Róna Péter: Az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása
Róna Péter közgazdász a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén értesült arról, hogy az MNB alapítványokat hozna létre – írta meg a Blikk.
„A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági tagjaként 2013 őszén szereztem tudomást az MNB-alapítvány alapítóterveiről” – mondta Róna. Elmondása szerint akkor arról tájékoztatták őket, hogy az alapítványok céljainak megvalósítására kétmilliárd forintot szánnak.
Róna kiemelte, hogy a felügyelőbizottság – amelynek tagja volt a pénzügyminiszter képviselője is – aggályosnak tartotta a szervezetek létrehozását, mert az általuk biztosított tőkejuttatás ellentétes lehetett a törvényi előírásokkal.
– fogalmazott.
A közgazdász szerint hiába készült erről jelentés, arra nem érkezett válasz. A felügyelőbizottság ezért egy határozatban felszólította az MNB igazgatóságát, hogy adja át az alapítványok jogi hátterét bemutató anyagokat. Ezen kívül kérték, hogy mutassák be a társadalmi felelősségvállalási és egyéb nem jegybankszakmai támogatási programok jogi megalapozását, és ismertessék az európai jegybankok hasonló gyakorlatát is. Róna Péter szerint a jegybankról szóló törvényből ugyanis nem volt levezethető az alapítványok létrehozása, hiszen az kimondja: a Magyar Nemzeti Banknak sem belföldi, sem külföldi szervezetben nem lehet részesedése.
Róna hangsúlyozta, hogy a jelentésről a Pénzügyminisztériumnak is tudomása volt, hiszen két tagot is delegáltak a felügyelőbizottságba, akik megszavazták a zárójelentést. „Mind a ketten megszavazták azt a bizonyos zárójelentést” – mondta. A jelentésből Kövér László házelnök is kapott.
A felügyelőbizottság mandátuma lejárta után 17 hónapig nem működött új testület, eközben pedig az alapítványokhoz továbbra is folyt a pénz.
– tette hozzá Róna.
Később az Állami Számvevőszék is vizsgálatot indított, amely több problémát is feltárt. Jelentésük szerint
Róna Péter szerint azonban az ÁSZ nem vizsgálta azt, hogy maga az alapítványok létrehozása törvényes volt-e. „Most az ÁSZ szerint hűtlen kezelés történt az alapítványoknál, de azzal nem foglalkozik, hogy a szervezetek megalapítása törvényes volt-e. Márpedig, ha onnan nézzük a történetet, akkor a minősítés hűtlen kezelés helyett sikkasztás lenne, mert az MNB a hatáskörében lévő pénzt áthelyezte máshova és más célra, mint az eredetileg szolgált volna” – fogalmazott.
A közgazdász a Blikknek úgy összegzett: „Úgy gondolom, ez az MNB-s művelet a magyar történelem legnagyobb, hivatalból történő sikkasztása.”
