Moynaq városa egykor híres volt virágzó halgazdaságáról, ám a zsugorodás ezt is semmissé tette.
A helyzetet aztán a kiszáradt részeken maradó sós homok műtrágyával és növényvédő szerekkel való szennyezése súlyosbította. Ez pedig egészségügyi kockázatot szült, mivel a fertőzött port és mérgező anyagokat a közeli településekre fújta a szél, előidézve a mezők talajminőségének jelentős romlását.
Nem csoda hát, hogy az állóvíz méretének csökkenésével egyenes arányban csökkent a város népessége is. Illetve turistaparadicsomnak sem igazán alkalmas.
Most az üzbég kormány úgy döntött, hogy lép az ügyben és elkezdődhetett az a program, melynek keretében egyetemisták gyümölcsfákkal ültetik be az egykori tó területét.
A projekt célja, hogy az eddig okozott természeti károkat és annak hatásait megfékezzék, a tó területének további csökkenését, a talaj minőségének romlását és a végzetes elsivatagosodást megakadályozzák.
Hiába volt a negyedik legnagyobb tó a Földön, mostanra eredeti méretének tizedére zsugorodott az Aral-tó - figyelmeztet az Euronews.
Az üzbég Moynaq városa pedig fontos kikötő hírében állt, ám mostanra már ez is a múlté: több tucat kilométer választja el a tótól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Már gyülekeznek az emberek Orbán Viktor ünnepi beszédére
A miniszterelnök a Múzeumkertben mond beszédet március 15-én. A nézők kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeznek az egyébként esős, borongós időben az állami ünnepség helyszínére.
Délelőtt megkezdődtek a március 15-i programok Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz.
Az állami ünnepség 10 óra 30 perckor, a menet megérkezése után kezdődik a Múzeumkertben. Az ünnepség részeként beszédet mond majd Orbán Viktor is.
A helyszínen már most gyülekeznek az emberek. Kokárdákkal, nemzeti színű szalagokkal és zászlókkal érkeznek az egyébként esős, borongós időben a Múzeumkerthez.
Délelőtt megkezdődtek a március 15-i programok Budapesten. Reggel 9 órakor ünnepélyesen felvonták Magyarország lobogóját a Kossuth Lajos téren, ahonnan 9.30-kor ünnepi huszármenet indult a Nemzeti Múzeumhoz.
Az állami ünnepség 10 óra 30 perckor, a menet megérkezése után kezdődik a Múzeumkertben. Az ünnepség részeként beszédet mond majd Orbán Viktor is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már hivatalos: a Várba költözik a Belügyminisztérium
A Belügyminisztérium abba az épületbe költözik, amit eredetileg a Pénzügyminisztérium igényeinek megfelelően alakítottak át, mielőtt beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba.
A minisztérium új épülete a budavári Mátyás-templom mellett található. Korábban a Pénzügyminisztérium működött benne, és az elmúlt időszak tervei szerint oda is költözhetett volna vissza. A jelentős átalakításokat és bővítéseket azért végezték el, hogy az épület alkalmas legyen egy nagy létszámú minisztérium befogadására. Viszont időközben a tárca megszűnt, és beolvadt a Nemzetgazdasági Minisztériumba, így végül a Belügyminisztérium költözik az épületbe.
Az épület teljes újjáépítése eredetileg 55 milliárd forintra volt tervezve, azonban végül nettó 69,2 milliárd forintba került. A kivitelezést a West Bau Hungária Kft. és a Garage Kft. konzorciuma végezte, az előbbi cég tulajdonosa Paár Attila, aki korábban Tiborcz István üzlettársa volt.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az összes munkatárs elfér-e az épületben. Az viszont biztos, hogy a költözéssel együtt a Belügyminisztérium eddigi, V. kerületi épülete elveszíti műemléki besorolását. Így az ingatlan értékesíthetővé válik, de arról egyelőre nincs információ, hogy mi lesz a sorsa.
A péntek esti Hivatalos Értesítőben szereplő cím alapján egyértelművé vált, hogy a Várba költözik a Belügyminisztérium.
Pintér Sándor belügyminiszter ugyanis egyetlen sornyi utasításban átírta az eddigi V. kerületi József Attila u. 2-4. címet Szentháromság tér 6.-ra
Forradalom zajlik a világban a liberális elit ellen, mely bort iszik, miközben vizet prédikál, sosem kérdez, csak diktál, demokráciáról és jogállamiságról papol, holott semmit és senkit nem tart kevesebbre, mint a nemzetek jogát és a polgárok akaratát - mondta az építési és közlekedési miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából pénteken Karcagon rendezett ünnepi megemlékezésen.
Lázár János szerint ezért a szívünk fölé tűzött kokárda most a "régi vágású" európai demokráciáért, a nemzeti önrendelkezésért, a józan ész hatalmáért és a teremtett világ tiszteletéért vívott küzdelmet is jelképezi.
A tárcavezető kifejtette:
az 1848-49-es események aktuális üzenetet hordoznak a jelenkor számára is, hiszen megint olyan időket élünk, amikor a múltbeli eseményeknek éppen a legdrámaibb, leginkább húsbavágó kérdésekre való válasza válik aktuálissá.
Nevezetesen, hogy sorsunk legfontosabb ügyeiben, mint élet és halál, háború és béke kérdésében ki hozhatja meg a végső döntést: mi magyarok, vagy mások helyettünk, a hátunk mögött, illetve a fejünk felett?
Rámutatott: sajnos ismét van olyan hatalmi központ, melynek kedve támadt úgy viselkedni és diktálni a magyaroknak, ahogy annak idején a császári Bécs tette.
Ma is vannak Bach-huszárok, akik adminisztratív és politikai, hatalmi eszközökkel követnek el zsarnokságot, csak most máshogy hívják őket
- fogalmazott.
Képesek egy egész országot, nemzetet perbe fogni és megfosztani a jussától, csak azért, hogy kikényszerítsék az általuk vallott új birodalmi politika érvényesítését
- mondta.
Ez a politika három szóban foglalható össze migráció, gender és háború, cserében a kormány válasza is három szó csupán nem, nem és nem - mondta a miniszter, aki felidézte: mi magyarok a két világháború áldozatai és legnagyobb vesztesei vagyunk, ezért már nem hagyhatjuk, hogy a harmadik világháborúba belerángassanak bennünket és nem vívhatunk háborút határainkon belül sem, pláne idegen érdekekért, távoli hatalmak megosztási kísérleteinek engedve.
Csak a szabadságharc az, amire mindig és mindannyian készen kell állnunk saját függetlenségünkért, önrendelkezésünkért - hangsúlyozta
Szavai szerint ragaszkodni az igazunkhoz, ami nem mindig kényelmes, de végül mindig győzedelmes álláspont.
Az igazság képviseletéhez kitartás kell, hit és hűség, a magyarok pedig sokszor küzdöttek másokért is. Ilyenkor a világ egy pillanatra mindig megállt és fejet hajtott előttük, ám aztán rohant tovább és végül hazánk magára maradt - emlékeztetett.
Most azonban nem vagyunk egyedül:
a 2020-as évek nemzeti forradalmai éppúgy zúgnak végig a világon, mint a másfél-két évszázaddal ezelőtti felkelések, mintha összeállnának azzá a világforradalommá, melyre Petőfiék még hiába vártak
- jelentette ki Lázár János.
A forradalmi gondolat, hogy a migrációra a családtámogatás és gyermekáldás, a genderre a józan ész, a háborúra pedig a béke a válasz, most erővel visszhangzik mindenhol, ahol a hazájukat szerető és azért küzdő patrióták élnek - tette hozzá.
Kitért arra is, hogy napjainkban a haza nem létezhet politikai szuverenitás nélkül, pénzügyi önrendelkezés nélkül pedig nincs haladás. A kettőre tehát egyszerre kell figyelni, ezért az elmúlt hetekben számos, ezeket a szempontokat figyelembe vevő döntés született Magyarországon.
A kormány legfontosabb küldetése ugyanis újra erőssé tenni a nemzetet, ám ehhez hazánknak függetlenítenie kell magát és az uniós csatlakozáskor önként feladott önrendelkezését minél nagyobb mértékben visszaszereznie - zárta szavait.
Forradalom zajlik a világban a liberális elit ellen, mely bort iszik, miközben vizet prédikál, sosem kérdez, csak diktál, demokráciáról és jogállamiságról papol, holott semmit és senkit nem tart kevesebbre, mint a nemzetek jogát és a polgárok akaratát - mondta az építési és közlekedési miniszter az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából pénteken Karcagon rendezett ünnepi megemlékezésen.
Lázár János szerint ezért a szívünk fölé tűzött kokárda most a "régi vágású" európai demokráciáért, a nemzeti önrendelkezésért, a józan ész hatalmáért és a teremtett világ tiszteletéért vívott küzdelmet is jelképezi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
