HÍREK
A Rovatból

Oroszország azt tervezheti, hogy bombákat helyez el az Egyesült Államokba és Kanadába tartó repülőgépeken

Júliusban két robbanószerkezetet is találtak, az egyiket a németországi Lipcsében, a másikat pedig a brit Birminghamban, miután a helyi DHL csomagszállító vállalat logisztikai központján tűz keletkezett.


Nyugati tisztviselők attól tartanak, hogy Oroszország azt tervezheti, hogy bombákat helyez el az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába tartó utas- és teherszállító repülőgépeken – írja a DailyMail.

Júliusban két robbanószerkezetet is találtak, az egyiket a németországi Lipcsében, a másikat pedig a brit Birminghamben, miután a helyi DHL csomagszállító vállalat logisztikai központján tűz keletkezett.

A termékeket Litvánián és Lengyelországon keresztül szállították.

A tűzesetekkel kapcsolatban négy embert letartóztattak, őket azzal vádolják, hogy szabotázs- és terrorista műveletekben vettek részt. Személyi sérülés szerencsére egyik incidens során sem történt, a hatóságok szerint ugyanakkor katasztrófához vezetett volna, ha a robbanószerkezetek a gépeken, felszállás után robbannak fel.

„A csoport célja többek között az volt, hogy teszteljék azt, hogyan tudják a csomagokat az Amerikai Egyesült Államokba és Kanadába küldeni”

– közölte a lengyel ügyészség.

Azt ugyan nem közölték, hogy melyik külföldi kormány állhat a titkos akció mögött, Pawel Szota, a lengyel külügyi hírszerző ügynökség vezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy Oroszország áll az akciók mögött.

A német belföldi hírszerzés vezetője, Thomas Haldenwang korábban azt mondta, hogy az orosz „agresszió kockáztatja az emberek életét”, és „minden területen hatással van a szabad társadalmunkra”.

A német szövetségi hírszerzés elnöke, Bruno Kahl hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin valószínűleg tovább fogja „”tesztelni a Nyugat vörös vonalait", ahogy nő a feszültség Oroszország és a NATO között az ukrajnai háború kapcsán.

Kahl szerint most egy „korábban nem ismert szintű” hajlandóság mutatkozik arra, hogy a Kreml szabotázst próbáljon végrehajtani. Márciusban például tűzvész áldozatává vált egy egy londoni raktár, amely ukrán kapcsolatokat ápoló céggel állt kapcsolatban. Azt gyanítják, hogy a támadás szándékos volt. Augusztusban pedig egy németországi katonai bázis volt célpontja egy gyanús kísérletnek, amely a ivóvizének megfertőzésére irányult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Donald Trump új feltételhez kötné, hogy Amerika segítséget nyújtson egy megtámadott NATO-tagállamnak
Az Egyesült Államok elnöke azt mérlegeli, hogy csak a megfelelő védelmi kiadásokat teljesítő országok számíthatnának amerikai katonai támogatásra egy támadás esetén.


Donald Trump ismét olyan javaslatokat fogalmazott meg a NATO-val kapcsolatban, amelyek jelentős változásokat hozhatnak a szövetség működésében. Az NBC News értesülései szerint a volt amerikai elnök és tanácsadói olyan intézkedési politikát mérlegelnek, amely az Egyesült Államok katonai segítségét a szövetséges országok védelmi kiadásaihoz kötné. Ennek értelmében az USA

csak azoknak az országoknak nyújtana támogatást egy ellenséges támadás esetén, amelyek teljesítik a NATO által előírt 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási küszöböt.

Az elképzelés jelentős változást eredményezhet a NATO működésében, mivel az 5. cikkely kimondja, hogy egy tagállam elleni támadás a szövetség egészét érinti. Az amerikai vezetésben felmerült az is, hogy az Egyesült Államok kizárólag azokkal az országokkal folytasson közös hadgyakorlatokat, amelyek teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzést. Emellett fontolgatják az amerikai csapatok átcsoportosítását olyan NATO-tagállamokba, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek.

Donald Trump már korábban is többször bírálta a NATO-tagországokat, amiért szerinte sokan nem költenek eleget védelmükre. Az elmúlt időszakban már 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célkitűzést is javasolt, bár ezt jelenleg az Egyesült Államok sem teljesíti. A NATO legfrissebb adatai szerint 2023-ban 23 tagállam érte el a 2 százalékos küszöböt, közülük öt ország – Észtország, Görögország, Lettország, Lengyelország és az USA – a 3 százalékot is túllépte.

Trump korábbi elnöki ciklusa alatt már felvetette annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból, valamint megkérdőjelezte az 5. cikkely jelentőségét országa számára. Az 5. cikkelyt eddig mindössze egyszer alkalmazták, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően.

(via Portfolio)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
EU-csúcs: Orbán Viktor egyedül vétózott, 26 tagállam állt Ukrajna támogatása mellé
Magyarország egyedüliként nem támogatta az Ukrajnának szánt katonai segítséget, de az EU védelmi tervét minden tagállam elfogadta.


Az Európai Unió 27 tagállamából 26 egyetértett abban, hogy katonai támogatást nyújtsanak Ukrajnának, azonban Orbán Viktor magyar miniszterelnök ezt megvétózta. Ennek ellenére az Eurologus értesülései szerint a többi ország a brüsszeli uniós csúcstalálkozó végén kiadhat egy közös nyilatkozatot a szándékaikról.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke viszont egy másik javaslatot is tett, amely arról szól, hogy

az uniós tagállamok jelentősen növeljék védelmi kiadásaikat. Ezt már mind a 27 ország elfogadta.

A kedden bemutatott „Rearm Europe Plan” (Európa újbóli felfegyverzésének terve) szerint az EU országai a következő négy évben akár 800 milliárd eurót is fordíthatnának közös és nemzeti védelmi fejlesztésekre.

A terv részeként az unió 150 milliárd euró hitelt biztosítana a tagállamoknak olyan katonai rendszerek fejlesztésére, mint a lég- és rakétavédelem, a tüzérségi eszközök, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek.

Von der Leyen szerint, ha az EU országai átlagosan a GDP-jük 1,5 százalékával növelnék a védelmi kiadásaikat, akkor ebből 650 milliárd euró jönne össze négy év alatt, amit a 150 milliárdos uniós hitellel kiegészítve érnék el a 800 milliárd eurós célt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Sára és családja maga fizette a magángépes Maldív-szigeteki luxusutat, állítja a 4iG
Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett.


Március elsején a 444.hu fotósa a Liszt Ferenc repülőtéren készített képeket, amelyeken Orbán Sára, a miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért, a 4iG vezetője egy magánrepülőből szállnak ki. A gép a Maldív-szigetekről érkezett Budapestre.

A történet pikantériája, hogy Jászai Gellért Magyarország egyik leggazdagabb, kormányközeli üzletembere, aki jelentős állami forrásokhoz jutott vállalatával. A Direkt36 tényfeltáró portál szerint a 4iG 72 milliárd forint állami támogatást kapott a Széchenyi Alapokon keresztül, és az állam 320 milliárd forinttal támogatta a Vodafone felvásárlását is.

Jászai az elmúlt hónapokban többször is együtt utazott Orbán Viktorral, például január végén Abu-Dzabiba és korábban az Egyesült Államokba, ahol Donald Trumppal és Elon Muskkal is találkozott. Február végén pedig Szijjártó Péter javaslatára a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti címet adományozott neki.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a közös utazás elfogadhatatlan, mert szerinte összeférhetetlen, hogy egy kormányközeli üzletember és a miniszterelnök családja együtt nyaraljon.

„Nyilvánvaló, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan történet” – mondta Hadházy az RTL Híradójának.

A 4iG közleményben reagált a felvetésekre, és határozottan cáfolta, hogy Jászai Gellért finanszírozta volna Orbán Sára és családja nyaralását.

„Minden család saját maga fedezte az utazás költségeit”

– írták. Az OTP korábbi közlése szerint a magángépet piaci áron bérelték.

Az interneten elérhető árak alapján egy ilyen repülőgép óránként több mint 4 millió forintba kerülhet, és a Maldív-szigetekről Budapestig tartó, körülbelül 9 órás út így akár 40 millió forintba is kerülhetett. A repülőtéren készült képek szerint az utasok egy exkluzív privát szigeten tölthették a nyaralást, ahol egy két hálószobás villa éjszakánként több mint kétmillió forintba kerül.

Orbán Sára cégének 2023-ban 8 millió forint adózott nyeresége volt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fordulat az EU-csúcson: Fico elállhat a vétótól, Orbán egyedül maradhat
A szlovák miniszterelnök elérte, hogy a gáztranzitról is szó essen a csúcson, így már nincs oka blokkolni a döntéseket. Orbán Viktor továbbra is kitart amellett, hogy ne szerepeljen Ukrajna a záródokumentumban.


Robert Fico szlovák miniszterelnök korábban azt mondta, hogy megnehezítheti az EU-csúcs záródokumentumának elfogadását, ha nem foglalkoznak az Ukrajnán keresztüli gáztranzittal. A Politico információi szerint végül egy erre vonatkozó bekezdést is beillesztettek a dokumentumba, amelyben a tagállamok vezetői felszólítják az Európai Bizottságot, Ukrajnát és Szlovákiát, hogy dolgozzanak a gáztranzit-megállapodás újranyitásán.

Orbán Viktor ezzel szemben azt szerette volna elérni, hogy az EU-csúcs végkövetkeztetéseiben ne szerepeljen Ukrajna, és az Európai Unió kezdjen egyoldalú tárgyalásokat Oroszországgal, hasonlóan az Egyesült Államokhoz. A magyar miniszterelnök korábban is arról beszélt, hogy az EU megosztott Ukrajna kérdésében. A csúcs szünetében közzétett videójában pedig azt mondta:

„Az amerikaiak világossá tették, hogy ők a támogatás mértékét jelentősen lecsökkentik, sőt bizonyos területeken megállították. És most azzal a kérdéssel küszködnek az európaiak, hogy akkor folytassa-e Ukrajna immáron kizárólagos európai támogatással. Az európai vezetők többsége abba az irányba érvel, hogy ezt a háborút folytatni kell úgy, hogy Európa nemcsak az eddigi terhet vállalja, hanem átvállalja az eddigi, Amerika által fizetett pénzügyi és katonai terheket is.”

A csúcson Volodimir Zelenszkij is részt vett, és tájékoztatta a tagállamok vezetőit a háború állásáról, Ukrajna diplomáciai törekvéseiről és a hosszú távú békecéljaikról. Az ukrán elnök üdvözölte, hogy az EU növelni akarja a támogatás mértékét és felgyorsítani a szállításokat.

A tagállamok előzetesen számoltak azzal, hogy Magyarország és Szlovákia is vétózhat. Ha Fico valóban eláll a vétótól, Orbán Viktor maradhat az egyetlen kormányfő, aki megakadályozhatja a közös döntést. Ebben az esetben a többi 26 tagállam nélküle is elfogadhatja a csúcs következtetéseit, ahogyan ezt korábban már más ügyekben is megtették. A Politico szerint ez a megoldás egyre nagyobb támogatottságot élvez, mivel így nem kell kompromisszumos szöveget kialakítani, hanem határozottabb álláspontot fogalmazhatnak meg Ukrajnával kapcsolatban.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET: