A horvát tengerpart a magyar turisták körében is kedvelt nyaralóhely. Ezért fontos a szezon elején felhívni a figyelmet arra, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel mi is sokat tehetünk a tengerek megóvása érdekében.
Nyaraláskor ügyeljünk arra, hogy ne vásároljunk olyan szuvenírt, amelyről nem tudjuk biztosan, hogy beszerzésével nem károsították a tenger élővilágát - ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek.
Emellett persze figyeljünk oda a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is. "Ne hozzunk haza magunkkal semmit, csak az élményeinket, és ne hagyjunk ott mást, csak a lábnyomunkat a homokban" - fejezte be Antal Alexa.
Mindemellett persze a vállalatok és a kormányok felelőssége is igen nagy. A hulladékmentes, fenntartható és körkörös gazdasághoz elengedhetetlen a változás - ehhez dolgozott ki a WWF iránymutatásokat, amelyeket az egyes országoknak át kellene ültetni a saját gyakorlatukba, jogszabályaikba.
A WWF felhívja a térség összes országának kormányát és az Európai Uniót, hogy a Földközi-tenger védelmét célzó Barcelona Egyezmény keretein belül együtt vállaljanak kötelezettséget és tegyenek konkrét lépéseket annak érdekében, hogy megóvják a Földközi-tengert a műanyagszennyezéstől. Erre jó alkalom lehet a következő ülés, amelyet 2019 decemberében tartanak Nápolyban. Emellett idén júliustól novemberig a WWF új, Blue Panda nevű hajója a Földközi-tengeren fog közlekedni Franciaország, Olaszország, Törökország, Tunézia és Marokkó partjait érintve, hogy mozgósítsa a helyi lakosokat és a turistákat a műanyagszennyezés csökkentése érdekében.
A tavalyi jelentés, amely a rekord mikroműanyag-szennyezettséget taglalja, ide kattintva érhető el.
A Földközi-tenger mindössze vizeink 1%-át teszi ki, de a mikroműanyagok 7%-át tartalmazza, ami rekordmennyiségnek számít. A tengert minden egyes évben több mint fél millió tonna műanyag árasztja el, ami percenként 33.800 eldobott félliteres PET-palacknak felel meg - derül ki a WWF legfrissebb jelentéséből, amit a június 8-i óceánok világnapja alkalmából ma publikáltak.
Június 8-a az óceánok világnapja, a Földközi-tenger országaiban azonban sajnos nincs ok az ünneplésre:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden délután öt órakor kiáll a Ferenciek terére, és kisétál az Erzsébet hídra, pedig a Kúria sem engedélyezte a rendőrség által korábban elutasított tüntetést.
A független országgyűlési képviselő azt írta: „Kádár rendszerében három főtől lehetett betiltani egy gyűlést, Orbán már két főtől is fél. Egy főt talán még nem tudnak betiltani.”
Hadházy május 1-jére is újabb tüntetést jelentett be a hídra, mivel az munkaszüneti nap, így a rendőrség nehezebben hivatkozhat a forgalom aránytalan zavarára. Úgy fogalmazott: „A betiltott keddi tüntetésre sok válasz adható, de csak egyetlen válasz az igazán csattanós: ha május 1-jén újra rengetegen, az eddigieknél is többen lesznek a hídnál!”
A Kúria szombaton utasította el Hadházyék fellebbezését. A képviselő erre azt írta, „mondvacsinált, zagyva indokokkal, politikai megrendelésre” tiltották be ugyanazt a tüntetést, amit egy hete még engedélyeztek.
„Bevallom, még engem is meglepett kicsit, hogy ennyire félnek ezektől a demonstrációktól. Másképp nem merték volna megtenni, hogy miután négy alkalommal tudomásul vették, most hirtelen tiltott lett az Erzsébet hídon tiltakozni.”
A rendőrség egyébként forgalmi okokra, valamint mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan megzavarására hivatkozva nem engedte meg, hogy Hadházyék kedden újra elfoglalják az Erzsébet hidat. Ehelyett csak az I. kerületi Tabán területére adtak ki engedélyt. A képviselő levezette a posztban, hogy ezt miért nem tartja elfogadhatónak:
„Ha valaki esetleg nem érti, eddig miért a hídon tüntettünk, az ebből is megértheti: minden tüntetés annyit ér, amennyi látszik belőle. A propaganda számtalanszor bebizonyította, hogy képes a legnagyobb ellenzéki megmozdulásokat is törpe baráti összejövetelként bemutatni. Az Erzsébet híd lezárásával generált dugók nem öncélúak, pláne nem az autósok „szívatása” a cél: egy diktatúra határán táncoló országban ez az egyetlen módja annak, hogy a tiltakozásunk látható legyen.”
A honatya nem fogadta el a korlátozó határozatot, ezért fellebbezett, de a Kúria elutasította a kérelmet.
A bíróság szerint a bejelentőnek nincs alanyi joga arra, hogy ugyanazon a helyszínen tartson gyűlést, ahol korábban már négy alkalommal megtartotta. A Kúria szerint a gyülekezési szabadság kiterjed a helyszín megválasztására is, mert annak önmagában kommunikációs értéke lehet, de ez a jog sem korlátlan.
A hetek óta tartó megmozdulások oka az Alaptörvény 15. módosítása, amit a fideszes kétharmad elfogadott az Országgyűlésben és a köztársasági elnök is ellenjegyzett. Az egyik pont szerint a gyermekek védelme fontosabb, mint a gyülekezéshez való szabad jog. Ezzel indokolták, hogy a rendőrség ne engedélyezze a Pride-ot. Az alkotmányba ezzel a módosítással került be az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, és bizonyos esetekben felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden délután öt órakor kiáll a Ferenciek terére, és kisétál az Erzsébet hídra, pedig a Kúria sem engedélyezte a rendőrség által korábban elutasított tüntetést.
A független országgyűlési képviselő azt írta: „Kádár rendszerében három főtől lehetett betiltani egy gyűlést, Orbán már két főtől is fél. Egy főt talán még nem tudnak betiltani.”
Hadházy május 1-jére is újabb tüntetést jelentett be a hídra, mivel az munkaszüneti nap, így a rendőrség nehezebben hivatkozhat a forgalom aránytalan zavarára. Úgy fogalmazott: „A betiltott keddi tüntetésre sok válasz adható, de csak egyetlen válasz az igazán csattanós: ha május 1-jén újra rengetegen, az eddigieknél is többen lesznek a hídnál!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az osztrák hatóságok nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy Pereszteg közelében, a magyar oldalon nagy tömegben ástak el fertőzött állattetemeket – írja az mfor.hu a Vol.at és az APA hírügynökség nyomán.
A Burgenlandi Tartományi Hivatal első értékelése szerint az ausztriai oldalon egyelőre nincs közvetlen veszély a talajvízre nézve.
Az osztrák forrás a magyar fél utólagos tájékoztatására hivatkozva azt írja, a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj sűrű szerkezetű, túlnyomórészt agyagos. Emellett megerősítették azt is, hogy a talajvíz áramlási iránya északnyugat–délkelet, így jelenleg nem kell számolni azzal, hogy a szennyezés elérné az osztrák oldalt.
A burgenlandi vízügyi főosztály szakemberei ettől függetlenül vizsgálják a helyzetet. Heinrich Dorner tartományi tanácsos közleménye szerint „továbbra is nagy figyelmet fordítunk arra, hogy kizárhassuk a talajvízre gyakorolt esetleges hatásokat”.
A fertőzött szarvasmarhák és a kényszervágásra ítélt sertések tetemeit pénteken kezdték Peresztegre szállítani, egy állami tulajdonban lévő ATEV telepre, amelyet már korábban is használták dögtemetőként.
Magyarország kiterjesztette a korlátozási zónát, ahonnan nem lehet állatokat vagy állati eredetű termékeket külföldre szállítani. Burgenlandban emiatt jelenleg 21 kisebb határátkelőt teljesen lezártak, a nagyobb átkelőknél – például Nickelsdorfnál – fertőtlenítő szőnyegeket fektettek le. A tartományi vezetés közölte, hogy az intézkedéseket folyamatosan értékelik, és ha szükséges, módosítják is.
Az osztrák hatóságok nem kaptak előzetes tájékoztatást arról, hogy Pereszteg közelében, a magyar oldalon nagy tömegben ástak el fertőzött állattetemeket – írja az mfor.hu a Vol.at és az APA hírügynökség nyomán.
A Burgenlandi Tartományi Hivatal első értékelése szerint az ausztriai oldalon egyelőre nincs közvetlen veszély a talajvízre nézve.
Az osztrák forrás a magyar fél utólagos tájékoztatására hivatkozva azt írja, a leölt állatokat egy korábban bányászat céljára használt homokbányában földelték el, ahol a talaj sűrű szerkezetű, túlnyomórészt agyagos. Emellett megerősítették azt is, hogy a talajvíz áramlási iránya északnyugat–délkelet, így jelenleg nem kell számolni azzal, hogy a szennyezés elérné az osztrák oldalt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris dőlnek a dominók: összeomolhat a tengeri kereskedelem - Napok alatt óriási a zuhanás
A Kínából induló importáruk jó része már el sem jut Amerikába. A globális ellátás akadozik – és ez még csak a kezdet lehet. Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat az USA-Kína relációban.
Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.
Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.
A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.
A helyzetet tovább súlyosbította az április 4-én bejelentett 145 százalékos amerikai vámemelés és Peking másnapi válaszlépése, amellyel 125 százalékos emeléssel sújtotta az amerikai árukat. Ezek után a szállítmányok 70 százalékát leállították vagy törölték, és a napokban már arra is akadt példa, hogy egy kínai légitársaság inkább nem vette át az amerikai Boeingtől rendelt és leszállított utasszállító repülőgépét, amit így vissza kellett küldeni az USA-ba.
A Kereskedelmi Világszervezet arra számít, hogy az áruforgalom az Egyesült Államok és Kína között akár 80 százalékkal is visszaeshet. Ezt a becslést a hajótársaságok foglalási adatai is alátámasztják: március 30. és április 8. között világszinten 18,4 százalékkal csökkent a konténerfoglalások száma.
A kínai exportőrök próbálják elkerülni az amerikai vámokat, így Indián, Vietnámon, Mexikón vagy Perun keresztül szállítanak Észak-Amerikába.
Bár Európát egyelőre kevésbé érinti a válság, a hatások hamarosan ide is elérhetnek. A Távol-Keletről Észak-Európába tartó szállítások mennyisége rekordszintre emelkedett, ami rövid időn belül túlterhelheti a már most is zsúfolt rotterdami, antwerpeni és hamburgi kikötőket.
A szállítmányozásban tehát dominóhatás indult el, de a következmények mértékét még senki nem látja előre. Egy biztos, hazánk sem marad érintetlen. Itt arról írtunk, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország. Ennek legfőbb oka az, hogy hazánk gazdasága jelentős mértékben épít a német autóiparra, illetve a kínai elektromos jármű- és akkumulátorgyártásra.
Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.
Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.
A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump vámjai miatt repült vissza Kínából a Boeing – dollártízmilliók szálltak el
A kínai Xiamen Airlines számára gyártott gépet már majdnem átadták a vevőnek, de végül visszafordították az USA-ba. A légitársaság súlyos pluszköltségekkel nézett volna szembe a vámháború miatt.
Egy új Boeing 737 MAX repülőgép, amit a Xiamen Airlines számára gyártottak az USA-ban, 8000 kilométeres utat tett meg. Két kitérővel repült vissza az Egyesült Államokba, nem sokkal azelőtt, hogy átadták volna a kínai megrendelőnek. A gép a seattle-i Boeing Field repülőtéren szállt le, helyi idő szerint vasárnap. A repülő Kínából indult, majd Guam és Hawaii szigetén is megállt tankolni - számolt be a Reuters.
Ez a gép azon 737 MAX-ok egyike, amelyek a Boeing zhoushani központjában vártak rá, hogy elvégezzék rajtuk a végső munkálatokat, és átadják őket a kínai légitársaságoknak.
A gép azután kényszerült hazatérésre, hogy az Egyesült Államok 145 százalékra emelte az alapvámot a kínai árukra. Az ázsiai ország erre válaszul 125 százalékos vámot vetett ki amerikai termékekre, így a Xiamen Airlinesnak hatalmas többletköltséget jelentett volna a gép átvétele.
Az IBA repüléstechnikai tanácsadó cég szerint egy új Boeing 737 MAX piaci értéke körülbelül 55 millió dollár (kb. 19,6 milliárd forint).
A Reuters szerint nem lehet biztosan tudni, hogy ki döntött a gép visszaküldése mellett, mert a gyártó és a megrendelő sem válaszolt a megkeresésekre. A portál azt írja, az eset egyértelműen a repülőgépipar vámok okozta fennakadásainak első látványos jele.
Ez a Boeing számára nem is történhetett volna rosszabb időpontban, hiszen nemrég kezdett kilábalni abból, hogy Kína közel öt évig nem engedte be az országba a 737 MAX-okat, ráadásul a gépei és űrhajói körül az utóbbi években felmerült üzemzavarok sem használtak a cég korábbi jó hírnevének.
Egy új Boeing 737 MAX repülőgép, amit a Xiamen Airlines számára gyártottak az USA-ban, 8000 kilométeres utat tett meg. Két kitérővel repült vissza az Egyesült Államokba, nem sokkal azelőtt, hogy átadták volna a kínai megrendelőnek. A gép a seattle-i Boeing Field repülőtéren szállt le, helyi idő szerint vasárnap. A repülő Kínából indult, majd Guam és Hawaii szigetén is megállt tankolni - számolt be a Reuters.
Ez a gép azon 737 MAX-ok egyike, amelyek a Boeing zhoushani központjában vártak rá, hogy elvégezzék rajtuk a végső munkálatokat, és átadják őket a kínai légitársaságoknak.
A gép azután kényszerült hazatérésre, hogy az Egyesült Államok 145 százalékra emelte az alapvámot a kínai árukra. Az ázsiai ország erre válaszul 125 százalékos vámot vetett ki amerikai termékekre, így a Xiamen Airlinesnak hatalmas többletköltséget jelentett volna a gép átvétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
