Sanyikának hívták és a Szabolcs megyei Ilkről származott a csomagtartóban holtan talált kisfiú - tudta meg az RTL híradója. A nevelőszülei parkoltak le a nyíregyházi rendőrségnél tegnap kora reggel az autóval, amiben a két és féléves gyerek holtteste volt. Úgy tudni, az áldozat kishúga is velük volt, őt megfigyelésre kórházba vitték a mentők.
Van egy harmadik testvérük is a falubeliek szerint: 17 éves anyjuk a csecsemőjével most egy anyaotthonban van. Helyiek mutatták meg, hol élhetett az anya gyermekeivel, a család azonban nem akart nyilatkozni, rendőrt hívtak a híradó stábjára. A települést megdöbbentette a tragédia híre.
Továbbra sem tudni, pontosan hogyan és mikor vesztette életét a gyermek, ezzel kapcsolatban gyanúsítanak-e vagy őrizetbe vettek-e már valakit a rendőrök. Annyi biztos csupán, hogy bűncselekményre gyanakodnak.
Sanyikának hívták és a Szabolcs megyei Ilkről származott a csomagtartóban holtan talált kisfiú - tudta meg az RTL híradója. A nevelőszülei parkoltak le a nyíregyházi rendőrségnél tegnap kora reggel az autóval, amiben a két és féléves gyerek holtteste volt. Úgy tudni, az áldozat kishúga is velük volt, őt megfigyelésre kórházba vitték a mentők.
Van egy harmadik testvérük is a falubeliek szerint: 17 éves anyjuk a csecsemőjével most egy anyaotthonban van. Helyiek mutatták meg, hol élhetett az anya gyermekeivel, a család azonban nem akart nyilatkozni, rendőrt hívtak a híradó stábjára. A települést megdöbbentette a tragédia híre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már 19 uniós tagállam jelezte, hogy támogatná a Magyarország elleni jogállamisági eljárás következő lépését. Az EU-tagállamok kormányai akkor tehetnek ajánlásokat egy tagország felé, ha legalább 22 ország egyetért abban, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapelveket” – írta meg az EUrológus.
A kezdeményezéshez egyelőre három ország támogatása hiányzik.
A listán már ott van Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Németország, Írország, Svédország, Finnország, Dánia, Szlovénia, Ausztria, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia.
A közelmúltban Németország is jelezte, hogy kész csatlakozni. Ez új lendületet adhat azoknak az országoknak, amelyek eddig még nem döntöttek.
Az uniós alapszerződés 7-es cikkének második bekezdése alapján egy másik eljárás is elindulhat. Ezt a tagállamok egyharmada – vagyis 9 kormány – vagy az Európai Bizottság is kezdeményezheti. Ehhez azonban szükség van az Európai Parlament egyetértésére is.
A legsúlyosabb következményekhez, például ahhoz, hogy egy tagállamot megfosszanak bizonyos jogaitól, már az összes tagállam egyhangú döntése kell.
Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban kijelentette, hogy „soha nem járulna hozzá ahhoz, hogy Magyarországot megbüntessék”. Ezt azonban csak akkor tehetné meg, ha az EU hivatalosan kimondaná, hogy Magyarország megsérti az uniós jogot, erre eddig nem került sor.
Igaz, a szlovák kormányfő korábban arról is biztosította Orbán Viktort, hogy vele együtt vétózni fog az Ukrajnának szánt támogatások ügyében, de a szavazás során ettől végül elállt.
Már 19 uniós tagállam jelezte, hogy támogatná a Magyarország elleni jogállamisági eljárás következő lépését. Az EU-tagállamok kormányai akkor tehetnek ajánlásokat egy tagország felé, ha legalább 22 ország egyetért abban, hogy „fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az uniós alapelveket” – írta meg az EUrológus.
A kezdeményezéshez egyelőre három ország támogatása hiányzik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter Ukrajna mihamarabbi felvételét követelte az Európai Unióba – legalábbis három évvel ezelőtt
Benyó Rita osztott meg egy mindössze három évvel ezelőtti videót, amelyben a külügyminiszter nemcsak kérte, de sürgette is Brüsszelt, hogy minél hamarabb kezdődjenek meg a tárgyalások Ukrajna EU-s csatlakozása ügyében.
Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.
A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:
Ekkoriban, egész pontosan 2022. március elsején a magyar külügyminiszter bejelentette, hogy Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária és Szlovénia elnöke
„egy közös kezdeményezést tettek közzé Ukrajna európai integrációjának elősegítése érdekében, hogy minél előbb kapjon tagjelölt státuszt Ukrajna, és minél előbb kezdődjenek megbeszélések a csatlakozás témájában.”
A videóban arról is beszélt, hogy „minden olyan kezdeményezést támogatunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Ukrajnában újra béke legyen, mert minél előbb lesz béke, annál kevesebb lesz a halott, és annál kevesebb ember kényszerül arra, hogy elmeneküljön”.
Szijjártó bejelentésében nem csak kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások gyorsítását, de egyenesen sürgette is Brüsszelt ennek előkészítésére.
A három évvel ezelőtti hírek annak fényében érdekesek, hogy Magyarország egy ideje következetesen azon az állásponton áll, hogy az Unió és Magyarország szempontjából is káros volna, ha Ukrajna európai uniós integrációja, majd lehetséges csatlakozása napirendre kerülne, pláne ha meg is gyorsítanák azt. A magyar vezetők minden lehetséges fórumon tiltakoznak és vétóznak ez ellen (ha kell, egyedüliként a tagállamok közül). A kormány, olykor "népszavazásnak" nevezett újabb konzultációja is épp ennek megakadályozásáért indult el.
Orbán Viktor néhány hete úgy fogalmazott: „Vétóztam! Hiába sürget minket Zelenszkij elnök úr, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt nem tudom a csatlakozásban támogatni.” Míg Szijjártó Péter idén március 24-én úgy fogalmazott: „Szó sem lehet arról, hogy Ukrajna előbb legyen EU-tag, mint a Nyugat-Balkáni országok.”
Szijjártó Péter 2022 márciusi véleménye:
Ugyanebben a témában Szijjártó Péter 2025 márciusában:
Szijjártó Péter maival ellentétes szavai tehát némileg frissebbek, mint Orbán Viktoréi, aki még 2008-ban, Oroszország grúziai offenzívája idején sürgette Ukrajna csatlakozását, akkor a NATO-kötelékébe:
Nagyon különös videóra bukkant Benyó Rita, amit meg is osztott Facebook-oldalán. Az újságíró Szijjártó Péter egy több mint három évvel ezelőtti nyilatkozatára hívta fel a figyelmet, amelyben a külgazdasági és külügyminiszter 2022 márciusában (azaz nem sokkal az orosz-ukrán háború kitörése után, de még a magyarországi kétharmados parlamenti győzelem előtt) Ukrajna mihamarabbi európai integrációját sürgette.
A videó meglepő módon a mai napig elérhető Szijjártó Facebook-oldalán, de az állami televízió archívumában is – Benyó Rita is ezt a felvételt osztotta meg:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szinte semmi sem volt igaz abból, amit a Hír TV Magyar Péter bulizós estéjéről írt
Öt pontban is helyreigazításra követelték a csatorna honlapját. A Tisza Párt vezetője már több mint nyolc helyreigazítási pert nyert az Ötkertben történtekkel kapcsolatban.
Öt pontban is helyreigazításra kötelezte a Hír TV-t a bíróság Magyar Péter Ötkertben történt bulizásáról szóló cikke miatt, amit a Ripost nyomán közöltek. A Tisza Párt vezetője szerdai posztjában azt is megosztotta, hogy miket híresztelt róla a televízió honlapja teljesen valótlanul:
„- HírTV teljesen valótlanul híresztelte, hogy Magyar Péter a lányokat valamiféle „szextárgynak” gondolta, és perverz beszólásokkal alázta őket.
- Hír TV valótlanul híresztelte, hogy Magyar Péter a szórakozóhelyen az egyik kiskorú lány édesapját megfenyegette, hogy majd a testőrei elintézik.
- Hír TV valótlanul híresztelte, hogy Magyar Péter az egyik kiskorú lánynak azt mondta, hogy „örülj, ha szétteheted nekem a lábad”.
- Hír TV valótlanul híresztelte, hogy Magyar Péter kijelentette, hogy szereti a friss húst.
- Hír TV valótlanul híresztelte, hogy Magyar Péter azzal fenyegetőzött, hogy bezáratja a helyet, mert megvannak ehhez a kapcsolatai.”
A politikus bejegyzéséből kiderül, hogy az állítások közül több elhangzott a Paláver című műsorban is, amivel kapcsolatban a lapnak szintén helyreigazítást kellett közzétennie.
Magyar azt is megemlíti, hogy
már több mint nyolc helyreigazítási pert nyert az Ötkert nevű budapesti szórakozóhelyen történtekkel kapcsolatban.
Öt pontban is helyreigazításra kötelezte a Hír TV-t a bíróság Magyar Péter Ötkertben történt bulizásáról szóló cikke miatt, amit a Ripost nyomán közöltek. A Tisza Párt vezetője szerdai posztjában azt is megosztotta, hogy miket híresztelt róla a televízió honlapja teljesen valótlanul:
„- HírTV teljesen valótlanul híresztelte, hogy Magyar Péter a lányokat valamiféle „szextárgynak” gondolta, és perverz beszólásokkal alázta őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter katonai jelenlétet és fertőtlenítést követel az M1-es autópálya összes fel- és lehajtójánál
A ragadós száj- és körömfájás miatt kialakult járványhelyzet kezelését elégtelennek tartja a Tisza Párt, és azonnali, Ausztriához hasonló szigorú intézkedések bevezetésére szólítja fel a kormányt.
A Magyarországon kialakult Ragadós Száj és Körömfájás (továbbiakban RSZKF) fertőzések kezelésével kapcsolatos problémák megoldására szólítjuk fel a kormányt, írja keddi közleményében a Tisza Párt.
Szerintük
„az eddigi járványkezelési intézkedések több kérdést is felvetnek, főleg azt látva, hogy Ausztria milyen intézkedéseket foganatosított a határ közelében történt kitöréseket követően”.
„Miért nem kerültek bevonásra a fegyveres szervezetek a fertőzéssel érintett telepek, mint kiemelten kockázatos járványügyi helyszínek biztosítására? Miért nem került a határátkelőkre, a fertőzéssel érintett megfigyelési körzetek határaira fertőtlenítő kapu a kitöréseket követően? Miért nincs átfogó tájékoztatás az RSZFK agresszív fertőzőképességéről, a gazdasági kockázatokról? Miért nincsenek átfogó intézkedések a megfigyelési körzetekben működő állattartó gazdák piaci zavarainak kezelésére?” – teszi fel Magyar Péter pártja kérdéseit a szerkesztőségünkhöz is eljuttatott levélben.
A Tisza Párt a folytatásban azt írja, hogy a legfontosabb az intézkedések meghozatala a fertőzés tovább terjedésének megállítására. Szerintük a szakmai szervezetek, a Győr-Moson-Sopron megyében működő állattartó gazdaságok több javaslatot is letettek a hatóságok felé, amikben nem történt előrelépés az agrárminisztérium részéről. Ezután felsorolják a gazdák javaslatait, melyeket ők is támogatnak:
„Az M1-es autópálya összes fel- és lehajtójánál (Budapestig), valamint átjáróinál azonnali gépjármű-fertőtlenítés bevezetése.
Minden ponton minimum kétfős katonai személyzet jelenléte, önkéntes tűzoltókkal együttműködésben, a fertőtlenítő szőnyegek folyamatos nedvesítésének és vegyszerrel való ellátásának biztosítására.
Fertőtlenítő kapuk telepítése, különösen a Szlovákia felől érkező forgalom állategészségügyi ellenőrzésének biztosítására.
Az M1-es autópályán az országon átmenőteherforgalmat teljes mértékben ki kell tiltani. Csak azok a kamionok hajthassanak fel, amelyek célállomása Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom vármegye, vagy onnan indulnak.
Ugyanez vonatkozzon az M85 és M86 gyorsforgalmi utakra is (csak Vas és GYMS célállomások esetén legyen megengedett).
Az átmenő teherforgalmat az M7 autópályára kell terelni.
Ezeket az intézkedéseket Ausztriával 24 órán belül szükséges egyeztetni.”
A Magyarországon kialakult Ragadós Száj és Körömfájás (továbbiakban RSZKF) fertőzések kezelésével kapcsolatos problémák megoldására szólítjuk fel a kormányt, írja keddi közleményében a Tisza Párt.
Szerintük
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
