Újabb feltételezések kezdtek el terjedni a közösségi médiában arról, hogy Vlagyimir Putyin dublőröket használhat, miután egy olyan videó került napvilágra, ahol az orosz elnököt zavarba hozta a saját karórája.
A Generall SZVR Telegram-csatorna által megosztott felvételen Putyin a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén a bal karján keresi az óráját, majd láthatóan meglepődik, amikor nem találja és gyorsan leengedi a karját.
A csatorna állítása szerint a megbeszélés végén pedig megpróbálta áttenni a bal kezére az órát, azonban ekkor szóltak neki, hogy tegye fel a fülhallgatóját, ezért a bal kezében szorítva tartotta azt tovább.
Putin forgot he wears his watch on his right hand. Or that isn't Putin?
"Az igazi Putyin soha nem nézné meg az időt azon a kezén, amin nem visel órát, és nem lepődne meg azon, hogy a bal kezén nincs óra, mivel mindig a jobb kezén viseli, és természetesen meg sem próbálná levenni az órát a jobb kezéről, hogy a bal kezére tegye"
Újabb feltételezések kezdtek el terjedni a közösségi médiában arról, hogy Vlagyimir Putyin dublőröket használhat, miután egy olyan videó került napvilágra, ahol az orosz elnököt zavarba hozta a saját karórája.
A Generall SZVR Telegram-csatorna által megosztott felvételen Putyin a Stratégiai Fejlesztési és Nemzeti Projektek Tanácsának ülésén a bal karján keresi az óráját, majd láthatóan meglepődik, amikor nem találja és gyorsan leengedi a karját.
A csatorna állítása szerint a megbeszélés végén pedig megpróbálta áttenni a bal kezére az órát, azonban ekkor szóltak neki, hogy tegye fel a fülhallgatóját, ezért a bal kezében szorítva tartotta azt tovább.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: többen áttörték a rendőrsorfalat a Lánchídnál
A Momentum által szervezett tüntetés résztvevői a Sándor-palotához indultak, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. A tömeget rendőrsorfal állította meg.
A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.
A tüntető tömeg a Lánchídig jutott, ahol több sorban felállt rendőrök állták az útjukat. A tiltakozók többször is arra kérték a rendőröket, hogy engedjék át őket, de nem jutottak tovább. Ezért néhányszor nekiindult a tömeg, hogy áttörje a sorfalat, de nem sok sikerrel jártak. Végül egy újabb rohamnál pár embernek sikerült átjutni a rendőrökön és elindultak a Várba.
A lökdösődés után a rendőrök hangszórón keresztül közöltek, hogy jogellenes a tömeg viselkedése, és felszólították az embereket, hogy hagyják el a hidat. Végül a rendőrök a járdákra szorították a tüntetőket.
Egy csoport megindult a Várba, ahol szintén rendőrök álltak végig. Volt ahol a tüntetők azt skandálták, hogy “Városnézni jöttünk”. Munkatársunk beszámolója szerint többeket egyenként igazoltattak.
A Momentum által szervezett tüntetés végén a Palamenttől a tömeg egy része elindult a Sándor-palotához, hogy a köztársasági elnöknek elmondják, ne írja alá a parlament által jóváhagyott Pride-törvényt. Ez a 15. módosítása már az alaptörvénynek, amely többek között a gyülekezéshez való jogot is korlátozza.
A szerb kormány új magyar minisztere szerint Soros és a budapesti polgármester fogadták a szerb egyetemista tüntetőket
Bálint Béla 73 éves hematológus lesz az új szerb kormány egyetlen magyar minisztere. A Prva TV-ben keményen bírálta a diákblokádokat és Budapest polgármesterét is.
A 73 éves Bálint Béla hematológus, akadémikus a szerb kormány új minisztere lesz, ő felel majd a tudományért, a technológiai fejlesztésért és az innovációért. Ő az egyetlen magyar a kabinetben, miután a Vajdasági Magyarok Szövetsége nem kért tárcát.
A Prva Televízió műsorában beszélt arról, hogyan látja a közelmúlt tüntetéseit és az egyetemek blokád alá vonását. Úgy fogalmazott, hogy őt „nagyon zavarja az agresszív munkakerülés”.
„Az ember egyedül része lehet a munkakerülésnek, de amikor erre másokat is rákényszerítenek, akkor az egy új jelenség. Nekem az egy büntetés, sokak számára szintén az” – mondta.
Arról is beszélt, hogy hónapok óta gondolkodik azon, vajon a tüntető diákok között vannak-e olyanok, akiket valamilyen módon becsaptak.
A műsorban szóba került az is, hogy az Alekszandar Vucic szerb államfő ellen tiltakozó egyetemisták egy csoportja Strasbourgba teker figyelemfelkeltésként.
A menet részeként Budapesten is áthaladtak. Bálint ezt a következőképpen kommentálta: „és ki fogadta őket? Soros közvetlen tagozata, Budapest polgármestere.”
A 73 éves Bálint Béla hematológus, akadémikus a szerb kormány új minisztere lesz, ő felel majd a tudományért, a technológiai fejlesztésért és az innovációért. Ő az egyetlen magyar a kabinetben, miután a Vajdasági Magyarok Szövetsége nem kért tárcát.
A Prva Televízió műsorában beszélt arról, hogyan látja a közelmúlt tüntetéseit és az egyetemek blokád alá vonását. Úgy fogalmazott, hogy őt „nagyon zavarja az agresszív munkakerülés”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Mercedes több ezer munkahelyet telepít át Németországból Magyarországra, mert itt 70%-kal alacsonyabbak a bérek – írta meg a német sajtó
Egy német lap szerint a Mercedes főnöke titokban egyeztet Orbán Viktorral, miközben ezreket rúgnak ki Németországban. A gyártást inkább olcsóbb magyar munkaerőre bíznák.
A Stuttgarter Nachrichten cikke szerint a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar kormány képviselőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. A német lap úgy tudja, hogy a találkozókról a német közvéleményt igyekeznek kizárni, a cég nem kommunikál sem előzetesen, sem utólag ezekről az eseményekről.
A Mercedes a lap megkereséseire nem adott tartalmi választ, és még azt sem erősítette meg, hogy a találkozók megtörténtek volna. Azt sem kommentálták, hogy a magyar kormánnyal való együttműködés hogyan illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket a vállalat sajátjaként vall – például a demokráciához, a jogállamisághoz, vagy ahhoz az elhatárolódáshoz, amit a német szélsőjobboldali AfD programjával szemben képviselnek.
A német lap szerint
„a kapcsolatok ápolása érdekében a konszernvezető a legmagasabb szinten tart fenn kapcsolatokat a magyar politikával. Erről azonban a német közvélemény lehetőleg minél kevesebbet tudjon”.
A találkozókról eddig kizárólag a magyar fél számolt be. Március közepén Orbán Viktor és Ola Källenius együtt szerepelt egy képen a magyar zászlók előtt, azonos öltözetben. Emellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megosztott egy fotót a Facebook-oldalán, amelyen a Mercedes vezérigazgatója, a vállalat lobbiügyekért felelős vezetője, valamint a magyar miniszterelnök is látható.
A háttérben a Mercedes termelési hálózatának átszervezése áll. A cég célja, hogy az európai gyártásban megduplázza az alacsony költségű országok részarányát – a jelenlegi 15 százalékról 30 százalékra növelnék ezt az arányt.
A stuttgarti központú autógyártó évente 100 ezer autót inkább Magyarországon gyártana, mint Németországban. A kecskeméti gyárban ennyivel növekedhet az éves gyártási volumen, miközben a németországi gyártókapacitás csökken.
Ezzel több ezer munkahely kerülhet át hazánkba. Wilhelm szerint „ott az úgynevezett tényezőköltségek – amelyek közé elsősorban a bérek tartoznak – 70 százalékkal alacsonyabbak, mint Németországban”.
A német lapban egy véleménycikk is megjelent a témában. A szerző, Matthias Schmidt azt írta: „Hogy maguk az érintettek sem érzik teljesen komfortosan magukat ezekkel az üzletekkel, az abból is látszik, milyen titokban akarta kezelni a Mercedes vezérigazgatója, Ola Källenius a legutóbbi látogatását Orbánnál”.
A Stuttgarter Nachrichten cikke szerint a Mercedes-Benz vezérigazgatója, Ola Källenius rendszeresen egyeztet a magyar kormány képviselőivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel. A német lap úgy tudja, hogy a találkozókról a német közvéleményt igyekeznek kizárni, a cég nem kommunikál sem előzetesen, sem utólag ezekről az eseményekről.
A Mercedes a lap megkereséseire nem adott tartalmi választ, és még azt sem erősítette meg, hogy a találkozók megtörténtek volna. Azt sem kommentálták, hogy a magyar kormánnyal való együttműködés hogyan illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyeket a vállalat sajátjaként vall – például a demokráciához, a jogállamisághoz, vagy ahhoz az elhatárolódáshoz, amit a német szélsőjobboldali AfD programjával szemben képviselnek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Többet bírnak a panelházak, mint amire tervezték őket – A korábbi panelszerelések egyik vezetője elmagyarázta, mi volt a terv
A szakértő szerint sokkal strapabíróbbak a panelek, mint ahogy azt korábban gondolták. A gyenge pont általában a nyílászáró, ezek már cserére szorultak.
A panelprogram az 1960–70-es években indult el Magyarországon. Ekkor sokan költöztek faluból városba, és sürgősen meg kellett oldani a lakhatásukat. Az országban több házgyár is épült, amelyek folyamatosan gyártották a panelelemeket.
„1960-tól 15 év alatt 1 millió lakás épült fel. Ennek meg kellett teremteni a feltételeit, a panel kézenfekvő megoldás volt. Összehasonlításként ma évente 12 ezer lakás épül” – mondta Kákonyi József építőmérnök, statikus és igazságügyi szakértő, aki korábban a panelszerelések vezető irányítójaként dolgozott.
Sokan úgy tudják, hogy a panelházakat 50 évre tervezték, ezért az idősebb lakótelepek esetében gyakran felmerül a kérdés: meddig bírják még ezek az épületek? Kákonyi József ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
„A házgyári paneleket 80 évre tervezték, de szerintem ennél is többet bírnak majd.” A 80 év csak az épületek tartószerkezeteire vonatkozik. A nyílászárók élettartama 40 év, míg az épületgépészeté 25 év
- tette hozzá.
„Ezek be is igazolódnak, hiszen a panelfelújítási programban ezek meg is mutatkoznak. Például nagyon sok panelnél szükséges volt már a nyílászárócsere” – mondta a szakértő.
A panelházak szerkezeti állapotával szerinte eddig nem volt gond. Szakértőként főként hőtechnikai veszteségek, hőszigetelési, vízszigetelési és fűtéskorszerűsítési munkák kapcsán kérték a közreműködését.
A panelprogram az 1960–70-es években indult el Magyarországon. Ekkor sokan költöztek faluból városba, és sürgősen meg kellett oldani a lakhatásukat. Az országban több házgyár is épült, amelyek folyamatosan gyártották a panelelemeket.
„1960-tól 15 év alatt 1 millió lakás épült fel. Ennek meg kellett teremteni a feltételeit, a panel kézenfekvő megoldás volt. Összehasonlításként ma évente 12 ezer lakás épül” – mondta Kákonyi József építőmérnök, statikus és igazságügyi szakértő, aki korábban a panelszerelések vezető irányítójaként dolgozott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
