HÍREK
A Rovatból

Rátett a kormány még egy lapáttal: együtt is felvehető a falusi CSOK és a CSOK Plusz

Az új bejelentés szerint jövőre megmarad az illetékmentesség és az adóvisszatérítés lehetősége is, ami újabb milliókat jelent az új CSOK-ot igénylőknek.


Már pontosította is a CSOK Plusz szerdán bejelentett szabályait a kormány. Ezek szerint a CSOK Plusz jövőre azokon a kistelepüléseken is fel lehet majd venni, ahol az új falusi CSOK-ot. Ezzel elvileg az igénylők azonnali közvetlen támogatáshoz is juthatnak a CSOK Plusz mellé ezen a 2630 településen.

Az új bejelentés szerint ráadásul jövőre megmarad az illetékmentesség és az adóvisszatérítés lehetősége is, ami újabb milliókat jelent az új CSOK-ot igénylőknek

- derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Még egy nap sem telt el a bejelentés óta, de egy lényeges kérdésben máris pontosította a CSOK Plusz közzétett szabályait a kormány. A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön délután közleményt adott ki a CSOK Pluszról. Ebben felsorolta a 2024-től élő új konstrukció főbb szabályait. Ezek között azonban van egy olyan is, ami ellentétes a tegnap közöltekkel.

Csák János miniszter a Kormányinfón azt közölte, hogy a CSOK Pluszt az 5000 fő feletti településeken lehet majd igényelni. Ez jogszabályra fordítva azt jelenti, hogy azokon a településeken, amelyeken 2024-től nem elérhető az új falusi CSOK. Az emelt összegű falusi CSOK-ot 2630, jogszabályban meghatározott kistelepülésen lehet igényelni.

A csütörtöki minisztériumi közleményben azonban már ez szerepel:

“A kedvezményes hitelprogramot az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni, utóbbiaknál így a gyermekáldást tervező házaspárok a CSOK Plusz mellé akár a falusi CSOK vissza nem térítendő támogatást, illetve az ehhez kapcsolódó adó-visszatérítési támogatást is felvehetik.”

Ez extra lehetőséget jelent a falusi CSOK-os településeken lakást vásárlóknak, illetve azt felújítók, -bővítőknek. A CSOK Pluszhoz ugyanis már nem jár közvetlen kezdeti támogatás, a falusi CSOK-hoz viszont igen.

A falusi CSOK-hoz 2024-től egy gyermek után 600 ezer forint helyett 1 millió forint, két gyermek után 2,6 millió forint helyett 4 millió forint, három vagy több gyermek után 10 millió forint helyett 15 millió forint lesz igényelhető.

A jelenlegi jogszabály szerint ez használt lakásnál lesz így, de Csák János a Kormányinfón arról beszélt, hogy egységesítik a falusi CSOK támogatási összegeit, amiből az következik, hogy új lakás esetén is ennyit adnak a falusi CSOK igénylőinek.

A csütörtöki minisztériumi közlés szerint a falusi CSOK és a CSOK Plusz együtt is felvehető, amiből az következik, hogy az igénylők először megkaphatják ezeket a támogatási összegeket, és emellé még a CSOK Pluszban meghatározott, maximum 15-30-50 milliós kedvezményes, fix 3 százalékos hitelre is igényt tarthatnak. Ráadásul elvileg a gyerek(ek) megszületése esetén a 10-10 millió hitelelengedésre is. Az majd a jogszabályi részletek megismerésekor derülhet ki, hogy vajon ez a gyerekenkénti tartozáselengedés akkor is jár-e, ha már az elején felvette egy házaspár a gyermekek utáni közvetlen támogatást, ami a CSOK Pluszban nem lesz.

A Bank360.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy

a minisztériumi közlésből következően megmaradnak 2024-től a CSOK- és falusi CSOK-igénylők által igénybe vehető adóvisszatérítési kedvezmények. Ezeket a közlemény nem részletezi, de jelenleg az új építésű lakások vételárának 5 százalékos áfáját teljesen visszaigényelhetik a CSOK-osok, az építési költségek áfáját pedig maximum ötmillió forintig.

Egy másik, nagyon sokat érő kedvezmény is megmarad jövőre. A minisztérium közlése alapján ugyanis a CSOK Plusz konstrukcióba belépők “az eddigi CSOK-hoz hasonlóan továbbra is illetékkedvezményre lehetnek jogosultak 80 millió forint összegig”. (Az első közös lakásnál ez lesz a CSOK Plusz maximális ingatlanértéke.) Ha ez megszűnne, akkor vásárláskor ki kellene fizetni a 4 százalékos vagyonszerzési illetéket.

Egy tegnapi bejelentés kapcsán a minisztérium közleményében már óvatosabban fogalmaz, amikor azt írja: “A Magyar Nemzeti Bank közelmúltbeli kezdeményezését üdvözölve, törekszünk arra, hogy az első közös otthonukat megszerző házaspárok alacsonyabb, 20 százalék helyett 10 százalékos önerő követelmény mellett juthassanak hozzá a CSOK Plusz kölcsönhöz.”

Ez a megfogalmazás jelzi, hogy a minimális önerő mértékére nem lehet kötelezni a bankokat, a konkrét hitelbírálat során ennél többet is kérhetnek, de az MNB tervezett engedménye alapján nem lesz akadálya annak, hogy akár 10 százalékos önerőre is hitelezzenek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Egyre feszültebb a helyzet, Kína minden eddiginél keményebben üzent Trumpnak: készen állnak a végsőkig harcolni
Peking nemcsak válaszvámokat vezet be, hanem katonai kiadásait is jelentősen növeli, miközben belső gazdasági problémákkal küzd.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2025. március 05.



Kína határozott választ adott az Egyesült Államok új vámintézkedéseire. Donald Trump újabb vámokat vetett ki a kínai árukra, amire Peking 10-15%-os válaszvámokkal reagált az amerikai mezőgazdasági termékekre. A kínai washingtoni nagykövetség éles hangvételű üzenetet küldött:

„Ha az USA konfliktust akar – legyen az vámháború, kereskedelmi háború vagy bármi más –, Peking készen áll a végsőkig harcolni.”

Ez az egyik legkeményebb nyilatkozat, amelyet Kína Trump elnöksége alatt tett. Az amerikai-kínai viszony az elmúlt években is feszültségekkel volt terhelt, bár Trump kezdetben barátságosabb hangnemet ütött meg Pekinggel. Meghívta Hszi Csin-pinget az elnöki beiktatására, és az első telefonhívásuk után még „nagyszerű beszélgetésről” számolt be. A két vezető állítólag egy újabb telefonbeszélgetést tervezett a közelmúltban, de ez végül nem valósult meg. Azóta azonban egyre több vám, kereskedelmi vita és politikai üzengetés élezte a kapcsolatot.

Kína ezzel párhuzamosan tovább növeli védelmi kiadásait is. Li Csiang kínai miniszterelnök bejelentette, hogy a katonai költségvetést idén is 7,2%-kal emelik, akárcsak az előző évben. A pekingi vezetés szerint „évszázados léptékű változások zajlanak a világban.” Az ország katonai költségvetése jelenleg 89 000 milliárd forint, ami a világ második legnagyobb hadikiadása,

bár a GDP arányában ez még mindig alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban vagy Oroszországban.

A kínai külügyminisztérium is élesen bírálta az Egyesült Államokat, miután az USA az opioidválságra hivatkozva növelte a kínai importvámokat. „A fentanyl-ügy csak egy gyenge ürügy arra, hogy az Egyesült Államok megemelje a kínai importvámokat” – mondta a külügyi szóvivő.

„A megfélemlítés nem hat ránk. A zsarolás nem működik velünk szemben. A nyomásgyakorlás, a kényszerítés vagy a fenyegetés nem a megfelelő módja annak, hogy Kínával tárgyaljanak.”

Kína nemcsak a kereskedelmi feszültségekkel küzd, hanem belső gazdasági problémákkal is szembe kell néznie. Az alacsony fogyasztás, az ingatlanválság és a növekvő munkanélküliség továbbra is kihívást jelent az ország számára. A kínai vezetés több ezermilliárd forintos gazdaságélénkítő csomagokat tervez, amelyeket a Nemzeti Népi Kongresszus során ismertetett. A kormány emellett igyekszik stabil és megbízható partnerként megjelenni a nemzetközi színtéren, miközben az Egyesült Államokat háborús konfliktusokba keveredett, instabil hatalomként ábrázolja.

Peking többször hangsúlyozta, hogy nyitott marad a külföldi befektetésekre, és reméli, hogy vonzóbbá teheti gazdaságát a nemzetközi partnerek számára. Kína emellett előszeretettel mutatja magát békés, stabil országként, szemben az Egyesült Államokkal, amelyet az ukrajnai és közel-keleti háborúkban való részvételével vádol.

A kínai vezetés már korábban is beszélt háborús készültségről. Tavaly októberben Hszi Csin-ping arra szólította fel a hadsereget, hogy növelje felkészültségét, miközben Kína katonai gyakorlatokat tartott Tajvan környékén. Azonban katonai készültség és háborús hajlandóság között jelentős különbség van, amit Kína is igyekszik hangsúlyozni.

Forrás: Telex, BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Trump alulmaradt: a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta a milliárdos segélyzárolást – Magyarország is vizsgálódik
A testület 5:4 arányban hozott döntést. Közben Magyarországon is vizsgálják az amerikai támogatásokat.


A Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban elutasította Donald Trump elnök sürgősségi kérelmét, amelynek célja az volt, hogy közel 2 milliárd dollárnyi külföldi segélyt zároljanak. A döntés után még tisztázni kell, hogy a kormány pontosan milyen kötelezettségeket köteles teljesíteni.

Trump kormányzata január 20-án, az elnök első hivatali napján több ezer segélyprogramot állított le. A lépést azzal indokolták, hogy fel kell mérni, ezek mennyiben állnak összhangban az Egyesült Államok külpolitikai céljaival. A döntés ellen több kedvezményezett és nonprofit szervezet is tiltakozott, mert szerintük az intézkedés súlyos következményekkel járhat: veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást, vállalkozásokat tehet tönkre, és politikai instabilitást okozhat.

Az amerikai döntés után Magyarországon is vizsgálat indult az amerikai támogatások ügyében. A kormány fel akarja deríteni, hogy kik és milyen összegű támogatásban részesültek az Egyesült Államokból. A feladatra egy kormánybiztost neveztek ki, László Andrást, aki korábban a Megafon influenszere is volt. Az ő feladata, hogy az USA-ban feltárja a magyar érintetteknek juttatott támogatásokat.

Forrás: 444.hu, The New York Times


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ismét feszültség Trump és Zelenszkij között: az USA visszafogja a hírszerzési adatokat
A CIA egyelőre nem oszt meg Kijevvel olyan adatokat, amelyekkel Oroszország területén csaphatnának le. A döntés Trump és Zelenszkij összetűzése után született, de az amerikaiak szerint csak átmeneti lépés.


Az Egyesült Államok egy időre felfüggesztette bizonyos hírszerzési információk megosztását Ukrajnával. A CIA igazgatója, John Ratcliffe megerősítette, hogy Kijev mostantól nem kap olyan adatokat, amelyeket Oroszország területén végrehajtott támadásokhoz használhatna fel.

A döntés hátterében az áll, hogy Donald Trump amerikai elnök kétségeit fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békefolyamat iránti elkötelezettségével kapcsolatban.

Trumpnak volt egy komoly kérdése azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij elnök elkötelezett-e a békefolyamat mellett, ezért azt mondta, tartsunk szünetet"

mondta Ratcliffe a Fox-nak.

Bár az Egyesült Államok korlátozta bizonyos információk megosztását, egy ukrán tisztviselő a Sky News-nak azt mondta, hogy az adatátadás nem állt le teljesen. Az amerikai hírszerzés továbbra is megoszt olyan információkat Ukrajnával, amelyeket az Oroszország által megszállt ukrán területeken harcoló orosz erők elleni műveletekben használhatnak fel.

Ratcliffe szerint

a korlátozás nem lesz hosszú távú.

Hozzátette, hogy Zelenszkij egy levélben biztosította az amerikai vezetést a békekötés iránti elkötelezettségéről. Úgy gondolom, hogy vállvetve fogunk dolgozni Ukrajnával azon, hogy visszaszorítsuk az ottani agressziót, és jobb helyzetbe hozzuk a világot, hogy végül ezek a béketárgyalások előrehaladhassanak" – mondta a CIA igazgatója.

A döntés előzményei között szerepel Trump és Zelenszkij találkozója, amely feszült légkörben zajlott. Az amerikai elnök és alelnöke összekülönbözött az ukrán elnökkel, és nem sikerült megállapodni egy olyan szerződésről sem, amely lehetővé tette volna az Egyesült Államok számára Ukrajna ásványkincseinek kiaknázását.

A találkozó után Trump bejelentette, hogy szünetelteti Ukrajna katonai támogatását. A legtöbb nyugati vezető ezután kiállt Kijev mellett, Orbán Viktor azonban nem csatlakozott hozzájuk. Moszkvában pedig valószínűleg elégedetten fogadták a hírt.

Zelenszkij később jelezte, hogy kész újratárgyalni a vitás kérdéseket, így az amerikai hírszerzési együttműködés is hamarosan folytatódhat.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Macron: Készen kell állnunk arra, ha az USA többé nincs a mi oldalunkon
A francia elnök szerint Európa sorsa nem Moszkvában vagy Washingtonban dőlhet el. A katonai kiadások növeléséről, közös védelmi stratégiáról és Ukrajna további támogatásáról beszélt.


Emmanuel Macron francia elnök hétfő este televíziós beszédben szólt a nemzethez, amelyben Európa biztonságának megerősítéséről, az ukrajnai háború hatásairól és Franciaország védelmi politikájáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Európa sorsát nem Moszkvának vagy Washingtonnak kell meghatároznia, és kiállt Ukrajna további támogatása mellett.

A francia elnök szerint Oroszország az észak-koreai katonák és az iráni fegyverzet bevonásával globálissá tette a háborút. Macron úgy fogalmazott:

„Az első naptól úgy döntöttünk, támogatjuk Ukrajnát, és szankcionáljuk Oroszországot. Jól tettük.”

Véleménye szerint Moszkva megsérti az országhatárokat, befolyásolja a választásokat Romániában és Moldovában, valamint kibertámadásokat hajt végre kórházak ellen.

Hangsúlyozta, hogy

Franciaország és Európa nem maradhat tétlen: „Ebben a veszélyes világban őrültség lenne nézőnek maradni.” Kiemelte, hogy a kontinens védelmét erősíteni kell, mert „nem lehetséges, hogy Moszkvában vagy Washingtonban döntsenek a kontinens jövőjéről.”

Macron elutasította azokat a béketárgyalásokat, amelyekben Ukrajna nem vesz részt. Úgy véli, hogy az ország kapitulációja nem lehet opció. Emlékeztetett arra, hogy a korábbi minszki fegyverszüneti megállapodásokat is az európaiak segítségével kötötték meg, de az oroszok nem tartották be azokat.

A francia elnök jövő hétre találkozót szervez a tartós béke iránt elkötelezett országok vezetőinek részvételével. Emellett közös hadi beszerzéseket jelentett be, valamint csúcstalálkozót szervez a hadipari szektor vezetőinek és a vezérkari főnököknek.

Macron hangsúlyozta, hogy a védelmi kiadások növelését nem lehet adóemelések vagy a költségvetési hiány növelése árán megvalósítani. Felidézte, hogy Franciaország a második világháború utáni vezetésnek köszönhetően rendelkezik nukleáris elrettentőképességgel, és ezzel kapcsolatban „stratégiai vitát” szeretne indítani európai szövetségeseivel.

A beszéd időzítése nem véletlen: csütörtökön Brüsszelben EU-csúcsot tartanak, ahol az Oroszországgal szembeni újabb szankciók kerülnek napirendre. A találkozó előtt Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétóval fenyegetőzött, míg az Egyesült Államok az Oroszország elleni szankciók enyhítését tervezi.

Az elmúlt napokban több európai ország vezetője is a védelmi együttműködés erősítésén dolgozott. Keir Starmer brit miniszterelnök Londonba hívta az Ukrajnát támogató országokat, köztük Macront is. A találkozón bejelentették a „hajlandók koalícióját”, amelynek célja a katonai kiadások növelése és Ukrajna további támogatása.

Macron szerint Európa képes versenyezni az Egyesült Államokkal és Oroszországgal. „A politikai döntések, a katonai eszközpark és a büdzsé sosem fogják pótolni a lélek erejét” – mondta. Hozzátette, hogy

Európának készen kell állnia arra az eshetőségre is, ha az Egyesült Államok többé nem állna az oldalán.

A beszédben kitért Donald Trump azon tervére is, amely szerint az Egyesült Államok 25 százalékos vámot vetne ki az európai árukra. „Érthetetlennek” nevezte az amerikai elnök döntését, és kijelentette, hogy megpróbálja meggyőzni Trumpot a vámok elhagyásáról. Ennek érdekében a francia kormány és a miniszterelnök egy tervet készít elő.

Forrás: Telex, Le Figaro


Link másolása
KÖVESS MINKET: