HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor az Egyesült Államokat nevezte pártja egyik fő ellenségének a Pentagonból kiszivárgott dokumentumok szerint

A titkosszolgálati jelentések az amerikai szövetségi rendszer törékenységére is utalnak.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2023. április 13.



A Fidesz három ellenségének egyikeként jellemezte az Egyesült Államokat a kormánypárt parlamenti frakciójának február 22-i balatonfüredi kihelyezett ülésén Orbán Viktor – ez derül ki többek között a Pentagonból kiszivárgott, szigorúan bizalmasnak minősített dokumentumokból.

A kijelentés kapcsán, amely CIA-jelentésekből került a dokumentumba, a Guardian egy névtelen magyar forrást idézett, aki szerint a miniszterelnök a Biden-kormányzatot nevezte meg, nem magát az Egyesült Államokat, hangsúlyozva „a kettő közötti jelentős különbséget”. Egyúttal hozzátette: a Fidesz tagjai tavaly attól féltek, hogy az amerikai kormány valami módon beavatkozik a magyarországi választásokba. A brit lap hivatkozott továbbá egy Budapesten állomásozó, meg nem nevezett diplomatára is, aki szerint „még soha nem volt ilyen feszült az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony.”

Az eddig nem hitelesített titkos dokumentumok legfontosabb elemei az orosz-ukrán háborúra vonatkoznak.

Ezek szerint az amerikai hírszerzés még február elején figyelmeztetett arra, hogy Ukrajna aligha lesz képes elegendő katonát és fegyverzetet felvonultatni a tervezett tavaszi ellentámadáshoz, és emiatt csak kevés orosz megszállás alatt lévő területet tud visszafoglalni.

Egy másik, február 23-i dátummal keltezett jelentés viszont arról számol be, hogy az ellentámadáshoz folyamatban van 12 „hadra fogható” új dandár felállítása, 253 harckocsival és mintegy 1500 más páncélozott harcjárművel. Három hadosztályt Ukrajna egyedül, a többit az Egyesült Államok és szövetségesei, valamint partnerei segítségével hozta létre. A dokumentum elkészülte idején azonban még csak öt egységnél kezdődött meg a kiképzés, hat hadosztály pedig még a szükséges felszerelésnek legfeljebb a felével rendelkezett.

Az amerikai hírszerzés arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna hamarosan kifogy a szovjet időkből maradt légvédelmi rakétákból, amelyeket még mindig arzenáljának 90%-át teszik ki a nyugati szállítások ellenére

A dokumentumok azt jósolták, hogy az SA-11 Gadfly március végére, míg az S-300 májusra fogy el, és ezzel átadják a légi fölényt Oroszországnak, ezért a Pentagon új rakétaforrásokat javasolt Kijevnek, egyben a készletekkel való takarékoskodást.

A légi háborúra vonatkozik az a jelentés is, mely szerint Volodimir Zelenszkij utasította Valerij Zaluzsnij főparancsnokot, hogy fegyveres drónokkal hajtsanak végre támadásokat orosz területen Rosztov körzetében, mivel Ukrajnának nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek eljutnának az orosz védelmi vonalak mögé.

A Fehér Ház egyelőre hivatalosan nem erősítette meg a dokumentumok hitelességét, eddig amerikai illetékesek csupán egyre hívták fel a figyelmet, amely az orosz és ukrán áldozatokról szólt, és amelyet az orosz Telegram üzenetküldő alkalmazásra újra posztoltak. Ezt máris manipuláltnak tekintik. A washingtoni igazságügyminisztérium közben elkezdte a nyomozást a kiszivárgások ügyében. Ukrán részről szintén nem hangzott el hivatalos nyilatkozat az ügyben.

A dokumentumok nemcsak Magyarország kapcsán árulkodik arról, hogy milyen törékeny a viszony Washington és feltételezett szövetségesei között – állapítja meg a Guardian.

Ilyen például az a kiszivárgott hír, mely szerint Abdel al-Sziszi egyiptomi elnök titokban 40 ezer rakétát és más harci eszközök szállítását rendelte el Oroszországnak, bár az Egyesült Államokat arról tájékoztatták, hogy erre a lépésre nem került sor.

John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Egyiptom továbbra is a fontos biztonsági partner a közel-keleti régióban, és semmi no mutat arra, hogy Kairó fegyvereket adna el Moszkvának. Az egyiptomi külügyi szóvivő pedig kijelentette, hogy hazája fenntartja a be nem avatkozás politikáját és egyenlő távolságot tart a mindkét féllel szemben.

Napvilágot láttak olyan dokumentumok is, amelyek szerint dél-koreai biztonsági vezetők bizalmas beszélgetésekben aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államoknak gyártott tüzérségi lövedékek Ukrajnában kerülnek bevetésre.

Ez nagyon kellemetlen lehet a tavaly megválasztott Jun Szuk Jeol elnöknek, mivel szavazóinak többsége támogatja azt a régi dél-koreai politikát, hogy nem exportálnak fegyvereket háborúban álló országoknak. Mindazonáltal szöuli illetékesek gyorsan igyekeztek a kiszivárgás jelentőségét csökkenteni, mert szerintük „kicsi az esély” arra, hogy e beszélgetéseket az amerikai hírszerzés lehallgatta volna, így elképzelhetőnek tartják, hogy hamisítványról van szó. Dél-Korea az Egyesült Államok legfőbb kelet-ázsiai szövetségese, területén 28 ezer amerikai katona állomásozik.

Egy további dokumentum arra utal, hogy Nagy-Britannia 50 különleges egységet küldött Ukrajnába februárban és márciusban, és ez több mint a fele az országban működő nyugati külföldi különleges haderőknek és több, mint az amerikai és francia egységek együttvéve. Washington 15, Párizs 14 különleges haderővel van jelen a háború sújtotta országban.

Kína is szerepel a nyilvánosságra került jelentésekben.

A hírszerzés szerint Peking arra akarja felhasználni az orosz területek elleni ukrán támadásokat, hogy a NATO-t „agresszornak” minősítse, és ilyen alapon növelje az Oroszországnak nyújtott segítséget.

Angus Campbell tábornok, az ausztrál hadsereg főparancsnoka mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy ezek az állítólagos kiszivárogtatások mindenképpen károsak és bizalmatlanságot kelthetnek a szövetségesek között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Ruszin-Szendi Romulusz: Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében
A korábbi vezérkari főnök szerint „lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá”.


Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.

„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.

Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.

„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást” – írja a Tisza Párt elnöke
Az ellenzéki politikus a közösségi oldalán reagált arra, hogy a parlament elfogadta a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól


„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.

Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.

Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát. Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
Új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.


A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.

Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.

Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.

A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.

Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.

A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.

A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.

Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:

„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”

Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.

A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:

„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”.

Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megint hosszabbított a parlament: novemberig biztosan marad a veszélyhelyzet Magyarországon
A kormány továbbra is rendkívüli intézkedéseket hozhat, immár több mint 5 éve. Az új szabályok később szigorúbb feltételekhez kötik majd a hosszabbítást.


A parlament kedd délelőtt újabb 180 napra meghosszabbította a veszélyhelyzetet Magyarországon. A képviselők 131 igen szavazattal döntöttek úgy, hogy a különleges jogrend november 14-ig érvényben marad.

A kormány így továbbra is rendeletekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, vagy rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A veszélyhelyzetet először 2020. március 11-én hirdették ki a koronavírus-járvány miatt. Azóta a kormány folyamatosan él ezzel a lehetőséggel, legutóbb a 2022-es választások után, amikor az orosz–ukrán háborúra hivatkozva vezettek be újabb veszélyhelyzetet. Azóta a parlament félévente meghosszabbítja ezt.

A veszélyhelyzetre hivatkozva az elmúlt években több rendelet is született, amelyek nem közvetlenül a háborúhoz kapcsolódtak.

Például lehetővé tették a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusok azonnali felmentését, vagy rendeletben írták elő, hogy az elhalasztott augusztus 20-i tűzijáték miatt a közterületeket ingyenesen lehet használni.

Az Országgyűlés két hete elfogadott egy újabb Alaptörvény-módosítást, amely szűkíti a kormány mozgásterét.

2026. január 1-jétől a kormány csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük.

Egy másik törvénymódosítás viszont lehetővé teszi, hogy január 1-je után a kormány hat hónapra újra felhatalmazást kapjon, hogy bizonyos területeken – például a gazdaság vagy az ellátásbiztonság területén – eltérhessen törvényi szabályoktól. Ebben az esetben például előírhatnák a boltoknak, hogy bizonyos termékeket kötelezően szolgáltassanak be. Ha általános felhatalmazást kap a kormány, akkor bármilyen törvényt felfüggeszthet vagy módosíthat.

A legutóbbi hosszabbítást tavaly novemberben fogadta el a parlament, akkor 2025. május 18-ig szólt a háborús veszélyhelyzet. A mostani döntéssel ez az időszak november közepéig tolódik ki.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET: