Ruszin-Szendi Romulusz szerint a zsírleszívásos vád a honvédelmi miniszter lejárató kampányának része
A Bors azt állítja, hogy vezérkari főnökként közgyógyellátásból finanszírozott zsírleszíváson esett át. A volt tábornok egy videóban reagált a vádakra.
Ruszin-Szendi Romulusz egy Facebookra feltöltött videóban reagált a Bors cikkére, amely szerint vezérkari főnöksége idején zsírleszívást végeztek rajta a Honvédkórházban, méghozzá közgyógyellátás keretében, vette észre a 24.hu. A lap állítása szerint az eljárásra azért volt szükség, mert a túlsúly akadályozta a tábornokot katonai feladatai ellátásában.
A Bors azt is írta, hogy a műtét nagy vitát váltott ki az orvosok körében, mert szépészeti beavatkozásnak minősül, és magánellátásban több százezer forintba kerül. A cikk szerint azonban a kórházban nem tudták visszautasítani a tábornoki kérést.
Ruszin-Szendi visszautasította az állításokat, és azt mondta, szerinte ez a honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf lejárató kampányának része. Úgy véli, hogy eközben a miniszter törvénytelenségeket követ el, és csúsztatásokat vet be ellene. A Tisza Párt szakértője hangsúlyozta, hogy ha egy vezérkari főnök a Honvédkórházban vesz igénybe orvosi ellátást, az kizárólag rá és az orvosára tartozik.
„Nagyon bízom benne, hogy a miniszter úr vizsgálata ki fog terjedni arra is, hogy a személyes adataim hogyan kerültek nyilvánosságra”
– mondta a volt vezérkari főnök.
Ruszin-Szendi emlékeztetett arra is, hogy havonta egyszer elment egy alakulattal futni, és egy alkalommal Szalay-Bobrovniczky is csatlakozott hozzájuk a Margitszigeten.
„A kör második felében kért, hogy ne beszélgessünk, mert az neki olyan égő, ő alig kap levegőt, úgyhogy a katonákkal elkezdtünk inkább tapsolni és énekelni, hogy szórakoztassuk magunkat futás közben” – idézte fel.
Hozzátette, ha a miniszter úgy érzi, hogy az ő fizikai állapota nem volt megfelelő, akkor szívesen kihívja egy futó- vagy fekvőtámasz-versenyre. Ennél azonban még jobban örülne egy nyílt televíziós vitának a valódi problémákról.
A volt vezérkari főnök arra is kitért, hogy bár a honvédségben valóban lehet 800 ezer forintos fizetés, ha mindent összeadnak, a harcoló alakulatok átlagbére ennél jóval alacsonyabb:
„ha egy harcoló alakulat átlagfizetését nézzük, az bruttóban kevesebb mint 650 ezer forint. Ha megnézem, hogy egy három évtizede szolgáló törzszászlósnak mennyi a havi bére, az is körülbelül 650 ezer forint bruttóban.”
Bírálta azt az elképzelést is, hogy az újonnan belépő katonák 734 ezer forintos fizetést kapjanak, mert szerinte ez bérfeszültséget okoz a honvédség állományában.
Ruszin-Szendi Romulusz egy Facebookra feltöltött videóban reagált a Bors cikkére, amely szerint vezérkari főnöksége idején zsírleszívást végeztek rajta a Honvédkórházban, méghozzá közgyógyellátás keretében, vette észre a 24.hu. A lap állítása szerint az eljárásra azért volt szükség, mert a túlsúly akadályozta a tábornokot katonai feladatai ellátásában.
A Bors azt is írta, hogy a műtét nagy vitát váltott ki az orvosok körében, mert szépészeti beavatkozásnak minősül, és magánellátásban több százezer forintba kerül. A cikk szerint azonban a kórházban nem tudták visszautasítani a tábornoki kérést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem fogadja el a 30 napos tűzszüneti javaslatot Oroszország – közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.
Usakov értelmezése szerint az Egyesült Államok által is javasolt tűzszünet „nem jelentene mást, mint egy átmeneti haladékot az ukrán hadsereg számára, és egy esélyt az újracsoportosításra”.
Hozzátette, Oroszország „a béke hosszú távú rendezésére törekszik Ukrajnában, amely figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait”, és arról is beszélt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti amerikai részéről Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott „normális véleménycserék” nyugodt légkörben továbbra is zajlanak.
Nem fogadja el a 30 napos tűzszüneti javaslatot Oroszország – közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.
Usakov értelmezése szerint az Egyesült Államok által is javasolt tűzszünet „nem jelentene mást, mint egy átmeneti haladékot az ukrán hadsereg számára, és egy esélyt az újracsoportosításra”.
Hozzátette, Oroszország „a béke hosszú távú rendezésére törekszik Ukrajnában, amely figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait”, és arról is beszélt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti amerikai részéről Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott „normális véleménycserék” nyugodt légkörben továbbra is zajlanak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb korrupciós botrány az Európai Parlamentben, ezúttal Kína lehet a háttérben
A belga rendőrség 21 helyszínen csapott le, még Portugáliában is voltak razziák. A gyanú szerint a Huawei pénzzel befolyásolta az EP döntéseit – több volt és jelenlegi képviselő is célkeresztbe került.
A belga szövetségi rendőrség csütörtök reggel razziázott egy korrupciós ügyben, amely az Európai Parlament több volt és jelenlegi képviselőjét is érintheti. A belga ügyészség szerint a nyomozás hivatali vesztegetés, okirat-hamisítás és pénzmosás gyanúja miatt zajlik.
A hatóságok több mint húsz helyszínen tartottak házkutatást Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és Portugáliában. Több embert őrizetbe vettek. A Follow the Money nevű oknyomozóportál, valamint a Le Soir és a Knack című belga lapok információi szerint a nyomozók körülbelül 15 volt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt vizsgálnak. A hivatalban lévő képviselők esetében az ügyészeknek előbb az Európai Parlamentnél kell kérvényezniük a mentelmi jog felfüggesztését, erre azonban egyelőre nem került sor.
A hatóságok gyanúja szerint a Huawei lobbistái kenőpénzt adhattak európai parlamenti képviselőknek, hogy azok a kínai technológiai vállalat érdekeit képviseljék az Európai Unióban. A rendőrök a Huawei uniós irodájában és a cég lobbistáinak otthonában is házkutatást tartottak.
A Politico szerint a Huawei brüsszeli irodájában dolgozó két ember látta, ahogy a rendőrség reggel megérkezett, és még délben is a helyszínen voltak. A Follow the Money információi szerint a razziákat egy titkos, két éve zajló nyomozás előzte meg.
A belga ügyészség szerint a feltételezett korrupció „2021 óta rendszeresen és nagyon diszkréten” zajlott, „kereskedelmi lobbitevékenység álcája alatt”. A nyomozók több olyan esetet is vizsgálnak, amikor politikai döntéshozók pénzt vagy más értékes juttatásokat kaphattak az álláspontjukért.
A gyanú szerint a képviselők nemcsak anyagi juttatásokat, hanem luxusutazásokat, vendéglátást és rendszeres meghívásokat is kaptak különböző rendezvényekre, például futballmérkőzésekre.
Az Európai Parlament szóvivője közölte, hogy tisztában vannak a történtekkel, és mindenben együttműködnek az igazságügyi hatóságokkal. „Az Európai Parlament tudomásul veszi az információkat” – mondta a szóvivő. „Amikor kérik, mindig teljes mértékben együttműködünk az igazságügyi hatóságokkal.” A Huawei egyelőre nem reagált az ügyre.
Victor Negrescu, az Európai Parlament átláthatóságért és korrupcióellenes küzdelemért felelős alelnöke azt mondta: „Ezek a vádak mélységesen aggasztóak. Nem fogadhatjuk el, hogy olyan személyek, akik ellen vádak merültek fel, befolyásolják a döntéshozatalt és az európai jogalkotást.”
Korábban, 2022 decemberében hasonló léptékű korrupciós botrány rázta meg az Európai Uniót. A Katar-gate ügyben Katar és Marokkó azzal gyanúsítható, hogy illegális eszközökkel próbálták befolyásolni az Európai Parlament döntéseit. A nyomozás során Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét és élettársát, Francesco Giorgit is letartóztatták. Őket bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással és korrupcióval vádolták meg.
A Politico korábban arról számolt be, hogy a belga hírszerzés is vizsgálja a Huawei tevékenységét. Titkos dokumentumok és bennfentes források szerint a belga állambiztonsági szolgálat volt Huawei-lobbistákkal készített interjúkat, hogy kiderítse, milyen szerepet játszhatnak Kína európai politikai befolyásának növelésében.
A belga szövetségi rendőrség csütörtök reggel razziázott egy korrupciós ügyben, amely az Európai Parlament több volt és jelenlegi képviselőjét is érintheti. A belga ügyészség szerint a nyomozás hivatali vesztegetés, okirat-hamisítás és pénzmosás gyanúja miatt zajlik.
A hatóságok több mint húsz helyszínen tartottak házkutatást Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és Portugáliában. Több embert őrizetbe vettek. A Follow the Money nevű oknyomozóportál, valamint a Le Soir és a Knack című belga lapok információi szerint a nyomozók körülbelül 15 volt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt vizsgálnak. A hivatalban lévő képviselők esetében az ügyészeknek előbb az Európai Parlamentnél kell kérvényezniük a mentelmi jog felfüggesztését, erre azonban egyelőre nem került sor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ingatlan adásvételét is megtilthatják a nem ott élők számára – erről beszélt Navracsics Tibor az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető azok száma, ahol ez a mutató emelkedik.
„Van pár száz olyan önkormányzat, amelyek számára a növekedés veszélyt jelent”
– tette hozzá, példaként említve a budapesti agglomerációt, a Balaton vagy a Velencei-tó környékét.
Navracsics azt is elmondta, hogy a közösségi értékvédelmi konzultáció során öt olyan lehetőség körvonalazódik, amely megoldást jelenthet a települések védelme érdekében. Szerinte ezek a települések szeretnének nagyobb védelmet kapni, ehhez kapcsolódóan sarkalatos törvényben gondolkodnak.
Ezek a következők:
az ingatlan adásvételének tiltása a nem ott élők számára,
az elővásárlási jog kiterjesztése,
az ingatlanvásárlás, valamint a lakcímbejelentés feltételhez kötése,
illetve a helyi adózási kötelezettségek megállapítása is.
Navracsics azonban azt is hozzátette, hogy mindegyikhez tartozik mentességi jog. Ilyen az, hogy népcsoporttal, vallási felekezettel vagy bármilyen elkülöníthető, védelemre szoruló csoporttal szemben nem lehet hátrányos megkülönböztetést alkalmazni.
„Ezen túl pedig léteznek olyan speciális mentességi jogok, mint az adott településen születettek visszaköltözése, vagy éppen az állami közszolgáltatás céljából oda költözőké.”
– mondta.
A miniszter rámutatott, ezekkel az eszközökkel meg lehet akadályozni a kifejezetten befektetési célú felvásárlásokat.
Kiemelte, hogy a törvényjavaslattal azokat a helyi közösségeket is meg tudják védeni, amelyek évszázadokon keresztül őrizték a helyi hagyományokat. Példaként említette a sváb és szerb falvakat, amelyek közül sok, főként a főváros környékiek, mára elveszítették eredeti identitásukat.
Az ingatlan adásvételét is megtilthatják a nem ott élők számára – erről beszélt Navracsics Tibor az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a Magyarországon működő mintegy 3100 önkormányzatból körülbelül kétezernek fogy a népessége, és ezerre tehető azok száma, ahol ez a mutató emelkedik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megjött a szakvélemény a debreceni akkugyár ügyében: rengeteg hiányosságot tártak fel a szakértők, csúszhat a termelés megkezdése
A hatásterület kijelölésével, a vízfelhasználással, a forgalommal és az élővilágra gyakorolt hatással kapcsolatban is problémák merültek fel. Az is lehet, hogy új környezethasználati engedélyt kell kiállítani, ami jelentősen elhúzná a projekt kezdetének időpontját.
Több hiányosságot is találtak független szakértők a CATL debreceni akkumulátorgyárának engedélyében, amelyet helyi civilek támadtak meg a bíróságon – írja a Telex. A szakértői vélemények szerint a környezethasználati engedély több jogszabályi előírásnak sem felel meg, és a gyár hatásterületét is hibásan határozták meg.
A kínai CATL 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát, amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítménye lesz. Az üzem működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adta ki 2023 februárjában, de a helyi civilek szerint az engedély kiadása nem volt szabályos.
A bírósági per egyik fő kérdése a gyár hatásterülete. Az engedélyben szereplő adatok szerint ezen a területen belül senki sem él, a civilek azonban azt állítják, hogy az érintett terület valójában sokkal nagyobb, és ők is a hatásterületen belül laknak. A bíróság tavaly elrendelte egy független szakértői vizsgálatot, amelyet a civilek finanszíroztak.
A vízfelhasználással kapcsolatban készült szakvélemény szerint az engedély nem tartalmazza a vízbázis pontos dokumentációját, és azt sem vizsgálta, hogy a gyár vízigénye milyen hatással lehet a környezetre. A szakértő szerint az engedély csupán annyit rögzít, hogy a vizet a Debreceni Vízmű biztosítja, de a kitermelés módját és következményeit nem elemezte.
A szakvélemény szerint az sem derül ki az engedélyből, hogy mi lesz a gyár napi 320 köbméternyi tisztított szennyvizének pontos sorsa, és milyen hatással lesz a térség vízháztartására az, hogy a gyár napi több ezer köbméter vizet párologtat majd el.
A dokumentum szerint ezt is figyelembe kellett volna venni a hatásterület meghatározásakor.
Az ügyben készült másik szakvélemény az élővilágra gyakorolt hatásokat vizsgálta. A szakértő megállapította, hogy a környezethasználati engedély nem tér ki a zajkibocsátás, a világítás és a talajvízváltozások élővilágra gyakorolt hatására. A szakvélemény szerint a gyár közvetett hatásai akár több kilométeres távolságban is érezhetők lehetnek.
A szakértők szerint a hatósági engedély a gyár működésével járó közúti forgalmat sem vizsgálta megfelelően. Az üzemhez kapcsolódó folyamatos kamionforgalom zaj- és környezeti terhelést jelent a környező településeknek, és hatással lehet az ingatlanok értékére is. A szakvélemény szerint az engedély pontosan rögzíti a hulladékkezelés szabályait, de a hulladékszállítás részletei hiányoznak belőle.
A bírósági eljárás következő lépése, hogy a felek véleményezik a szakvéleményeket. A civileket képviselő ügyvéd, Halász Árpád szerint az engedély olyan mértékben hiányos, hogy a bíróságnak meg kell semmisítenie, és új eljárásra van szükség. Ha ez megtörténik, a gyár csak egy új engedély birtokában kezdheti meg a működését.
A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal az ügyben azt közölte, hogy a bírósági eljárás miatt nem tud nyilatkozni, álláspontját a tárgyalásokon képviseli.
Több hiányosságot is találtak független szakértők a CATL debreceni akkumulátorgyárának engedélyében, amelyet helyi civilek támadtak meg a bíróságon – írja a Telex. A szakértői vélemények szerint a környezethasználati engedély több jogszabályi előírásnak sem felel meg, és a gyár hatásterületét is hibásan határozták meg.
A kínai CATL 2022 nyarán jelentette be, hogy Debrecenben építi meg második európai gyárát, amely az ország egyik legnagyobb ipari létesítménye lesz. Az üzem működéséhez szükséges környezethasználati engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adta ki 2023 februárjában, de a helyi civilek szerint az engedély kiadása nem volt szabályos.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
