Reagált a NATO Orbán Viktor kérdésére, hogy „mi van?!”

Pénteken és szombaton még többórás napsütés mellett 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet várható, majd észak felől egy hidegfront felhőzete vonul át az ország fölött, és elsősorban keleten, északkeleten lehet zápor, zivatar. Vasárnap visszatérnek a hajnali fagyok és a hőmérséklet csúcsértéke mindössze 4-9 fok között alakul, a Dunától keletre zápor, hózápor is kialakulhat. A szél szombaton és vasárnap erős, helyenként viharos lesz - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből.

Pénteken gomolyfelhős, napos, száraz idő valószínű, az északkeleti szél csak helyenként élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 17 és 21 fok között alakul.

Szombaton a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában többórás napsütés várható, majd észak felől egy markáns hidegfront felhőzete vonul át az ország fölött, amelynek felhőzetéből elsősorban az ország keleti felében valószínű zápor, északkeleten, keleten helyenként zivatarok is lehetnek. Az északi, északnyugati irányba forduló szél sokfelé megerősödik, többfelé viharos lökések is lehetnek. A minimum-hőmérséklet általában 3-9 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Délután jellemzően 14-21 fok várható.

Vasárnap felhőátvonulások mellett keleten többórás, nyugaton sok napsütésre lehet számítani. Helyenként, nagyobb eséllyel a Dunától keletre zápor, hózápor előfordulhat. Az északi, északnyugati szél továbbra is nagy területen lesz erős, helyenként viharos.

Tayeb Braikia, a dán női országúti kerékpár-válogatott edzője 2019 óta dolgozott a csapattal. Tavaly februárban az U17-es válogatott edzőtáborba utazott, ahol egy kastrupi szállodában szálltak meg. A szállásfoglalás módosulása miatt Braikiának helyben kellett új szobaelosztásról döntenie.

A végső elhelyezés szerint az edző, egy kerékpárszerelő és egy akkor 16 éves versenyző egy szobába került. Braikia saját elmondása szerint

Az eset után a versenyző szülei megkeresték az edzőt, aki bocsánatot kért tőlük, és ezzel lezártnak tekintette az ügyet.

Később azonban a szerelő tájékoztatta a történtekről a Dán Kerékpáros Szövetség egyik vezetőjét, Morten Bennekou-t, aki vizsgálatot rendelt el. Ez ismét előtérbe helyezte az ügyet, ami végül Braikia állásába került.

Az edző e-mailben fordult a Dán Kerékpáros Szövetséghez, amelyben azt írta, hogy hibázott, amiért nem értesítette előzetesen a kiskorú versenyző szüleit.

Az üzenet több versenyzőhöz is eljutott, végül a dán TV2 Sport is megszerezte.

Braikia a csatornának nyilatkozva azt mondta, a szövetség az „ítélőképesség hiánya, és különösen rossz, idejétmúlt tett” miatt bocsátotta el. Hozzátette: „Nem volt alapja a felmondásnak. Vannak más lehetőségek is, mint az emberek elbocsátása, mégis meghozták ezt a döntést.”

(via 24.hu)

„A Fidesz szervezett provokációra és hamis zászlós műveletre készül a saját »országjárásán« ” - írta Facebook-posztjában Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke szerint „akár már pénteken sor kerülhet az egyik ilyen megrendezett támadásra vagy rendzavarásra Pátyon gróf batidai Lázár János és Orbán udvari bolondjának a közterületre szervezett fórumán”.

„A tervük az, hogy úgy terelik el a figyelmet a miniszterelnök által szított, a TISZA önkéntesei ellen elkövetett egyre súlyosabb erőszakról, hogy maguk ellen rendeznek támadást, akár tiszás civileknek öltözve. Már a teljes propaganda ki van rendelve a ma 17:30-as szeánszra megfelelő videós anyag készítésére”

– fogalmazott Magyar Péter, aki hangsúlyozta: sem a TISZA Párt sem a szigetek részéről nem vesz részt senki a Fidesz rendezvényein, „így ha bármilyen rendbontásra kerül sor, akkor az a Fidesz saját hamis zászlós művelete”.

„A TISZA továbbra is határozott és békés kormány- és rendszerváltásra hív mindenkit és elvárja az összes párt vezetőjétől és a köztársasági elnöktől, hogy ítéljék el a TISZA civiljei ellen elkövetett fideszes verbális és fizikai erőszakot!” – zárul a bejegyzés.

A Belügyminisztérium még 2020-ban kötött szerződést a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó céggel, amely átfogó tanulmányt készített a magyar egészségügy helyzetéről, valamint javaslatokat tett a rendszer átalakítására. A megbízás értéke 780 ezer euró plusz áfa volt. A BCG hasonló munkákat végzett már más országokban is, például Szlovákiában, Svédországban, Hollandiában és Németországban.

A cég augusztusra befejezte a munkaanyagot, az őszi időszakban pedig már több intézkedés is elindult a kormány részéről. Megemelték az orvosbéreket, kivezették a hálapénzt, és bevezették az egészségügyi szolgálati jogviszonyt.

A tanulmányt a kormány döntés-előkészítő dokumentumként tíz évre titkosította, így az 2030-ig nem ismerhető meg, írja a 24.hu. A K-Monitor civil szervezet 2023-ban pert indított annak érdekében, hogy a tanulmány közérdekű adatként nyilvánosságra kerüljön. A szervezet szerint a dokumentum legalább azon részeit közzé kellett volna tenni, amelyek az egészségügy helyzetét írják le.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a másodfokú ítélet viszont a dokumentum kiadását mondta ki. A Belügyminisztérium ezután a Kúriához fordult, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést, vagyis kimondta, hogy az anyag továbbra is titkos maradhat. A K-Monitor ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be.

Az Alkotmánybíróság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Indoklásuk szerint az ügyben felmerült kérdések nem tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe, így nem találtak olyan alkotmányjogi szempontot, amely a beadvány további vizsgálatát indokolta volna.

Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje a 24.hu-nak elmondta: „A pert azért indítottuk, hogy az emberek megismerjék azt a tanulmányt, ami alapján az egészségüket évek óta alakítják, párbeszéd nélkül, zárt ajtók mögött.” Hozzátette:

A szervezet szerint a Belügyminisztérium a per során nem indokolta meg, hogy a tanulmány egyes fejezetei miért számítanak döntés-előkészítőnek, és azt sem, hogy ezek hogyan kapcsolódnak konkrét döntésekhez.

A Kúria nyilvánosan elérhető indoklása alapján a tanulmány egy 53 intézkedéscsomagból álló programot tartalmaz. Ezek közül 21 az ellátórendszert, 8 a finanszírozást, 13 a humán erőforrást, 11 pedig az egészségügyi irányítást érinti. Az anyag szerint az átalakítás minden elemre kiterjed, és megvalósítása erős koordinációt igényel.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 2022-ben beszélt arról, hogy a tanulmány olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Példaként említette, hogy a BCG szerint 100 kórház helyett 60 is elegendő lenne, ezt azonban a jelenlegi magyar egészségkulturális szemlélet nem tenné lehetővé.

Takács egy 2023-as konferencián azt is elmondta, hogy a dokumentum négy fő problémát azonosított. Ezek alapján kórházi funkciók megszüntetését, megyei szintű centralizálást, az alapellátás rendszerének racionalizálását és a szakrendelők átszervezését javasolta, utóbbit az önkormányzatok helyett megyei irányítás alá helyezve. Ez utóbbi lépést azonban eddig nem hajtották végre.

Egy másik konferencián Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a tanulmány két-háromezer ellenőr bevetését javasolta az egészségügyben.

Bár a K-Monitor nem nyerte meg a pert, hozzájutott a BCG és a Belügyminisztérium között megkötött szerződéshez, valamint egy, Pintér Sándornak címzett ajánláshoz. Az ajánlás szerint a világjárvány helyzete lehetőséget teremtett az egészségügyi rendszer újragondolására. A dokumentumban így fogalmaznak:

A BCG ajánlata szerint a magyar egészségügy évek óta halmozódó, komplex problématömeget hordoz magával, amely veszélyezteti az ágazat fenntartható működését, és hozzájárul a társadalmi elégedetlenséghez.