'Sok szülő azzal jön, hogy érzi: a gyereke összeroppan ebben a rendszerben' – ősszel indul a Budapest School középiskolája
Sok szülő azzal jön, hogy érzi, a gyereke összeroppan ebben a rendszerben. Nem engedik kérdezni, futószalagon kezelik, leginkább a frontálisan elmondott anyag minél pontosabb visszaadását értékelik, miközben készségeket, interdiszciplináris tudást, soft skilleket egyáltalán nem adnak, az alternatív iskolák pedig ezeket ígérik. Ráadásul a közoktatásban sokszor plusz teherként tekintenek a szülőre, olyan problémára, amire már nincs kapacitás. A Budapest Schoolnál erős alakítói a családok annak, hogy mi történik: negyedévenként leül a tanár, a szülők és a diák, és közösen megbeszélik a tanulási célokat.
Azok a szülők, akiknek kristálytiszta elképzeléseik vannak arról, mit kell majd csinálnia a gyereknek a középiskola után, ritkán jelentkeznek náluk. „Rengeteg olyan jó, állami iskola is van, ahol deklaráltan fontos cél az érettségire való felkészítés annak érdekében, hogy a diákok jó egyetemekre juthassanak be. Ugyanakkor
tévedés azt gondolni, hogy az egyetem a záloga annak, lesz-e valakinek (jó) munkahelye, karrierje, boldog élete. Eleve hibás arra optimalizálni a gyerek életét, hogy majd mi lesz vele az egyetemen és azután. Egy olyan világban élünk, ahol a mostani 10-12 évesek egyáltalán nem biztos, hogy olyan dolgokkal fognak foglalkozni, amik ma már léteznek.
A világ őrületes felgyorsulása miatt nem a tudás-oldalon érdemes optimalizálni a gyereket, hanem olyasmit kell a kezébe adni, amivel, ha bármilyen helyzetbe kerül, tud majd alkalmazkodni. Egy mai gyerek lehet, hogy ötször is munkahelyet, akár pályát fog módosítani felnőttként, nem pedig ledolgozni egy életet ugyanazon a helyen.”
A jó tanárok – és ez nem intézményspecifikus, hanem személytől függ – ahhoz mérik a gyereket, ahonnan indult, hogy saját magához képest mennyit fejlődött. Azt nagyon fontos monitorozni, miért, hogyan jutott el oda, hogyan érték el vagy haladták meg a kitűzött célt, de
sok gyereket megnyomorít a vélt vagy valós megfelelési kényszer, és ha „rossz” eredményt produkál, azt érzi, hogy ő maga sem jó, holott a gyerekek nem „butákra és okosokra” vannak felosztva
- fejti ki Babocsay Ádám.
A Budapest School akkreditációja (a szakmai és a működésre vonatkozó is) már folyamatban van, ami, ha befejeződik, feljogosítja az iskolát, hogy bizonyítványt állíthassanak ki. Jelenleg ezt úgy oldják meg, hogy a gyerekeik partnerintézményekbe mennek el vizsgázni félévenként, kvázi mintha magántanulók lennének, és a partnerintézmény által kibocsátott bizonyítványt kapják.
A Budapest School állami támogatás nélkül tartja fenn magát, ehhez pedig pénz kell, így azt ők maguk is elismerik, hogy a társadalom egy szűkebb rétegéhez szólnak. Önfinanszírozó rendszerben működnek, azaz teljesen úgy kell megteremteni a feltételeket, mint egy céges üzleti tervben. Annyi diverzitást tudnak belevinni, hogy teljesen transzparensek, illetve hogy ha valaki többet tud és akar kifizetni, mint a havonta kötelező 130 ezer forint, a fennmaradó részt olyan tanulókhoz csoportosítják át, akiknek ki kell pótolni a tandíját, mert a szüleik nem tudják előteremteni a szükséges összeget. A pénzt tehát, ami pluszban bejön, arra fordítják, hogy fel tudjanak venni olyanokat is, akik kevesebbet tudnak adni – ez is a közösségiség-részéhez tartozik.
