HÍREK
A Rovatból

Orbán Zelenszkijről: „Aki színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze”

„Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot” - mondta a miniszterelnök.


Éjszakába nyúlt a megbeszélés az uniós miniszterelnökökkel Brüsszelben, hajnali 2-3-kor még "javában gyűrték egymást" - mondta el Orbán Viktor a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: "Nagyobb baj nélkül kerültünk ki ebből a megbeszélésből".

A NATO-csúcs szerinte egyszerűbb volt.

"A NATO lemásolta szó szerint a magyar álláspontot. A főtitkár elmondta, hogy a NATO nem küld katonákat Ukrajnába, és nem szállít fegyvert Ukrajnába, és a NATO semmilyen formában nem akar részt venni ebben a konfliktusban"

- mondta el a miniszterelnök.

Beszélt arról is, hogy a NATO-nak nincs saját hadserege, de az egyes tagállamok "adhatnak katonát". Nem tiltja meg azt, hogy ha egy ország katonát, vagy fegyvert akar adni egy másik országnak, azt megtehesse. Minden országnak saját döntése ez, itt már eltérőek az álláspontok.

Az energiarendszert érintő gazdasági szankciókról elmondta: úgy véli,

nem az a gond, amit az ukránok mondanak, hogy kicsit drágábban jönne a nyersanyag. Hanem az a kérdés, hogy jön-e egyáltalán. "Vagy van gáz, vagy nincs. Ezek csövön érkeznek Magyarországra, és azon a csövön vagy jön gáz és olaj, vagy nem".

Szerinte ha nem jön orosz olaj és gáz, akkor megáll az élet az országban. Ebben hozzánk hasonló a helyzet Németországban és Ausztriában is, ahol az importtilalom a gazdaság leállását eredményezné. Nálunk a felhasznált kőolaj 61 százaléka Oroszországból érkezik. A kormányfő magyarázata szerint ha jönne is kőolaj más forrásból, akkor is több év lenne, mire a mi finomítóinkat átalakítanák, mert ezek kifejezetten az orosz nyersanyagra lettek kifejlesztve. Az ukránok kérése szerinte a magyar gazdaság teljes leállítását jelentené:

"Amit az ukránok kérnek, az nem más, mint hogy teljes egészében állítsuk le a magyar gazdaságot, veszítsünk el megint éveket a fejlődésünkből, és essen vissza a magyar gazdaság teljesítményének a színvonala oda, ahol 8-10 vagy ki tudja hány évvel ezelőtt jártunk".

Volodimir Zelenszkijről is beszélt a miniszterelnök. Elmondta, hogy az ukrán elnök a brüsszeli tanácskozáson mindenkit megtámadott, akiről azt gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett.

A műsorvezető felvetette, hogy Zelenszkij úgy nézett a kamerába, mint egy profi színész. "Nem érezte, úgy, hogy egy megrendezett jelenetben ül?" - tette fel a kérdés Orbánnak, aki azt válaszolta: "Egyfolytában ezt érzem, az európai politika nagy része megrendezett jelenetekből áll. Ebben nincs semmi rendkívüli".

Hozzátette:

"Én jogász vagyok, abból a tudásból élek, amit a jog világában gyűjtöttem össze. Aki pedig színész, az azzal a tudással dolgozik, amit színészként gyűjtött össze.

Ebben sem látok semmi rendkívülit. Abban sem látok semmit rendkívülit, hogy ilyen élesen beszél az elnök. Talán szokatlan, de a háborúnál szokatlanabb nincs" - fogalmazott Orbán.

Azt is mondta, hogy megérti Zelenszkijt, hiszen Ukrajna kérte az EU- és a NATO-tagságot. Most bajban vannak, és segítséget kér: "Most miért nem segítetek, miért nem jöttök ide, miért nem harcoltok velünk, miért nincs egy magyar katona sem, vagy egy amerikai, vagy lengyel, miért hagyjátok, hogy Oroszország legyőzzön bennünket?" - magyarázta a kormányfő.

"Az ukrán érdek az, hogy minél több országot belevonjon ebbe a háborúba. Ezt lehet kifogásolni, de mindenképpen meg kell érteni" - tette hozzá.

Nekünk az a fontos, hogy "világossá tegyük az ő számára, hogy mi nem akarunk részt venni ebben a háborúban. És megteszünk mindent, amit megtehetünk. A mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért"

- mondta a miniszterelnök.

A menekülteket segítjük, de azt is látni kell, hogy "lakosságarányosan" hozzánk érkezett a legtöbb ukrajnai menekült, a lakosságszám több mint öt százaléka. "Mindenkit elláttunk" - mondta.

Azt is hozzátette, "a vita nálunk arról szól, hogy az ukránok kérésének kell eleget tennünk, vagy a magyar érdekeket nézzük. Olyat nem teszünk, ami tönkre tenné Magyarországot".

"Nekünk azt kell világossá tenni, hogy mi vagyunk a magyarok, ezért mi mindig magyarbarát politikát folytatunk. A magyar politika az nem ukránbarát, vagy oroszbarát, hanem magyarbarát" -mondta.

A rádió riportere felvetette, lehet, hogy a választások miatt is érik támadások a magyar kormányt.

Orbán szerint most az "európai mellény" újragombolásának időszakát éljük". A háború megváltoztatta az európai biztonsági és gazdasági helyzetet is. "Most mindent újra kell számolni"

- mondta. Az EU-csúcson a háború mellett a másik nagy kérdés az energia volt - tette hozzá.

VIDEÓ: Orbán Viktor a rádióban


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztetnek – számos helyen lecsaphat az országban
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. április 23.



Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.

A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.

Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.

Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.


Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.

Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.

A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.

Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.

A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.

A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.


Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.

Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.

Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pánik Isztambulban: a földrengés miatt a magasból ugráltak le az emberek, sokan megsérültek
A földmozgások nem okoztak komoly károkat, de a pánik miatt sokan megsérültek. Az ellátórendszerek zavartalanul működnek.


Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.

A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.

Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt

sokan magas helyekről ugrottak le, írja a BBC.

Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.

A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.


Link másolása
KÖVESS MINKET: