HÍREK
A Rovatból

Putyin: július 7-8-án megkezdik az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítését

Az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból.


Július 7-8-án kezdődik meg az orosz atomfegyverek Fehéroroszországba telepítése

- jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz hivatali partnerével, Aljakszandr Lukasenkával pénteken Szocsiban folytatott megbeszélésén.

"Minden a terv szerint halad a legérzékenyebb kérdésekben, amelyekben Önnel megállapodtunk. Mint tudja, július 7-8-án befejezzük a megfelelő létesítmények előkészítését. És azonnal megkezdjük a vonatkozó fegyvertípusoknak az Önök területén történő telepítésével kapcsolatos tevékenységet. Tehát minden a terv szerint halad, minden stabil" - mondta az orosz elnök.

Putyin a találkozó informális részéről készült felvételen elmondta, hogy a nap folyamán később "szemtől szemben" fog biztonsági kérdésekről tárgyalni Lukasenkával.

"Egészében véve a helyzet stabil, sőt, azt mondanám, hogy jó. Ezen a területen magabiztosan működünk együtt" - mondta.

Putyin március 25-én jelentette be, hogy Oroszország Fehéroroszország kérésére taktikai nukleáris fegyvert telepít a köztársaságba, úgy ahogyan azt az Egyesült Államok már régóta teszi szövetségesei területén. Az orosz államfő akkor azt mondta, hogy a tervek szerint július 1-én fejeződik be az ezeknek a fegyvereknek a tárolására szolgáló létesítmények kiépítése Fehéroroszországban.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint

Moszkva már átadta Minszknek az Iszkander rakétarendszert, amely nukleáris fegyver hordozására is alkalmas lehet, és segítséget nyújtott ahhoz, hogy fehérorosz repülőgépeket képessé tegyenek speciális lőszer használatára.

A Kommerszant című lap közölte, hogy az orosz fél pénteken hivatalosan értesítette az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló (CFE) szerződés részes államait, hogy Oroszország november 7-én lép ki véglegesen a megállapodásból. Az értesülést az orosz külügyminisztérium megerősítette. Putyin május 29-én látta el kézjegyével a CFE-szerződés ügyében rendelkező orosz törvényt.

A szerződést 1990. november 19-én írták alá Párizsban 16 NATO-tagállam (Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Olaszország, Kanada, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Törökország és az Egyesült Államok), valamint a Varsói Szerződés Szervezetének hat tagállama (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia) meghatalmazottjai. A megállapodás 1992. november 9-én lépett hatályba.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1999-es isztambuli csúcstalálkozóján elfogadták a dokumentum aktualizált változatát. A módosított szerződést azonban csak négy ország - Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Ukrajna - ratifikálta.

Oroszország 2007-ben felfüggesztette a CFE-szerződésben való részvételét mindaddig, amíg a NATO-országok nem ratifikálják a kiigazításáról szóló megállapodást, és nem hajtják végre "lelkiismeretesen a dokumentumot". Moszkva 2015. március 10-én jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az európai hagyományos fegyveres erőkről rendelkező szerződés végrehajtásával foglalkozó közös konzultatív csoport ülésein. Az orosz fél ettől eltekintve hivatalosan továbbra is a szerződés részes fele maradt.

A felmondás hivatalos orosz indoklása szerint a CFE-szerződés "az 1990-es évek elején megfelelően hatékony és eredményes eszköz volt az európai biztonság megerősítésére", ám az azóta végbement jelentős katonai és politikai változások - elsősorban a NATO bővítése - következtében "sok tekintetben elavult, és elvesztette kapcsolatát a valósággal".

Moszkva érvelése értelmében az orosz részesség felfüggesztésének célja az volt, hogy a nyugati országokat az európai biztonsággal kapcsolatos hozzáállásuk megváltoztatására ösztönözze. "A hagyományos fegyverzetek terén a helyzet Európában 2007 óta érezhetően romlott" - olvasható a szövegben.

A dokumentum szerint "az Egyesült Államok és szövetségesei az Oroszországgal szembeni katonai konfrontáció irányvonalát követik, ami katasztrofális következményekkel jár".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kinevették Nagy István agrárminisztert Bábolnán, amikor megköszönte a tüntető helyiek türelmét
A miniszter megpróbálta megnyugtatni a helyieket, de kifütyülték, és azt követelték, ne ott temessék el a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemét.


Szerda reggel több tucat ember gyűlt össze Bábolnán a polgármesteri hivatal előtt, ahol Nagy István agrárminiszter egyeztet a város polgármesterével, a független Horváth Klárával és a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Czunyiné Bertalan Judittal a ragadós száj- és körömfájás ügyében.

A tömeg azért demonstrált, mert a város határában jelölték ki az egyik dögkutat, ahova a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították több telephelyről is, többezres nagyságrendben.

A megbeszélései előtt Nagy István a hivatal lépcsőjéről szólt néhány szót a körülbelül 100-150 fős tömeghez. Megköszönte a helyiek türelmét, mire kinevették.

„Gondolják végig...el kell valahol temetni az állatokat?”

– kérdezte a miniszter.

A válasz a demonstrálóktól jött:

„De nem itt!”

A miniszter szerint a kijelölt dögkutak régóta ilyen célra szolgáló állami tulajdonú területek, és

„senkit nem fenyeget a legkisebb veszély sem”.

A tömeg erre felhördült és kifütyülte a minisztert, aki hozzátette, hogy ez a „pillanatnyi harag” az ára annak, hogy megmentsék a magyar állatállományt.

A tüntetők még akkor is a hivatal előtt álltak, amikor a miniszter távozott. Nagy István végül átvágott az élőláncon, és anélkül távozott, hogy bármit egyéb érdemit mondott volna. Többen azt kiabálták: „Menekül!”

Bábolnára egyébként rövid időn belül másodszor érkeztek a vírus miatt leölt állattetemek.

(via hvg.hu, Magyar Hang)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Még mindig nem szolgáltattak igazságot a ralibaleset áldozatainak - egy anya és 12 éves lánya is meghalt
Aradi Gergely a 12 éves lányát és feleségét veszítette el. Úgy érzi, a felelősök hallgatnak, a kérdéseire máig nem kapott választ és senki sem kért tőle bocsánatot.


Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.

A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.

A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közlése szerint a tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás pedig a szokásoknak megfelelően jelölve volt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, két gyanúsított van, több részlet viszont még nem tisztázott.

Az apa úgy gondolja, az Esztergom–Nyerges rali mindig is problémás helyszín volt, ezért több rendező kellett volna a helyszínre. Az is felmerült benne, hogy a balesetet okozó A licenccel rendelkező pilóta hogyan kaphatott versenyengedélyt anélkül, hogy korábban megfelelő eredményeket ért volna el. Szerinte ehhez több év versenyzés kell.

Aradi hangsúlyozta, hogy az MNASZ akkori raliszakág-vezetője kétszer is végigment a kérdéses szakaszon a tragédia előtt, így látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Úgy fogalmazott, a szervezőkre vonatkozó egyik kötelességre utalva:

„Ha a tömeget nem tudod kezelni, akkor leállítod a versenyt.”

Az interjúból kiderült, hogy a versenyzőpáros nem kereste fel az áldozatok hozzátartozóit, a navigátor pedig két héttel a tragédia után ismét rajthoz állt egy másik versenyen. A szövetség anno 200 ezer forintos hozzájárulást ajánlott fel a temetésre, amit Aradi méltatlan körülmények között kapott csak meg. Szeptemberben viszont volt egy jótékonysági gála, ahol az öt áldozat családja között osztották szét a bevételt.

A rendezvényen részt vett Szujó Zoltán, a szövetség elnöke is, aki öt példányt ajánlott fel saját könyvéből. Arra a kérdésre, hogy lesz-e kártérítés, akkor azt válaszolta: megvárják a rendőrségi vizsgálat eredményét. Aradit viszont azóta sem kereste senki a szövetségtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.


Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.

Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.

A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.

Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.

A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.

A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztetnek – számos helyen lecsaphat az országban
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. április 23.



Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.

A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.

Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.

Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET: