Orbán Viktor: „a németek állandóan hátba lőttek bennünket”
Ha lesz migránshullám, akkor Szerbia és Magyarország közös erővel meg fogja állítani, megvédi Európát és Németországot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán.
Orbán Viktor a szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elismételte politikája egyik alaptételét: meg kell védeni Európát.
Szerinte az amerikai kudarc Afganisztánban egy olyan helyzetet idézett elő, amelynek révén többmilliós migránshullám is bekövetkezhet a következő időszakban. A miniszterelnök számításai szerint, ha ez szárazföldi útvonalon történik meg, akkor ez Szerbiát és Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni.
Orbán úgy gondolja, Szerbia és Magyarország érdekei azonosak:
Védjük Szerbiát, védjük Magyarországot, védjük magunkat, de mindannyian tudjuk, hogy ezek a migránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért amikor most megvédjük magunkat, mint oly sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük, és ez akkor is így van, ha semmilyen elismerésre, és hálára pedig végképp nem számíthatunk
- fogalmazott.
A kormányfő jelentős migrációs nyomásra és 4 millió migránsra számít. Természetesen a háborús menekültek befogadását és segítését továbbra is elutasítja.
Orbán Viktor hozzátette, hogy amikor meg kellett védeni Európát, akkor „sosem siettek a segítségünkre”, illetve „a németek állandóan hátba lőttek bennünket”.
Bár ezekre az esetekre konkrét példát most nem hozott.
A magyar és a szerb kormányfő a sajtótájékoztató előtt egyébként megállapodást írt alá a baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről. A miniszterelnök annyit mondott: a megállapodás a gazdaságot állítja a középpontba.
Orbán Viktor a szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján elismételte politikája egyik alaptételét: meg kell védeni Európát.
Szerinte az amerikai kudarc Afganisztánban egy olyan helyzetet idézett elő, amelynek révén többmilliós migránshullám is bekövetkezhet a következő időszakban. A miniszterelnök számításai szerint, ha ez szárazföldi útvonalon történik meg, akkor ez Szerbiát és Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarországról közel 2 milliárd euró értékben exportáltunk termékeket Amerikába. A kivitel főleg gépekből, járműalkatrészekből, elektronikai cikkekből, gyógyszeripari termékekből áll.
A legnagyobb exportőrök között ott van az Audi, a Bosch, az Egis, a Richter, és az olyan amerikai cégek magyarországi leányvállalatai, mint a GE vagy a Flextronics.
Ha az USA vámot vet ki ezekre az árukra, akkor azok drágábban kerülhetnek az amerikai piacra, emiatt csökkenhet a kereslet, vagy a magyar cégeknek kell lenyelniük az árkülönbözetet. Ez ronthatja a nyereségüket, sőt, visszafoghatják a termelést is.
Az import is érintett: ami 2023-ban 1,2 milliárd euró körül alakult. Főként elektronikai alkatrészeket, számítástechnikai eszközöket, repülőgép-alkatrészeket és orvosi műszereket hoztunk be az USA-ból. Ha ezekre az árukra viszonossági vámot vet ki az EU, akkor ezek az eszközök is drágulhatnak, és a magyar vállalatok költségei emelkedhetnek.
De hatása lesz a magyar gazdaságra az autókra és autóalkatrészekre kivetett 25%-os vámnak is.
Győrben például az Audi 2023-ban több mint 160 ezer autót gyártott. Ezek nagy részét exportra szánták, és ugyan az USA nem a fő célpiac, de az elektromos motorokat, amiket szintén Győrben készítenek, amerikai modellekbe is beépítik. Mivel ezekre is vámot vetnek ki, Trump mostani bejelentése magyar munkahelyeket is érinthet.
Magyarországról közel 2 milliárd euró értékben exportáltunk termékeket Amerikába. A kivitel főleg gépekből, járműalkatrészekből, elektronikai cikkekből, gyógyszeripari termékekből áll.
A legnagyobb exportőrök között ott van az Audi, a Bosch, az Egis, a Richter, és az olyan amerikai cégek magyarországi leányvállalatai, mint a GE vagy a Flextronics.
Ha az USA vámot vet ki ezekre az árukra, akkor azok drágábban kerülhetnek az amerikai piacra, emiatt csökkenhet a kereslet, vagy a magyar cégeknek kell lenyelniük az árkülönbözetet. Ez ronthatja a nyereségüket, sőt, visszafoghatják a termelést is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leveszik a térd- és csípőprotézisre várók listájáról a túlsúlyos betegeket
A jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézisek várólistájára. A NEAK célja a listák visszaszorítása a 2019-es szintre.
Megjelent a csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozó új protokoll, amely alapján
a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.
Azok a páciensek, akiknek a testtömegindexe (BMI) 35-40 fölött van, egyelőre nem regisztrálhatók a műtétekre. Az új szabályokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) foglalta össze egy 29 oldalas dokumentumban, amelyet az egészségügyi szolgáltatók kaptak meg – írja a Blikk.
A NEAK célja, hogy a műtéti várólisták létszáma ismét a 2019-es szintre csökkenjen, amikor még 28 ezren várakoztak beavatkozásra. Jelenleg több mint 32 ezer beteg szerepel a listán. Ebből 8129-en csípő-, 15 237-en pedig térdprotézis-műtétre várnak. Az országos átlagos várakozási idő csípőprotézis esetén 122 nap, térdprotézis esetén pedig 262 nap, de régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók. Nyíregyházán például 289 nap, Kaposváron viszont akár 700 nap is lehet a várakozási idő térdprotézisre.
Tóth Tamás obezitológus (túlsúllyal küzdő betegek specialistája) szerint minden altatásban végzett műtét kockázatosabb, ha a beteg jelentős túlsúllyal rendelkezik. A szakember kiemelte, hogy ezeknél a pácienseknél a gyógyulás is nehezebb, és a műtét utáni szövődmények gyakrabban fordulnak elő. Hozzátette, hogy a nagyobb testsúly miatt a beültetett protézisek könnyebben meglazulhatnak, és maga a műtét is bonyolultabb. Gyakran éppen a túlsúly vezet ahhoz, hogy a betegek ízületei annyira károsodnak, hogy protézisre van szükségük.
A döntés több betegnél is nehéz helyzetet teremt. A Blikk megemlíti, hogy Schobert Norbert egyik páciense sem kerülhet egyelőre műtőasztalra, mert túlsúlya miatt nem vállalják az operációt. Kiss Géza, a Heves vármegyei Sarud lakója már 100 kilót fogyott orvosi segítséggel, ám még mindig 240 kilót nyom. A gyomorszűkítő műtétjéhez további súlycsökkentésre van szüksége.
Megjelent a csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozó új protokoll, amely alapján
a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.
Azok a páciensek, akiknek a testtömegindexe (BMI) 35-40 fölött van, egyelőre nem regisztrálhatók a műtétekre. Az új szabályokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) foglalta össze egy 29 oldalas dokumentumban, amelyet az egészségügyi szolgáltatók kaptak meg – írja a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A felmondási eljárást a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A kormány az előtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor a Karmelitáben fogadja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. A magyar miniszterelnök 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Netanjahut, miután a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adtak ki az izraeli kormányfővel szemben.
Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány kezdeményezi.
A szakértők szerint a háborús bűncselekmények feltárásának teljes rendszerét érintheti, ha Magyarország mellőzi a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogató parancsot.
A kormány az előtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor a Karmelitáben fogadja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. A magyar miniszterelnök 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Netanjahut, miután a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adtak ki az izraeli kormányfővel szemben.
Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány kezdeményezi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán kora délután érkezett jelzés a szolnoki Hetényi Géza Kórház gyermekosztályára, hogy egy újszülött kisfiút helyeztek el az intézmény bejáratánál található babamentő inkubátorban. A csecsemőt az elhelyezés előtt ellátták és felöltöztették.
A kisfiú egészséges, testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
A kórház közleményében azt írta: „A kórház a protokollnak megfelelően megkezdte a hivatalos eljárást annak érdekében, hogy a kisfiú sorsa mielőbb megnyugtató módon rendeződjön.”
Legutóbb februárban helyeztek el újszülött kisfiút a szolnoki intézménynél elhelyezett babamentő inkubátorban, írta az MTI.
Magyarországon a babamentő inkubátorok legális lehetőséget biztosítanak a válsághelyzetben lévő szülők számára, hogy anonim módon helyezzék el újszülöttjeiket.
Az inkubátorok éjjel-nappal elérhetők, és amikor egy csecsemőt elhelyeznek bennük, a jelzőrendszer azonnal értesíti a kórház személyzetét. Hazánkban napjainkban 38 egészségügyi intézmény előtt található babamentő inkubátor, az elsőt 1996-ban helyezték el a fővárosi Schöpf-Merei Kórház bejáratánál.
Szerdán kora délután érkezett jelzés a szolnoki Hetényi Géza Kórház gyermekosztályára, hogy egy újszülött kisfiút helyeztek el az intézmény bejáratánál található babamentő inkubátorban. A csecsemőt az elhelyezés előtt ellátták és felöltöztették.
A kisfiú egészséges, testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
A kórház közleményében azt írta: „A kórház a protokollnak megfelelően megkezdte a hivatalos eljárást annak érdekében, hogy a kisfiú sorsa mielőbb megnyugtató módon rendeződjön.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
