HÍREK

Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét

Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.


Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.

A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni

konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.

A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.

Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.

A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.

A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.

A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.

A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.

A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.

A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.

Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.

Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, hol ül majd Trump Ferenc pápa temetésén – sokakat meglepett
Világvezetők sora búcsúzik a pápától szombaton a Vatikánban. Trump csak a harmadik sorba kerül, nyilvánosságra hozták, kik ülnek előrébb nála.


Ahogy már írtunk róla, Ferenc pápa temetése április 26-án, szombaton lesz a Vatikánban. A szertartás körülbelül 90 percig tart majd, mivel sok résztvevő érkezik, és az áldoztatás is része lesz a programnak. Ferenc pápa kérésére a temetés egyszerű lesz. Az elhunyt egyházfőt a Szent Mária Maggiore-bazilikában helyezik örök nyugalomra. Ez azért számít különlegesnek, mert több mint száz éve nem temettek ott pápát.

A búcsúztatáson több ismert vezető is jelen lesz, köztük Donald Trump, Vilmos herceg – aki III. Károly királyt képviseli –, Keir Starmer brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A Vatikán protokollja szerint a meghívottakat az országuk francia nevének ábécésorrendje alapján ültetik le,

írta az unilad.com. Ez alapján Donald Trump várhatóan a harmadik sorba kerül, Zelenszkijtől távolabb. Hasonló ülésrendet alkalmaztak II. János Pál 2005-ös temetésén is, ahol az egyházi vezetőket és az állami tisztségviselőket külön csoportokba osztották.

Magyarországot a búcsúztatáson Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseli majd, de ott lesz a szertartáson Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Magyarnak: Nincsenek OTP-részvényeim, Magyar Orbánnak: Bankjai vannak
A miniszterelnök mosolyogva szólt be a Tisza Párt vezetőjének az OTP pénteki rendezvényén. Magyar Péter azonnal visszavágott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”

– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.

Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.

„A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”

- kezdte posztját Magyar Péter.

„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.

De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”

– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:

„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”

Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Donald Trump: A Krím Oroszországnál marad!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.


Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”

Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:

„A Krím Oroszországnál marad!”

Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.

Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.

Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.

Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Katasztrófa Horvátországnál –17 tonna olaj ömlött az Adriai-tengerbe Hvarnál
A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, a kármentesítés már megkezdődött. A szivárgást egy csőrepedés okozhatta.


Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.

A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.

Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.

A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.

Videó a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET: