Óriási dögkutat ásnak 1400 fertőzött marhának Bábolnánál
50 éve nem volt ilyen Magyarországon: a száj- és körömfájás miatt egy egész állattartó telepet kell felszámolni Kisbajcson. A gazdaság milliárdos veszteséget szenvedett el, a járványügyi intézkedések pedig szigorúak.
Megkezdték egy hatalmas gödör kiásását Bábolna közelében, hogy eltemessék a kisbajcsi állattartó telep teljes, 1400 szarvasmarhából álló állományát, írja a 444.hu. A hatóságok azért rendelték el az állatok elpusztítását, mert a telepen felbukkant a száj- és körömfájás, egy rendkívül fertőző betegség, amelyet utoljára 1973-ban észleltek Magyarországon.
A lapnak Pintér Róbert, Bábolna önkormányzati képviselője erősítette meg, hogy
a tetemeket egy fehérjefeldolgozó üzem „haváriatelepe” területén fogják eltemetni.
Pásztor Szabolcs főállatorvos pénteken jelentette be, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei Kisbajcson megjelent a vírus. Az első tünetek hétfőn mutatkoztak, szerdán zárlat alá helyezték a telepet, csütörtökön pedig hivatalosan is azonosították a kórokozót.
A járvány miatt 72 órás szállítási tilalmat rendeltek el a fogékony állatokra – ilyenek a szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és bivalyok. Csak az azonnali vágásra szánt állatok szállítása engedélyezett. Emellett bizonytalan időre bezárták a győri Xantus János Állatkertet is.
A száj- és körömfájás nem gyógyítható, ezért a törvény előírja, hogy ha egy állományban megjelenik, az összes állatot ki kell irtani. A Kisalföld tudósítása szerint a kisbajcsi telepen az állatok hangosan bőgtek, mert már megfejni sem lehetett őket.
A telepet üzemeltető gazdaság több milliárd forintos veszteséget szenvedett el, és egyelőre nem tudni, hogy a továbbiakban folytathatja-e a működését.
Megkezdték egy hatalmas gödör kiásását Bábolna közelében, hogy eltemessék a kisbajcsi állattartó telep teljes, 1400 szarvasmarhából álló állományát, írja a 444.hu. A hatóságok azért rendelték el az állatok elpusztítását, mert a telepen felbukkant a száj- és körömfájás, egy rendkívül fertőző betegség, amelyet utoljára 1973-ban észleltek Magyarországon.
A lapnak Pintér Róbert, Bábolna önkormányzati képviselője erősítette meg, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leáll az OTP: bajban lesz, aki ekkor fizetne a kártyájával!
Az OTP fejlesztési munkálatok miatt március 17-én hajnalban több szolgáltatását is leállítja. Ez alatt az OTP-sek nem tudják majd használni a bankkártyájukat, de sok más szolgáltatást is nélkülözniük kell.
Az OTP Bank karbantartási munkák miatt március 17-én éjféltől hajnali 3:30-ig szünetelteti több szolgáltatását. Mint a bank közleményéből kiderül, ezek nem működnek majd:
• az internet- és mobilbank;
• az eBIZ szolgáltatás;
• az Electra rendszer;
• a SmartBróker alkalmazás;
• a Vámpénztári rendszer.
Emellett az OTP Bank kártyás fizetési rendszere is leáll, így az ügyfelek nem tudnak majd fizetni sem az OTP terminálokon, sem online felületeken. Az OTP logós bankkártyákkal sem lehet majd vásárolni vagy készpénzt felvenni.
Az OTP a honlapján tájékoztatta ügyfeleit a tervezett leállásról.
Az OTP Bank karbantartási munkák miatt március 17-én éjféltől hajnali 3:30-ig szünetelteti több szolgáltatását. Mint a bank közleményéből kiderül, ezek nem működnek majd:
• az internet- és mobilbank;
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton: „Ez meglepetés-infláció” – újabb durva drágulást jósol a miniszter
Az infláció még a miniszter várakozásainál is magasabb lett, és úgy tűnik, az élelmiszerárak emelkedése még több gondot okozhat. Nagy Márton szerint februárban az élelmiszer-infláció akár 7 százalék fölé is kúszhat.
Nagy Márton az Economx és az Index közös konferenciáján beszélt arról, hogy az infláció az előzetes becslésekhez képest is meglepetést okozott számára.
„Ez meglepetés-infláció”
– idézi a miniszter megjegyzését erről az Economix. Nagy azzal folytatta, „nagyon kell most figyelnünk arra, hogy kúszik felfelé az infláció”, és hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek drágulása kiemelt problémát jelent.
„Az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is, ami azt jelenti, lehet, hogy a teljes infláció nem tud majd csökkenni”
– mondta a miniszter. A kormány ezért háromlépcsős akciótervet dolgozott ki a drágulás megfékezésére. Ennek első lépéseként az áruházláncokat önkéntes árcsökkentésre szólították fel, és egy hetet kaptak a javaslataik benyújtására.
„A hat áruházláncból kettő adott értékelhető választ, a többi négyé nem ilyen”
– mondta Nagy Márton. Hozzátette, hogy a kormány a szerdai ülésén tárgyal a kérdésről. „Meglátjuk, mi lesz a kormány reakciója erre” – fogalmazott.
Nagy Márton az Economx és az Index közös konferenciáján beszélt arról, hogy az infláció az előzetes becslésekhez képest is meglepetést okozott számára.
„Ez meglepetés-infláció”
– idézi a miniszter megjegyzését erről az Economix. Nagy azzal folytatta, „nagyon kell most figyelnünk arra, hogy kúszik felfelé az infláció”, és hangsúlyozta, hogy az élelmiszerek drágulása kiemelt problémát jelent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump második beiktatása óta lényegesen megváltozott az amerikai diplomácia nyelvezete. Elég csak arra gondolni, hogyan zajlott Trump és alelnöke, JD Vance találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban. De az amerikai elnök mellett ebben a változásban óriási szerepe van Elon Musknak is, aki az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója. A Tesla és a SpaceX tulajdonosának diplomáciai ámokfutása most újabb fordulatra kapcsolt.
Musk az X-en nemrég arról posztolt, hogy Ukrajna számára súlyos következményekkel járna a harctéren, ha kikapcsolná a Starlinket. Azt is kijelentette, hogy szerinte Ukrajna elkerülhetetlenül veszíteni fog, ezért azonnali békekötésre lenne szükség. Emellett felvetette, hogy szankciókat kellene bevezetni az ukrán oligarchákkal szemben.
Musk posztjára a lengyel külügyminiszter is reagált. Radoslaw Sikorski posztjában hangsúlyozta, hogy a Starlinket nem adományként kapja Ukrajna, hanem Lengyelország finanszírozza a szolgáltatást. „Az Ukrajnának szánt Starlinkeket a lengyel digitalizációs minisztérium fizeti, évi nagyjából 50 millió dollárt. Az agresszió áldozata elleni fenyegetés erkölcsi megítélésén túl, ha a SpaceX megbízhatatlan szolgáltatónak bizonyul, kénytelenek leszünk más beszállítók után nézni” - fogalmazott Sikorski.
„Csend legyen, kisember. Te egy töredékét fizeted a költségeknek. És nincs más a Starlink helyett”
Némileg meglepő módon az amerikai külügyminiszter kolléga, Marco Rubio is Muskot támogató kommenttel jelentkezett, amikor ezt írta:
"Senki sem fenyegetőzött azzal, hogy elvágja Ukrajnát a Starlinkről. És mondjon köszönetet, mert a Starlink nélkül Ukrajna már régen elvesztette volna ezt a háborút, és az oroszok most a lengyel határon lennének."
Donald Trump második beiktatása óta lényegesen megváltozott az amerikai diplomácia nyelvezete. Elég csak arra gondolni, hogyan zajlott Trump és alelnöke, JD Vance találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban. De az amerikai elnök mellett ebben a változásban óriási szerepe van Elon Musknak is, aki az amerikai elnök kormányzati hatékonysággal foglalkozó tanácsadója. A Tesla és a SpaceX tulajdonosának diplomáciai ámokfutása most újabb fordulatra kapcsolt.
Musk az X-en nemrég arról posztolt, hogy Ukrajna számára súlyos következményekkel járna a harctéren, ha kikapcsolná a Starlinket. Azt is kijelentette, hogy szerinte Ukrajna elkerülhetetlenül veszíteni fog, ezért azonnali békekötésre lenne szükség. Emellett felvetette, hogy szankciókat kellene bevezetni az ukrán oligarchákkal szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor nem bízza a véletlenre, a magyarok többsége a Medián szerint elutasítja Ukrajna EU-tagságát
A kutatás adatai alapján a válaszadók 33 százaléka határozottan ellenzi, míg 23 százalék inkább nem támogatja a tagságot. A támogatók aránya ennél alacsonyabb: 11 százalék teljes mértékben egyetért vele, míg 28 százalék inkább támogatná.
Milliárdokat spórolna meg Magyarország, ha Orbán Viktor nem erőltetné a véleménynyilvánító szavazást, hiszen a Medián friss mérése szerint a helyzet egyértelmű - írja a hvg.hu.
A Medián március elején végzett felmérése szerint a magyarok többsége elutasítja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.
A kutatás adatai alapján a válaszadók 33 százaléka határozottan ellenzi, míg 23 százalék inkább nem támogatja a tagságot. A támogatók aránya ennél alacsonyabb: 11 százalék teljes mértékben egyetért vele, míg 28 százalék inkább támogatná. A felmérés szerint az elutasítók között többségben vannak azok, akik határozottan ellenzik a csatlakozást, míg a támogatók inkább fenntartásokkal fogadják azt.
A hvg.hu azt írja, hogy a kutatás eredményei magyarázatot adhatnak arra, miért éppen ezt a témát választotta a kormány a nemzeti konzultációhoz. A portál szerint
Orbán Viktor úgy indította el az újabb kérdőívet, hogy tudta, a magyar társadalomban többségi vélemény áll az általa képviselt álláspont mögött.
A felmérés ugyanakkor azt is megmutatta, hogy a magyar közéleti szereplők között alig akad, aki Ukrajna csatlakozása mellett érvelne, ennek ellenére a válaszadók 39 százaléka támogatná a csatlakozást.
A portál kiemelte, hogy Orbán Viktor korábban többször beszélt arról, miért tartja kockázatosnak Magyarország számára Ukrajna uniós tagságát. Ugyanakkor a hvg.hu szerint vannak racionális érvek is a csatlakozás mellett: a magyar vállalkozások új piacokhoz férhetnének hozzá, a kárpátaljai magyar közösség számára pedig gazdasági előnyt jelenthetne a fejlődés. Emellett az EU számára is stratégiai jelentőségű lehet egy olyan ország csatlakozása, amely ipari és mezőgazdasági szempontból is meghatározó szereplő, ráadásul fontos ritkaföldfémekkel is rendelkezik.
A portál megjegyzi, hogy bár egy érdemi vita érdekes lehetne a kérdésről, jelenleg nincs olyan nagyobb politikai erő Magyarországon, amely nyíltan Ukrajna csatlakozása mellett kampányolna.
Milliárdokat spórolna meg Magyarország, ha Orbán Viktor nem erőltetné a véleménynyilvánító szavazást, hiszen a Medián friss mérése szerint a helyzet egyértelmű - írja a hvg.hu.
A Medián március elején végzett felmérése szerint a magyarok többsége elutasítja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.
A kutatás adatai alapján a válaszadók 33 százaléka határozottan ellenzi, míg 23 százalék inkább nem támogatja a tagságot. A támogatók aránya ennél alacsonyabb: 11 százalék teljes mértékben egyetért vele, míg 28 százalék inkább támogatná. A felmérés szerint az elutasítók között többségben vannak azok, akik határozottan ellenzik a csatlakozást, míg a támogatók inkább fenntartásokkal fogadják azt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
