terelik, ahol fegyverrel végzik el a szükséges lépéseket állatorvosok és szakemberek felügyelete mellett. Naponta 300-400 állatot szállítanak el, az elpusztított marhák száma összesen 1700-ra tehető. Az állati maradványok megsemmisítésére a hatóságok a bábolnai dögkutat jelölték ki, amelyet most újra üzembe helyeztek – számolt be a Telex helyi tudósítója.
A Bábolna TV Youtube-csatornájánHorváth Klára polgármester azt mondta: „Jó pár ember sokat dolgozott azért, hogy ne ide kerüljenek az állattetemek, de 50-80 kilométeres körzetben ez volt az egyetlen lehetőség.” A városvezető szerint a döntést a hatóságok hozták meg:
„Eldöntötték, hogy a kisbajcsi állatállományt itt kell megsemmisíteni, ebbe sajnos beleszólásunk nem volt.”
A polgármester arról is beszélt, hogy pénteken egyeztetett a főispánnal, ekkor értesítették a döntésről. Azt ugyanakkor sérelmezte, hogy a képviselőtársai előzetesen nem keresték meg őt, mielőtt nyilvánosan posztoltak volna az ügyről.
A bábolnai önkormányzat tájékoztatása szerint hétfő délutántól lezárták a Bana és Ács közötti, 81141-es számú utat. A helyszínt rendőrök biztosítják, és csak az állati maradványok megsemmisítését végző ATEV munkatársai léphetnek be. A polgármester mindenkit arra kért, hogy ne menjenek a területre „Járványhelyzet van, tisztelettel megkérek mindenkit, hogy ezt a környéket most ne látogassa, nem szükséges katasztrófaturizmust indítani.”
A hatóságok korábban egy másik megoldást is megvizsgáltak: felmerült, hogy a tetemeket a Bács-Kiskun vármegyei Solton működő égetőbe szállítják, de ezt végül elvetették, mivel a település távolabb van Kisbajcstól.
Horváth Klára szerda estére rendkívüli testületi ülést hívott össze az ügyben.
A kisbajcsi szarvasmarha-telepen március elején jelentek meg a ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) múlt pénteken közölte, hogy a telepen azonosították a vírust, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért az előírások szerint, ha egy gazdaságban akár csak egy állat is megbetegszik, az ott élő összes párosujjú patást le kell ölni.
A szarvasmarhákat a helyszínen karámba terelik, ahol fegyverrel végzik el a szükséges lépéseket állatorvosok és szakemberek felügyelete mellett. Naponta 300-400 állatot szállítanak el, az elpusztított marhák száma összesen 1700-ra tehető. Az állati maradványok megsemmisítésére a hatóságok a bábolnai dögkutat jelölték ki, amelyet most újra üzembe helyeztek – számolt be a Telex helyi tudósítója.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump bejelentette, hogy vesz egy Teslát, miután néhány hét alatt 50%-ot zuhant a cég árfolyama
A Tesla eladásai világszerte zuhannak, miközben a részvényesek és vásárlók egyre elégedetlenebbek Musk megosztó politikai lépései miatt. Európában, Kínában és Ausztráliában is drámai visszaesés látható.
A Tesla részvényei jelentősen veszítettek értékükből az elmúlt hónapokban, a vállalat piaci értéke több mint a felére csökkent. Az eladások világszerte visszaestek, miközben az elemzők sorra csökkentik a cég célárát, írja a Portfólió.
A részvényárfolyam csökkenése mögött több tényező is áll, ezek között Elon Musk politikai szerepvállalása is szerepet játszik. A vállalatvezető az utóbbi időszakban több olyan nyilatkozatot tett, amelyek széles körű reakciókat váltottak ki. Támogatását fejezte ki a német AfD párt iránt, javasolta, hogy az Egyesült Államok lépjen ki a NATO-ból, és azt is felvetette, hogy az ukrán oligarchák szankcionálása segíthetne a háború befejezésében. Emellett az amerikai tisztviselőkkel is konfliktusba került, miközben jelentős költségcsökkentési intézkedéseket hajtott végre, és nagyszámú elbocsátást kezdeményezett az állami szektorban.
A vállalat eladásai több országban is visszaestek. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint
januárban a Tesla értékesítései 45,2 százalékkal csökkentek Európában, miközben a teljes elektromosautó-piac 37,3 százalékkal nőtt.
Németországban az első két hónap során 2706 Tesla jármű talált gazdára, ami 70,6 százalékos visszaesést jelent. Franciaországban 45 százalékkal, Norvégiában 44,4 százalékkal csökkentek az eladások az előző év azonos időszakához képest. Hasonló folyamat figyelhető meg Ausztráliában is, ahol a Tesla 65,6 százalékkal kevesebb autót adott el januárban és februárban, mint egy évvel korábban. Kínában a sanghaji gyár februári kiszállításai 49 százalékkal csökkentek, ami 2022 júliusa óta a legalacsonyabb havi adat. Az Egyesült Államokban is érzékelhető a helyzet hatása, több Tesla-kereskedésnél tüntetések zajlottak, és „TeslaTakedown” néven egy platform is létrejött, amely szervezi a demonstrációkat.
A Tesla részvényárfolyama 2024 végén, Donald Trump választási győzelme után rövid idő alatt megduplázódott, mivel a befektetők azt várták, hogy Musk és Trump kapcsolata kedvező hatással lesz a vállalatra. Azóta azonban az árfolyam csökkenésnek indult, és a vállalat történetében először hét egymást követő héten keresztül esett.
A Tesla eddig nem fektetett jelentős összegeket marketingre, mégis világszerte ismert márkává vált, részben Elon Musk személyes ismertségének köszönhetően.
Az utóbbi időszakban a vásárlók egy része elfordult a vállalattól Musk politikai megnyilvánulásai miatt.
A Tesla márkája sokak számára az elektromos autózás egyik legismertebb szimbólumává vált, ugyanakkor egyesek szerint politikai jelentőséggel is bír.
Donald Trump korábban többször bírálta az elektromos autózást, és azt is felvetette, hogy meg kellene szüntetni az állami támogatásokat, amelyek eddig jelentős bevételi forrást jelentettek a Teslának. Musk erre úgy reagált, hogy a támogatások megszüntetése a versenytársakat nagyobb mértékben érintené.
Trump a közelmúltban kifejezte támogatását Musk iránt, és a Truth Socialon bejelentette, hogy vásárol egy új Teslát.
a Tesla árfolyamának csökkenése és az eladások visszaesése komoly kihívást jelent a cég számára, a hosszú távú befektetők még bíznak abban, hogy a Trump-adminisztráció deregulációs politikája és Musk politikai befolyása segítheti a vállalatot. A Tesla továbbra is fejleszti az önvezető autókkal és a robotaxi-rendszerrel kapcsolatos technológiáit, de kérdés, hogy Musk politikai szerepvállalása milyen hatással lesz a márka jövőjére - írta a lap.
A Tesla részvényei jelentősen veszítettek értékükből az elmúlt hónapokban, a vállalat piaci értéke több mint a felére csökkent. Az eladások világszerte visszaestek, miközben az elemzők sorra csökkentik a cég célárát, írja a Portfólió.
A részvényárfolyam csökkenése mögött több tényező is áll, ezek között Elon Musk politikai szerepvállalása is szerepet játszik. A vállalatvezető az utóbbi időszakban több olyan nyilatkozatot tett, amelyek széles körű reakciókat váltottak ki. Támogatását fejezte ki a német AfD párt iránt, javasolta, hogy az Egyesült Államok lépjen ki a NATO-ból, és azt is felvetette, hogy az ukrán oligarchák szankcionálása segíthetne a háború befejezésében. Emellett az amerikai tisztviselőkkel is konfliktusba került, miközben jelentős költségcsökkentési intézkedéseket hajtott végre, és nagyszámú elbocsátást kezdeményezett az állami szektorban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újraindulnak a katonai szállítmányok, megegyezett a tűzszünetben Amerika és Ukrajna
Kijev kijelentette, hogy támogatják az amerikaiak javaslatát egy 30 napos tűzszünetről, ha Oroszország is elfogadja a feltételeket. Egy Ukrajna gazdaságát segítő vállalatot is létrehoznának.
Az Egyesült Államok kedden megállapodott abban, hogy haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és újraindítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának – jelentették be a felek a több mint nyolcórás szaúd-arábiai találkozó után, ahol Kijev kijelentette, hogy támogatja a Trump-kormányzat javaslatát az Oroszországgal kötendő 30 napos tűzszünetre.
A szaúd-arábiai Dzsidda tengerparti városában zajló tárgyalások új lendületet adtak a tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek a Fehér Házban az ukrán és az amerikai elnökök közti nyilvános összetűzés következtében megakadtak. A Trump-adminisztráció a találkozót követően felfüggesztett minden katonai segítségnyújtást és hírszerzési információk megosztását.
A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy orosz tisztviselők azt állították: az ukrán drónok Moszkvát vették célba a háború kitörése óta lezajlott legnagyobb dróntámadás során. Oroszország a megállapodásról nem nyilatkozott azonnal, mivel nem vettek részt tisztviselők a tárgyalásokon.
Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatukban elismerte, hogy a tűzszünet feltételeit Oroszországnak is jóvá kell hagynia. Abban is megállapodtak, hogy „a lehető leghamarabb” megállapodást kötnek Ukrajna kritikus ásványkincseinek fejlesztéséről – a megállapodást az Ovális Irodában történt viharos találkozó után megszüntették. A létrehozandó új közös vállalatnak az a célja, hogy „kiterjessze Ukrajna gazdaságát, és garantálja Ukrajna hosszú távú jólétét és biztonságát” – áll a közleményben.
„Mindkét nemzet képviselői méltatták az ukrán nép bátorságát nemzetük védelmében, és egyetértettek abban, hogy itt az ideje a tartós béke felé vezető folyamat megkezdésének”
– áll az Egyesült Államok és Ukrajna közleményében.
A dzsiddai amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter és Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vezette. Az USA vezető külpolitikusai az Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnök, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter vezette kijevi delegációval találkoztak.
A hírszerzési megszakítás már korábban is súlyos károkat okozott a katonáknak a harcban, különösen az oroszországi Kurszk régióban, ahol az orosz katonák észak-koreai harcosok segítségével gyorsan előrenyomultak a terepen tartózkodó ukrán parancsnokok szerint.
Az Egyesült Államok kedden megállapodott abban, hogy haladéktalanul feloldja a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetését, és újraindítja a katonai segítségnyújtást Ukrajnának – jelentették be a felek a több mint nyolcórás szaúd-arábiai találkozó után, ahol Kijev kijelentette, hogy támogatja a Trump-kormányzat javaslatát az Oroszországgal kötendő 30 napos tűzszünetre.
A szaúd-arábiai Dzsidda tengerparti városában zajló tárgyalások új lendületet adtak a tűzszüneti tárgyalásoknak, amelyek a Fehér Házban az ukrán és az amerikai elnökök közti nyilvános összetűzés következtében megakadtak. A Trump-adminisztráció a találkozót követően felfüggesztett minden katonai segítségnyújtást és hírszerzési információk megosztását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
