HÍREK
A Rovatból

Orosz védelmi miniszter: A háború első szakaszának fő feladatait végrehajtották

„Az orosz fegyveres erők mindaddig folytatni fogják a különleges katonai műveletet, amíg a kitűzött célokat el nem érik” - jelentette ki Szergej Sojgu.


Az ukrajnai "különleges hadművelet" első szakaszának fő feladatait végrehajtották, az ukrán fegyveres erők harcképessége jelentősen csökkent, ami lehetővé teszi a fő célra, a Donyec-medence "felszabadítására" történő összpontosítást - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca keddi vezetői konferenciáján.

Mint mondta, a légteret az orosz haderő uralja, az ukrán légierő és a légvédelmi rendszer gyakorlatilag megsemmisült. A tárcavezető szerint a 152 ukrán repülőgépből 123, a 149 helikopterből 77, a 180 nagy és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerből 152 megsemmisült, a haditengerészet megszűnt, az összes szárazföldi és légiszállítású támadó alakulat pedig jelentős veszteségeket szenvedett.

"Az orosz fegyveres erők mindaddig folytatni fogják a különleges katonai műveletet, amíg a kitűzött célokat el nem érik"

- mondta Sojgu.

Az egyik helyettese, Alekszandr Fomin ugyanakkor, az ukrán féllel Isztambulban folytatott tárgyalási fordulót követően kijelentette, hogy az orosz hadsereg a bizalom erősítése érdekében radikálisan csökkenti a katonai tevékenységét Kijev és Csernyihiv térségében .

Sojgu arra figyelmeztetett, hogy Oroszország "megfelelő választ" fog adni, ha NATO-országok harci repülőket és légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnának.

Azt mondta, hogy az elmúlt két hét alatt mintegy hatszáz külföldi zsoldost semmisítettek meg ukrán területen és tovább ötszáz elhagyta az országot. A miniszter megígérte, hogy a tavasszal behívandó sorkatonákat nem fogják konfliktus-övezetbe vezényelni. Az új behívási idény április 1-jén kezdődik.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Moszkva dokumentál minden olyan bűncselekményt, amelyet Ukrajnában az orosz katonák ellen követnek el, a tetteseket pedig bíróság elé fogja állítani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi médiában "borzalmas videofelvételek" jelentek meg az orosz hadifoglyok ellen elkövetett ukrán atrocitásokról.

Az orosz hadifoglyok kínzásának témája az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokon is felmerült. Az ukrán küldöttség ígéretet tett rá, hogy kivizsgálja az ügyet a legkeményebb intézkedéseket fogja meghozni az orosz katonákat bántalmazó bűnözőkkel szemben.

Vlagyimir Samanov, az orosz parlamenti alsóháznak a civil társadalom, közéleti és vallási egyesületek fejlesztésével foglalkozó bizottsága helyettes vezetője kijelentette, hogy orosz kommandósok elfogták a hadifoglyok két kínzóját. A képviselő szerint mindkét elfogott a harkivi Metaliszt szurkolói csoportjának tagja és elismerte bűnösségét.

Az orosz bűnüldöző szervek és a védelmi minisztérium egyelőre nem erősítette meg az elfogás hírét. Samanov korábban a ház védelmi bizottságának elnöke, előtte pedig az orosz légideszant erők parancsnoka volt.

Sojgu szólt az orosz haderő által kifejtett ukrajnai humanitárius tevékenységéről is. Az mondta, hogy a hadsereg 684 humanitárius akciót hajtott végre és 67 079 tonna rakományt szállított 210 településre.

Zaharova azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a polgári áldozatokat. Mint mondta, Ukrajnából "és" a Donyec-medencei szakadár "köztársaságokból" a háború kezdete óta 469 ezer embert, köztük 97 ezer gyereket menekítettek ki.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak "hazugságnak" nevezte azokat a nyugati sajtóban megjelent ukrán vádakat, amelyek szerint Mariupolból erőszakkal szállítják Oroszországba az ukrán állampolgárságú civileket. Hozzátette, az orosz hadsereg segít a lakosoknak az ostromlott városból biztonságos ideiglenes szállásra távozni. Azzal vádolta meg az ukrán "nacionalistákat" hogy a menekülni próbálók hátába lőnek.

Peszkov azt mondta: az összes orosz felmérés azt mutatta ki, hogy mind az elnök, mind a "különleges hadművelet" támogatottsága megnőtt az elmúlt hetekben.

Rámutatott, hogy az állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) hétfőn közölt adata szerint március 13. óta 68-ról 73 százalékra nőtt az ukrajnai orosz invázió támogatottsága.

Közölte, hogy Roman Abramovics milliárdos orosz üzletember nem tagja az Ukrajnával Isztambulban tárgyaló orosz küldöttségnek, mindkét fél jóváhagyásával tevékenykedik a Moszkva és Kijev közötti kapcsolatok fenntartásában. A szóvivő az "információs háború" részének és "valótlannak" nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Abramovicsot és az ukrán tárgyalódelegáció tagjait megpróbálták megmérgezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: