HÍREK
A Rovatból

Rátett a kormány még egy lapáttal: együtt is felvehető a falusi CSOK és a CSOK Plusz

Az új bejelentés szerint jövőre megmarad az illetékmentesség és az adóvisszatérítés lehetősége is, ami újabb milliókat jelent az új CSOK-ot igénylőknek.


Már pontosította is a CSOK Plusz szerdán bejelentett szabályait a kormány. Ezek szerint a CSOK Plusz jövőre azokon a kistelepüléseken is fel lehet majd venni, ahol az új falusi CSOK-ot. Ezzel elvileg az igénylők azonnali közvetlen támogatáshoz is juthatnak a CSOK Plusz mellé ezen a 2630 településen.

Az új bejelentés szerint ráadásul jövőre megmarad az illetékmentesség és az adóvisszatérítés lehetősége is, ami újabb milliókat jelent az új CSOK-ot igénylőknek

- derül ki a Bank360.hu összegzéséből.

Még egy nap sem telt el a bejelentés óta, de egy lényeges kérdésben máris pontosította a CSOK Plusz közzétett szabályait a kormány. A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön délután közleményt adott ki a CSOK Pluszról. Ebben felsorolta a 2024-től élő új konstrukció főbb szabályait. Ezek között azonban van egy olyan is, ami ellentétes a tegnap közöltekkel.

Csák János miniszter a Kormányinfón azt közölte, hogy a CSOK Pluszt az 5000 fő feletti településeken lehet majd igényelni. Ez jogszabályra fordítva azt jelenti, hogy azokon a településeken, amelyeken 2024-től nem elérhető az új falusi CSOK. Az emelt összegű falusi CSOK-ot 2630, jogszabályban meghatározott kistelepülésen lehet igényelni.

A csütörtöki minisztériumi közleményben azonban már ez szerepel:

“A kedvezményes hitelprogramot az ország egész területén, tehát nemcsak az 5 ezer főnél nagyobb településeken, hanem a kistelepüléseken is igénybe lehet venni, utóbbiaknál így a gyermekáldást tervező házaspárok a CSOK Plusz mellé akár a falusi CSOK vissza nem térítendő támogatást, illetve az ehhez kapcsolódó adó-visszatérítési támogatást is felvehetik.”

Ez extra lehetőséget jelent a falusi CSOK-os településeken lakást vásárlóknak, illetve azt felújítók, -bővítőknek. A CSOK Pluszhoz ugyanis már nem jár közvetlen kezdeti támogatás, a falusi CSOK-hoz viszont igen.

A falusi CSOK-hoz 2024-től egy gyermek után 600 ezer forint helyett 1 millió forint, két gyermek után 2,6 millió forint helyett 4 millió forint, három vagy több gyermek után 10 millió forint helyett 15 millió forint lesz igényelhető.

A jelenlegi jogszabály szerint ez használt lakásnál lesz így, de Csák János a Kormányinfón arról beszélt, hogy egységesítik a falusi CSOK támogatási összegeit, amiből az következik, hogy új lakás esetén is ennyit adnak a falusi CSOK igénylőinek.

A csütörtöki minisztériumi közlés szerint a falusi CSOK és a CSOK Plusz együtt is felvehető, amiből az következik, hogy az igénylők először megkaphatják ezeket a támogatási összegeket, és emellé még a CSOK Pluszban meghatározott, maximum 15-30-50 milliós kedvezményes, fix 3 százalékos hitelre is igényt tarthatnak. Ráadásul elvileg a gyerek(ek) megszületése esetén a 10-10 millió hitelelengedésre is. Az majd a jogszabályi részletek megismerésekor derülhet ki, hogy vajon ez a gyerekenkénti tartozáselengedés akkor is jár-e, ha már az elején felvette egy házaspár a gyermekek utáni közvetlen támogatást, ami a CSOK Pluszban nem lesz.

A Bank360.hu arra is felhívja a figyelmet, hogy

a minisztériumi közlésből következően megmaradnak 2024-től a CSOK- és falusi CSOK-igénylők által igénybe vehető adóvisszatérítési kedvezmények. Ezeket a közlemény nem részletezi, de jelenleg az új építésű lakások vételárának 5 százalékos áfáját teljesen visszaigényelhetik a CSOK-osok, az építési költségek áfáját pedig maximum ötmillió forintig.

Egy másik, nagyon sokat érő kedvezmény is megmarad jövőre. A minisztérium közlése alapján ugyanis a CSOK Plusz konstrukcióba belépők “az eddigi CSOK-hoz hasonlóan továbbra is illetékkedvezményre lehetnek jogosultak 80 millió forint összegig”. (Az első közös lakásnál ez lesz a CSOK Plusz maximális ingatlanértéke.) Ha ez megszűnne, akkor vásárláskor ki kellene fizetni a 4 százalékos vagyonszerzési illetéket.

Egy tegnapi bejelentés kapcsán a minisztérium közleményében már óvatosabban fogalmaz, amikor azt írja: “A Magyar Nemzeti Bank közelmúltbeli kezdeményezését üdvözölve, törekszünk arra, hogy az első közös otthonukat megszerző házaspárok alacsonyabb, 20 százalék helyett 10 százalékos önerő követelmény mellett juthassanak hozzá a CSOK Plusz kölcsönhöz.”

Ez a megfogalmazás jelzi, hogy a minimális önerő mértékére nem lehet kötelezni a bankokat, a konkrét hitelbírálat során ennél többet is kérhetnek, de az MNB tervezett engedménye alapján nem lesz akadálya annak, hogy akár 10 százalékos önerőre is hitelezzenek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rendőrsorfal áll a Kossuth Lajos utca zebrájánál – azt sem engedik át, akinek csak arra lenne dolga
A tüntetők a gyalogátkelőn bénították volna meg a forgalmas utcát, amit azonban a nagyszámú rendőr folyamatosan akadályoz.


Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.

A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.

A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:

háromnegyed hat körül egy jelentős méretű rendőrsorfal elállta a gyalogátkelőt, így ezután senkit nem engednek át, azt sem, akinek csak arra lenne dolga.

Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.

A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Tüntetők próbálják elfoglalni a Kossuth Lajos utcát, egyre több a rendőr – Hadházy Ákos demonstrációját korábban nem engedélyezte a rendőrség
Eközben a politikus egy internetes szavazást is bejelentett. Néha úgy tűnik, mintha a demonstrálóknak határozott elképzelése lenne, aztán mintha mégsem.


Korábban a rendőrség nem engedélyezte Hadházy Ákos "szokásos" keddi tüntetését erre a hétre az Erzsébet hídra, de még a Ferenciek terére sem. A független országgyűlési képviselő ennek ellenére megjelent a helyszínen, ahol egy-kétszáz jelenlévő támogatása és jelentős rendőri jelenlét mellett álldogált a Ferenciek tere sarkán.

A beígért Erzsébet hídi sétás "nemtüntetést" most is színesíti egy, a magyar közéletben mára elmaradhatatlan zebra, és a trombitáját lelkesen fújó, nemrég új pártot alapító Szabó Bálint.

Fél 6-kor aztán változott a helyzet: a helyszínen megjelentek a zöld lámpáknál kezdték elfoglalni a Kossuth Lajos utcát, amit végül néhány perc alatt sikerült is lezáratniuk. A helyszínen egyre több rendőr jelenik meg.

A tüntetés 17:40 körül így nézett ki:

Ezután a rendőrség azonban már senkit nem engedett át a gyalogátkelőn, miközben a megjeletek hangosan skandálnak az út két oldalán.

Hadházy Ákos közben Facebook-posztban közölte:

„megjelentem az Erzsébet hídnál, a Ferenciek terén.”

Három pontban hozzátette:

  1. Ugyanazt a bejelentést tiltotta meg a ide a rendőrség, amit korábban négy alkalommal engedélyezett. Így a tiltásnak csak egyetlen oka lehet: Orbán parancsa.
  2. Nem hagyjuk abba, május 1-én találkozzunk minél többen! A siker nem azon múlik, hogy hány hidat zárunk le, hanem hogy hányan vesznek részt a békés, de nagyon határozott megmozduláson.
  3. Mivel mára a május 1-re bejelentett tüntetést sem engedélyezik az Erzsébet hídra (mert szerintük a négynapos ünnep első napján nagyobb forgalmi zavart okoznánk, mint hétközben délután), holnap egy internetes szavazáson fogom megkérdezni Önöket, hogy hogyan menjünk tovább.

Közben hat órától kezdetét veszi majd egy egyórás, a jelenleginél is furcsább tüntetés: mint arról korábban beszámoltunk, a botrányos Munkácsy-díjáról elhíresült Vészabó Noémi volt férje, Dézsy Zoltán filmrendező egy demonstrációt jelentett be, aminek lényege, hogy az úttesten autósok, a járdán gyalogosok haladjanak át. Megfogalmazása szerint így akarja visszavenni a hidat Hadházytól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: