Orbán Viktor: Magyarországon még nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése
A miniszterelnök szerint a háborúba sodródás több fázisból áll. A Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy szerinte csak centikre vagyunk a pusztítástól.
„A hivatásos katonák a felfogásom szerint a társadalmak legjobb része, mert másképp élnek, mint a kényelmes civilek” – mondta Orbán Viktor a sorkatonaság kapcsán szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, írja a hvg.hu. A miniszterelnök az ukrajnai helyzetről és a „háborúpárti Brüsszelről” is beszélt, majd megjegyezte:
nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, Magyarországon még nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése.
A kormányfő szerint minden héten történik valami, amivel közelebb kerül az EU és a NATO a háborúba „bevonódáshoz”. Orbán a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy most „jól kell tudnunk bemérni a szemben álló felek szándékát”. A kormányfő szerint az oroszok azért indítottak inváziót, mert az ukránok be akartak lépni a NATO-ba.
Orbán arról is beszélt, hogy szerinte a háborúba sodródás több fázisból áll, „már készülődés van, és csak centikre vagyunk a pusztítástól”. A miniszterelnök szerint ki kell mondani:
„akarunk-e magyar vért adni Ukrajnában, Ukrajnáért? Nem akarunk, Ez nem a mi háborúnk!”
Az interjúban szóba került a szombati Békemenet is, ahol Orbán Viktor szerint világossá kell tenni: közeleg a háborús veszély, mert az európai vezetők és a hazai, Soros-rendszer által finanszírozott baloldali politikusok is háborúpártiak.
A teljes beszélgetést itt lehet meghallgatni:
„A hivatásos katonák a felfogásom szerint a társadalmak legjobb része, mert másképp élnek, mint a kényelmes civilek” – mondta Orbán Viktor a sorkatonaság kapcsán szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, írja a hvg.hu. A miniszterelnök az ukrajnai helyzetről és a „háborúpárti Brüsszelről” is beszélt, majd megjegyezte:
nem feltétlenül kell visszaállítani a sorkatonaságot, Magyarországon még nincs napirenden a sorkatonaság visszavezetése.
A kormányfő szerint minden héten történik valami, amivel közelebb kerül az EU és a NATO a háborúba „bevonódáshoz”. Orbán a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy most „jól kell tudnunk bemérni a szemben álló felek szándékát”. A kormányfő szerint az oroszok azért indítottak inváziót, mert az ukránok be akartak lépni a NATO-ba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.
A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:
háromnegyed hat körül egy jelentős méretű rendőrsorfal elállta a gyalogátkelőt, így ezután senkit nem engednek át, azt sem, akinek csak arra lenne dolga.
Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.
A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban beszámoltunk, párszáz ember jelent meg Hadházy Ákos mellett a kedden a Ferenciek terén. Mivel a tüntetést a rendőrség nem engedélyezte, az egybegyűltek sokáig tanácstalanok voltak, majd megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát. Mikor a rendőrség ezt nem engedélyezte, a kisebb tömeg a Szabadság hídra vonult, amit sikerült is elfoglalniuk.
A tüntetők és a rendőrség létszámát elnézve azonban csak idő kérdése volt, ami nem sokkal hét óra előtt történt:
készenlétisek elkezdték leszorítani az embereket az úttestről.
Bár ez nem ment zökkenőmentesen, mert sokan ellenálltak az intézkedésnek, a demonstrálók le is ültek a földre. Többeket a rendőrök vittek a járdára. Végül negyed 8 után nem sokkal sikerült az utolsó embert is eltávolítani az útról.
Azt nem tudni, a tüntetőknek vannak-e további terveik, a rendőrök mindenesetre egy ideig senkit nem engedtek le a hídról. Fél 8 előtt nem sokkal azonban megindult a forgalom a hídon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, párszáz ember jelent meg Hadházy Ákos mellett a kedden a Ferenciek terén. Mivel a tüntetést a rendőrség nem engedélyezte, az egybegyűltek sokáig tanácstalanok voltak, majd megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát. Mikor a rendőrség ezt nem engedélyezte, a kisebb tömeg a Szabadság hídra vonult, amit sikerült is elfoglalniuk.
