Pénzügyi rémálom: sokat fizethet, aki elmulasztja megkötni a kötelezőt az autójára
A különféle költségeken túl 2023-ban átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett a fedezetlenségi díj. A biztosítási díjak viszont ennél jóval kisebb mértékben nőttek.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben a kötelező biztosítást vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett pedig más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat - írja a Bank360.hu.
Legkésőbb december végéig kellett új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötni azok az autósoknak, akik november végével mondták fel az előző szerződésüket. Az év végi váltás lehetősége közel félmillió magánszemélyt érintett, közülük azoknak kellett jobban figyelni, akik biztosítót váltottak. Nekik a szerződés felmondása után arra is ügyelni kellett, hogy időben, legkésőbb 2022. december 31-ig kössék meg az új szerződést. Ellenkező esetben a gépjármű nem lesz biztosítva, ami jelentős anyagi kockázatot jelent az üzembentartónak. Ugyancsak biztosítás nélkül maradhatnak azok, akik huzamosabb ideig elfelejtik befizetni a biztosítási díjat, és a biztosító felmondja a szerződést, vagy ha egy újonnan vásárolt autóra mulaszt el azonnal biztosítást kötni a vevő.
Bármilyen okból is történjen, a kötelező biztosítás elmulasztása több szempontból is bajt okozhat. Ezek komoly költségekkel járhatnak, sőt, ahogy írják a közleményben, ezeken túl
fedezetlenségi díjat is kell fizetni, ami 2023-ban átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett.
Ezen belül a gépjármű típusától és teljesítményétől függően változik, hogy mennyivel emelkedett tavaly óta a fedezetlenségi díj, amelyet a kockázatviselés nélküli időszakra kell fizetni. A napidíjakat részletesen közlik.
A legnagyobb mértékű növekedés a 71-180 kW teljesítményű autóknál volt, két kategóriában is 16 százalék körüli. Illetve a kisebb teljesítményű 38-50 kW-os autóknál is 14 százalék volt a díjemelkedés mértéke.
A fedezetlenségi díjat egy új kgfb megkötésénél mindenképpen meg kell fizetnünk visszamenőleg arra az időszakra, amikor az autónkra nem volt érvényes kgfb szerződés (hacsak nem volt kivonva éppen a forgalomból).
A lap szerint további indok a kötelező biztosítás befizetése mellett, hogy a biztosítási díjak ennél jóval kisebb mértékben, átlagosan mindössze 5 százalékkal emelkedtek. Az átlagos állománydíj 46,7 ezer forint volt 2022. szeptember végén.
Egyre többe kerül a feledékenység az autósoknak: izzasztó költségekbe futhatnak bele azok, akik nem kötötték meg időben a kötelező biztosítást vagy elfelejtették rendezni az éves biztosítási díjat. Az inflációval együtt emelkedő fedezetlenségi díjak mellett pedig más kellemetlen meglepetés is érheti a figyelmetlen autósokat - írja a Bank360.hu.
Legkésőbb december végéig kellett új kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) szerződést kötni azok az autósoknak, akik november végével mondták fel az előző szerződésüket. Az év végi váltás lehetősége közel félmillió magánszemélyt érintett, közülük azoknak kellett jobban figyelni, akik biztosítót váltottak. Nekik a szerződés felmondása után arra is ügyelni kellett, hogy időben, legkésőbb 2022. december 31-ig kössék meg az új szerződést. Ellenkező esetben a gépjármű nem lesz biztosítva, ami jelentős anyagi kockázatot jelent az üzembentartónak. Ugyancsak biztosítás nélkül maradhatnak azok, akik huzamosabb ideig elfelejtik befizetni a biztosítási díjat, és a biztosító felmondja a szerződést, vagy ha egy újonnan vásárolt autóra mulaszt el azonnal biztosítást kötni a vevő.
Bármilyen okból is történjen, a kötelező biztosítás elmulasztása több szempontból is bajt okozhat. Ezek komoly költségekkel járhatnak, sőt, ahogy írják a közleményben, ezeken túl
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kinevették Nagy István agrárminisztert Bábolnán, amikor megköszönte a tüntető helyiek türelmét
A miniszter megpróbálta megnyugtatni a helyieket, de kifütyülték, és azt követelték, ne ott temessék el a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemét.
Szerda reggel több tucat ember gyűlt össze Bábolnán a polgármesteri hivatal előtt, ahol Nagy István agrárminiszter egyeztet a város polgármesterével, a független Horváth Klárával és a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Czunyiné Bertalan Judittal a ragadós száj- és körömfájás ügyében.
A tömeg azért demonstrált, mert a város határában jelölték ki az egyik dögkutat, ahova a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították több telephelyről is, többezres nagyságrendben.
A megbeszélései előtt Nagy István a hivatal lépcsőjéről szólt néhány szót a körülbelül 100-150 fős tömeghez. Megköszönte a helyiek türelmét, mire kinevették.
„Gondolják végig...el kell valahol temetni az állatokat?”
– kérdezte a miniszter.
A válasz a demonstrálóktól jött:
„De nem itt!”
A miniszter szerint a kijelölt dögkutak régóta ilyen célra szolgáló állami tulajdonú területek, és
„senkit nem fenyeget a legkisebb veszély sem”.
A tömeg erre felhördült és kifütyülte a minisztert, aki hozzátette, hogy ez a „pillanatnyi harag” az ára annak, hogy megmentsék a magyar állatállományt.
A tüntetők még akkor is a hivatal előtt álltak, amikor a miniszter távozott. Nagy István végül átvágott az élőláncon, és anélkül távozott, hogy bármit egyéb érdemit mondott volna. Többen azt kiabálták: „Menekül!”
Bábolnára egyébként rövid időn belül másodszor érkeztek a vírus miatt leölt állattetemek.
Szerda reggel több tucat ember gyűlt össze Bábolnán a polgármesteri hivatal előtt, ahol Nagy István agrárminiszter egyeztet a város polgármesterével, a független Horváth Klárával és a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Czunyiné Bertalan Judittal a ragadós száj- és körömfájás ügyében.
A tömeg azért demonstrált, mert a város határában jelölték ki az egyik dögkutat, ahova a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították több telephelyről is, többezres nagyságrendben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.
Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.
A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.
Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.
A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.huDella című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.
A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.
Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.
Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,
még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.
Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.
Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.huDella című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.
A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
