A Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat és a BioNTech német biotechnológiai cég közös fejlesztésű oltóanyagából 300 millió adag beszerzéséről november végén kötött szerződést az Európai Bizottság, és december 21-én engedélyezte a koronavírus elleni vakcina alkalmazását az EU tagállamaiban. Az oltások beadása karácsonykor kezdődött meg a tagországokban. Az uniós bizottság január 8-án további 300 millió adag, koronavírus elleni oltóanyag beszerzéséről egyezett meg a vállalatokkal. Az érvényes szerződések jelenleg 600 millió, illetve további 1,8 milliárd adag Pfizer/BioNTech-oltóanyagot tesznek elérhetővé az Európai Unió országai számára.
A Pfizer/BioNTech 2021 első negyedévében 67 millió adag vakcinát juttatott az uniós tagországoknak, a második negyedévben további, összesen 250 millió adagot tervez szállítani. Az év második felében legkevesebb további 280 millió adag koronavírus elleni oltóanyag szállítását tervezi.
Az Európai Bizottság eddig a Pfizer/BioNTech (600 millió + 1,8 milliárd adag), az AstraZeneca (400 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalatokkal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.
Az Európai Bizottság jóváhagyta 1,8 milliárd adag, a Pfizer/BioNTech vállalatok által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag beszerzését 2023-ig biztosító szerződést - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében szombaton.
Ursula von der Leyen közölte: a szerződés 900 millió adag koronavírus elleni oltóanyag szállítását írja elő további 900 millió dózis későbbi megvásárlásának lehetőségével.
Az Európai Bizottság más gyógyszergyártókkal is tervezi további szerződések megkötését - tette hozz az uniós bizottság elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lépett a Lidl: fizetőssé vált, ami eddig ingyen volt – begyűrűzhet a változás Magyarországra is?
A zöldséges zacskókért mostantól Németországban fizetni kell, amit alig láthatóan tüntetnek fel. Hamarosan más országokban is bevezethetik az új szabályt.
A németországi Lidl üzleteiben már nem ingyenesek a zöldségekhez és gyümölcsökhöz használt eldobható műanyag zacskók. Ezeket eddig ingyen lehetett elvinni, mostantól azonban külön díjat számolnak fel értük – írja a Világgazdaság.
A vásárlók ezeket az úgynevezett „szatyrokat” használják például paradicsom vagy alma csomagolására. A T-Online szerint
a zacskók ára a blokkban jelenik meg, a boltokban pedig alig észrevehető, hogy ezekért már fizetni kell.
Egy zacskó körülbelül 4 forintba kerül.
A portál arról is beszámolt, hogy nemcsak a Lidl vezette be ezt a változást. A Kaufland üzleteiben is fizetni kell már ezekért a zacskókért. A két üzletlánc a Schwarz csoporthoz tartozik, ezért a változás nem volt meglepő.
A cikk szerint az Aldi vásárlóinak is külön kell fizetniük a zöldséges zacskókért, de az Edeka, a Rewe, a Netto és a Penny üzleteiben egyelőre még nem vezették be ezt a díjat.
Korábban a Tesco is bejelentette, hogy megszünteti az ingyenes eldobható zacskók használatát a zöldség-gyümölcs osztályon. Ehelyett többször használható, biológiailag lebomló zacskókat és úgynevezett újrazsákokat vezettek be.
A németországi Lidl üzleteiben már nem ingyenesek a zöldségekhez és gyümölcsökhöz használt eldobható műanyag zacskók. Ezeket eddig ingyen lehetett elvinni, mostantól azonban külön díjat számolnak fel értük – írja a Világgazdaság.
A vásárlók ezeket az úgynevezett „szatyrokat” használják például paradicsom vagy alma csomagolására. A T-Online szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hepatitis A-járvány terjed Magyarországon, jelentősen megnőtt a fertőzöttek száma – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az adatok szerint januárban és februárban az előző év azonos időszakához képest hétszeresére nőtt a jelentett esetek száma.
A járvány Budapestet, Pest és Fejér vármegyét érinti leginkább, a fertőzés terjedésére a következő időszakban is számítani lehet.
A hepatitis A-vírus okozta megbetegedés a fejlett országokban ritka, míg a fejlődő országokban jellemzően gyermekbetegségként fordul elő. A vírus általában fertőzött széklettel szennyezett vízzel, jéggel vagy ételek fogyasztásával terjed, de ritkább esetekben szexuális úton is átadható.
A fertőzés leginkább ott terjed, ahol nem biztosított a megfelelő víztisztítás és tisztavíz-ellátás, illetve ahol a higiénés körülmények nem megfelelőek.
Az NNGYK arra kérte az egészségügyi szakembereket, hogy a betegek ellátásánál gondoljanak a hepatitis A fertőzés lehetőségére, és tájékoztassák az érintetteket a vírus terjedéséről és a megelőzési lehetőségekről. A kockázati csoportokba tartozóknak ajánlott a hepatitis A elleni védőoltás, amely gyógyszertárakban vényre, térítés ellenében elérhető. Különösen veszélyeztetettek azok, akik fertőzött szubtrópusi vagy trópusi országokba utaznak, illetve olyan helyeken élnek, ahol rosszak a higiéniai körülmények.
Az alapbetegséggel élők, például a hemofíliások, valamint a krónikus hepatitis B- vagy C-vírushordozók szintén nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az intravénás kábítószer-használók szintén a kockázati csoportba tartoznak.
A hepatitis A vírusfertőzés általában enyhe tünetekkel jár, mint láz, rossz közérzet, étvágytalanság és sárgaság.
Előfordulhat tünetmentes lefolyás is. A betegség specifikus kezelést nem igényel, legtöbbször magától gyógyul. A betegség diagnózisa vérvizsgálattal történik, amely kimutatja a vírus ellen termelődött antitesteket. A betegek többsége néhány hét alatt felépül. Súlyos esetekben azonban kórházi kezelésre lehet szükség, különösen időseknél vagy már meglévő májbetegség esetén.
Az NNGYK hangsúlyozza, hogy a megelőzés érdekében fontos a higiéniai szabályok betartása. További tudnivalók és megelőzési tanácsok az NNGYK honlapján találhatók.
Hepatitis A-járvány terjed Magyarországon, jelentősen megnőtt a fertőzöttek száma – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az adatok szerint januárban és februárban az előző év azonos időszakához képest hétszeresére nőtt a jelentett esetek száma.
A járvány Budapestet, Pest és Fejér vármegyét érinti leginkább, a fertőzés terjedésére a következő időszakban is számítani lehet.
A hepatitis A-vírus okozta megbetegedés a fejlett országokban ritka, míg a fejlődő országokban jellemzően gyermekbetegségként fordul elő. A vírus általában fertőzött széklettel szennyezett vízzel, jéggel vagy ételek fogyasztásával terjed, de ritkább esetekben szexuális úton is átadható.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, az Erzsébet hídhoz szervezett tüntetést Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a gyülekezési törvény Pride-felvonulást ellehetetlenítő korlátozása miatt.
A rendőrség végül nem engedélyezte, hogy a forgalom aránytalan korlátozása mellett az eredeti helyszínen tartsák a demonstrációt, de a Ferenciek terén legálisan megrendezhetik azt.
Hadházy lapunknak elmondta: a múlt heti, Margit hidat lezáró tüntetésen körülbelül kétezren voltak, reméli, hogy most magasabb lesz a szám.
Nem sokkal öt óra előtt a környékbeli utcákban rendőröket lehetett látni, az emberek pedig folyamatosan érkeztek, kollégánk tudósítása szerint körülbelül ezer ember gyűlhetett néhány perccel 5 előtt.
A hírek szerint a tüntésen beszédet mond Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere és Daniel Freund, az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciójának képviselője.
Képeink a helyszínről:
Ahogy arról korábban írtunk, az Erzsébet hídhoz szervezett tüntetést Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a gyülekezési törvény Pride-felvonulást ellehetetlenítő korlátozása miatt.
A rendőrség végül nem engedélyezte, hogy a forgalom aránytalan korlátozása mellett az eredeti helyszínen tartsák a demonstrációt, de a Ferenciek terén legálisan megrendezhetik azt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Mike Waltz egy kib.szott idióta" – Forrnak az indulatok a Fehér Házban a Signal-botrány miatt
A Fehér Ház vizsgálatot indított, miután egy újságíró véletlenül bekerült egy zárt Signal-csoportba, ahol a jemeni légicsapásokat tervezték. A Politico szerint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóra hárulhat a felelősség a rendkívül kínos ügyben.
A Fehér Házban hatalmas botrány robbant ki, miután kiderült, hogy Jeffrey Goldberg, a The Atlantic főszerkesztője véletlenül bekerült egy zárt Signal-csoportba. Ahogy már beszámoltunk róla, ebben a csoportban a Trump-adminisztráció vezetői, köztük JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató a jemeni húszik elleni március 15-re tervezett légicsapásokat vitatták meg.
A csoportba való belépés Goldberg állítása szerint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó meghívása miatt történt, amit elfogadott. Így az újságíró nyomon tudta követni az amerikai légicsapásról zajló kormányzati eszmecserét, amely végül március 15-én több húszi célpont ellen valósult meg.
Mike Waltzra hárulhat a felelősség, mivel ő volt az, aki véletlenül bevette Goldberget a csoportba.
Egy bennfentes úgy fogalmazott: „Egy dologban mindenki egyetért a Fehér Házban: Mike Waltz egy kib.szott idióta." Mások ugyan finomabban fogalmaztak, de azt hangsúlyozták, hogy nemzetbiztonsági tanácsadóként nem viselkedhet ilyen meggondolatlanul.
Donald Trump elnök azt állította, hogy korábban nem hallott az esetről, de már beszélt Waltzcal, aki mellett a Fehér Ház egyelőre kiáll.
Több magas rangú tanácsadó Waltz menesztését szorgalmazza, és Trump a napokban hoz döntést az ügyben.
A kabineten belül próbálnak nyomást helyezni Waltzra, hogy ismerje el a hibáját, ami akár a bukását is okozhatja. Egy másik forrás szerint Trump JD Vance alelnökre is dühös lehet, mivel a kiszivárgott beszélgetésekből kiderült, hogy nem minden ügyben értenek egyet, és szóba került Pete Hegseth védelmi miniszter felelőssége is, aki szintén érzékeny információkat osztott meg.
A Fehér Ház hétfőn vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogyan kerülhetett egy újságíró az adminisztráció zárt kommunikációs csoportjába. Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője elmondta, hogy "nem szándékolt" módon vált a minősített adatokról szóló kommunikáció részesévé egy arra fel nem hatalmazott személy.
A Fehér Házban hatalmas botrány robbant ki, miután kiderült, hogy Jeffrey Goldberg, a The Atlantic főszerkesztője véletlenül bekerült egy zárt Signal-csoportba. Ahogy már beszámoltunk róla, ebben a csoportban a Trump-adminisztráció vezetői, köztük JD Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter és Tulsi Gabbard hírszerzési igazgató a jemeni húszik elleni március 15-re tervezett légicsapásokat vitatták meg.
A csoportba való belépés Goldberg állítása szerint Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó meghívása miatt történt, amit elfogadott. Így az újságíró nyomon tudta követni az amerikai légicsapásról zajló kormányzati eszmecserét, amely végül március 15-én több húszi célpont ellen valósult meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
