Schmidt Mária szerint nem az oroszok, hanem az ukránok mészároltak Bucsában
Schmidt Mária a Látószög blogon fejtette ki véleményét a bucsai vérengzésről. Szerinte a holttesteket manipulálták, és az ukránokat terheli a felelősség.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója új bejegyzést tett közzé a Látószög blogon, amelyben arról ír, hogy szerinte a bucsai mészárlást nem az orosz, hanem az ukrán katonák követték el.
Mint ismert, 2022-ben Bucsában, a Kijevhez közeli városban több száz védtelen ukrán civil halt meg. A holttestekre a város visszafoglalása után bukkantak rá az ukrán csapatok. A bucsai tragédia azóta Ukrajna orosz megszállásának szimbólumává vált. A The New York Times nyolc hónapos vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a tömeggyilkosság elkövetői az Artyom Gorogyilov alezredes vezette 234. légi rohamezred orosz ejtőernyősei voltak.
Schmidt Mária bejegyzésében azt írja, hogy a holttesteket április 1-jén és 2-án mutatták meg, amikor már az ukrán hadsereg tartózkodott Bucsában.
Állítása szerint „a bemutatott fotó- és filmbizonyítékok áttanulmányozása után a megkérdezett halottkémek kizárták azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó tetemek több nappal korábban haltak volna meg, és azóta a szabadban feküdtek volna”.
Hozzáteszi, hogy a videókon látható időjárási körülmények nem egyeznek a hivatalos adatokkal, valamint egyes beszámolók szerint a testek közül néhány a felvételeken még mozgott. A helyszínen – írja – nem látszanak robbanószerek vagy lövedékek maradványai, és a sebekből sem folyt ki vér.
A történész szerint mindez arra utalhat, hogy „a bejövő ukrán egységek büntetőakciójáról lehet szó, amit az oroszokkal kollaborálókkal szemben foganatosítottak”.
Végül arra is felhívta a figyelmet, hogy három év telt el az események óta, nem történt nemzetközi vizsgálat, és „nem tudjuk, kik az áldozatok”, valamint „nincs válasz a legszembeötlőbb ellentmondásokra” sem. Úgy fogalmazott: „Pedig olyan jó lenne tudni, mi történt Bucsában.”
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója új bejegyzést tett közzé a Látószög blogon, amelyben arról ír, hogy szerinte a bucsai mészárlást nem az orosz, hanem az ukrán katonák követték el.
Mint ismert, 2022-ben Bucsában, a Kijevhez közeli városban több száz védtelen ukrán civil halt meg. A holttestekre a város visszafoglalása után bukkantak rá az ukrán csapatok. A bucsai tragédia azóta Ukrajna orosz megszállásának szimbólumává vált. A The New York Times nyolc hónapos vizsgálatot követően arra a következtetésre jutott, hogy a tömeggyilkosság elkövetői az Artyom Gorogyilov alezredes vezette 234. légi rohamezred orosz ejtőernyősei voltak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást” – írja a Tisza Párt elnöke
Az ellenzéki politikus a közösségi oldalán reagált arra, hogy a parlament elfogadta a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát. Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy bíboros már biztosan nem vesz részt a pápaválasztáson: a sikkasztás miatt elítélt kardinális visszalépett
Giovanni Angelo Becciu azt mondja, tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció legalább 300 millió eurós kárt okozott a Szentszéknek.
Giovanni Angelo Becciu bíboros mégsem vesz részt a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávén. Bár a múlt héten még hivatalosan kérte, hogy jelen lehessen, most közleményben jelentette be: tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. Hangsúlyozta, hogy ártatlannak tartja magát abban az ügyben, amelyben elítélték.
A bíborost 2020-ban Ferenc pápa szólította fel arra, hogy mondjon le bíborosi jogairól és kiváltságairól, miután neve felmerült egy komoly vatikáni pénzügyi botrányban.
A CNN beszámolója szerint Becciu 2023 decemberében első fokon öt év hat hónap börtönbüntetést kapott. Az ítélet szerint többek között sikkasztás, pénzmosás, a vatikáni vagyon hűtlen kezelése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt mondták ki bűnösnek. A bíboros fellebbezett a döntés ellen.
A vádak szerint Becciu vezetése alatt a szentté avatási kongregáció egy londoni ingatlanügylet során legalább 300 millió euróval okozott kárt a Szentszéknek.
Emellett több száz millió eurót fizettek ki külső munkatársaknak, a vatikáni pénzügyi hatóságok tudta nélkül.
Az ügy másik szereplője, Cecilia Marogna is megszólalt Becciu pápai terveivel kapcsolatban. Azt mondta: „Nunciusként bonyolult helyzetekben szerzett tapasztalatot, az egyház vezető kormányzati embere is volt, és legutóbbi pozíciójában, a szentté avatási kongregációban, nagyon fontos diplomáciai kapcsolatokat épített ki.” Marognát három év kilenc hónap börtönbüntetésre ítélték. A vádak szerint Becciu közbenjárására kapott közel hatszázezer eurót humanitárius célokra, de a pénzből luxuscikkeket vásárolt. Felmerült, hogy különösen közeli kapcsolatban álltak egymással, de ezt mindketten tagadták.
A pápaválasztó konklávé időpontját a bíborosi testület április 28-án határozta meg, a Ferenc pápa halála után tartott ötödik informális találkozón. A Sixtus-kápolna előkészítése már elkezdődött, hogy a szokásosnál több, összesen több mint 180 pápaválasztó bíborosnak biztosítsanak helyet.
Giovanni Angelo Becciu bíboros mégsem vesz részt a május 7-én kezdődő pápaválasztó konklávén. Bár a múlt héten még hivatalosan kérte, hogy jelen lehessen, most közleményben jelentette be: tiszteletben tartja Ferenc pápa korábbi döntését, és visszalép. Hangsúlyozta, hogy ártatlannak tartja magát abban az ügyben, amelyben elítélték.
A bíborost 2020-ban Ferenc pápa szólította fel arra, hogy mondjon le bíborosi jogairól és kiváltságairól, miután neve felmerült egy komoly vatikáni pénzügyi botrányban.
A CNN beszámolója szerint Becciu 2023 decemberében első fokon öt év hat hónap börtönbüntetést kapott. Az ítélet szerint többek között sikkasztás, pénzmosás, a vatikáni vagyon hűtlen kezelése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt mondták ki bűnösnek. A bíboros fellebbezett a döntés ellen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megint hosszabbított a parlament: novemberig biztosan marad a veszélyhelyzet Magyarországon
A kormány továbbra is rendkívüli intézkedéseket hozhat, immár több mint 5 éve. Az új szabályok később szigorúbb feltételekhez kötik majd a hosszabbítást.
A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.
A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-járvány miatt. Azóta a kormány folyamatosan él ezzel a lehetőséggel, legutóbb a 2022-es választások után, amikor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva vezettek be újabb veszélyhelyzetet. Azóta a parlament félévente meghosszabbítja ezt.
A veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több rendelet is született, amelyek nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódtak.
Például lehetővé tették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali felmentését, vagy rendeletben írták elő, hogy az elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték miatt a közterületeket ingyenesen lehet használni.
Az Országgyűlés két hete elfogadott egy újabb Alaptörvény-módosítást, amely szűkíti a kormány mozgásterét.
2026. január 1-jétől a kormány csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük.
Egy másik törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy január 1-je után a kormány hat hónapra újra felhatalmazást kapjon, hogy bizonyos területeken – például a gazdaság vagy az ellátásbiztonság területén – eltérhessen törvényi szabályoktól. Ebben az esetben például előírhatnák a boltoknak, hogy bizonyos termékeket kötelezően szolgáltassanak be. Ha általános felhatalmazást kap a kormány, akkor bármilyen törvényt felfüggeszthet vagy módosíthat.
A legutóbbi hosszabbítást tavaly novemberben fogadta el a parlament, akkor 2025. május 18-ig szólt a háborús veszélyhelyzet. A mostani döntéssel ez az időszak november közepéig tolódik ki.
A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.
A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
