HÍREK
A Rovatból

Orbán: „ezeket a libernyákokat, akikkel vitatkoznom kellett, elviszem a hátamon”



Kifejtette: nem háborút nyertek, hanem egy fontos csatát.

Európában ugyanis két egymással versengő nézet van a jövőről, az egyik túl van a kereszténységen és a nemzeti kultúrák korszakán, sok idegen kultúrájú embert engedne be, hogy összekeveredjenek az itt élőkkel, és ebből egy sajátos kultúra adódjon - mondta Orbán Viktor.

Mi viszont ezt nem akarjuk, mi szeretjük, ha biztonság, rend van, ha nincs terrorizmus, nem akarjuk, hogy nekünk kelljen alkalmazkodni az ide érkezettekhez, "mi nem akarunk arra az ösvényre lépni". Azonban a másik nézet hívei nem engedik, hogy erről mi döntsünk, azt mondják, Európának mindenhol egyformának kell lennie - fűzte hozzá.

A kormányfő hangsúlyozta: ez a vita nem dőlt el, és fel kell készülni, hogy még egy évtizeden keresztül vívni kell ezeket a csatákat.

Ezért csak olyan nemzeti kormány és miniszterelnök állhat az ország élén, aki érti ezt az összefüggést és képes kiállni Magyarország mellett - vélekedett.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az EU-csúcs fontos pillanat volt Magyarország és a másik 26 tagállam történetében, mert olyasmivel próbálkoztak, amivel korábban még nem.

Mivel baj van több uniós országban, nemcsak a hétéves költségvetést állították össze, hanem egy gazdasági talpra állító csomagot is létre kellett hozni - mutatott rá.

Emlékeztetett: van olyan tagállam, amelynek az államadóssága a GDP 150-160 százalékára fog nőni.

2010-ben Magyarországon 83-85 százalék volt ez az arány, és az is lehangoló volt - idézte fel.

Megjegyezte: nagyon sok különböző érdek volt a csúcson, ezért nagyon nehéz volt megtalálni azt a pontot, amelyről mindenki azt érezte, hogy jó.

A miniszterelnök közölte: az öt tárgyalási nap alatt szereztek Magyarországnak 3 milliárd eurót.

Amikor megérkeztek, volt egy megállapodási javaslat arról, hogy melyik ország mennyit fizet be és mennyit kaphat az uniótól, de ez igazságtalan volt az ország szempontjából, korrigálni kellett, és ez sikerült is - mondta Orbán Viktor.

Arról is beszélt, hogy Magyarország része a nemzetközi munkamegosztásnak, a nagy európai piacnak.

De van egy kommunizmusból hozott nagy lemaradásunk, örökölt történelmi hátrányunk, és ha kinyitjuk a határainkat, miközben nincs védővám, a szerencsésebb múltú országok cégei idejönnek, és nehéz versenyt támasztanak a magyar vállalkozásokkal szemben - közölte.

Azt mondta: van egy összeg, amit ők kivisznek az országból, ezért az a cél, hogy "legalább annyi pénzt keressünk rajtuk, mint amennyi pénzt ők keresnek rajtunk".

Ha kivisznek egy nagy összeget, meg kell oldani, hogy ugyanennyi pénz jöjjön be, például uniós támogatások formájában. Az egyensúly eléréséért kell küzdeni, és ettől nem vagyunk messze - jelentette ki.

Orbán Viktor a koronavírus-járványt illetően kifejtette: az elmúlt napokban azt látni, hogy a halálesetek tekintetében kezd jól állni a helyzet.

A környező országokban viszont baj van, és ha nem teszünk semmit, behurcolják ide a vírust - közölte.

Úgy látja, ezért arra kell figyelni, hogy a határátkelőhelyeken világos, egyértelmű szabályok legyenek, amelyeket az emberek betartanak.

A kormányfő mindenkit arra kért, hogy tájékozódjon mielőtt utazik. Azt is mondta, senkit nem beszél le a külföldi nyaralásról, de "több Balaton, kevesebb Adria", a nyaralás súlypontja maradjon Magyarországon.

Az iskolaőrség bevezetéséről közölte: vannak olyan részek az országban, ahol úgy elvadultak a dolgok, hogy nem garantálható, hogy a szülők és a gyerekek megadják a tiszteletet a pedagógusnak.

Elfogadhatatlan, hogy a pedagógusok kiszolgáltatottnak érezzék magukat, rettegjenek, miközben mások javára végzik a munkájukat - jelentette ki.

Elmondta: csak oda küldik az iskolaőröket, ahol kérik az iskolák.

Az iskolaőröknek az a kötelességük, hogy fenntartsák a rendet. Meg kell üzenni a gyerekeknek és a szülőknek, hogy bár szabadság, demokrácia van, az iskolában rendnek kell lenni, és ott el kell végezni a munkát - hangsúlyozta.

A miniszterelnök a nemzeti konzultációt illetően közölte, hogy a baloldalra nem lehet számítani, ha baj van.

Az összefogás erkölcsi kötelessége a pártoknak, de a baloldal ennek nem tesz eleget és meg akarja akadályozni azt is, hogy az emberek maguk mondhassák el a véleményüket a védekezésről - közölte.

A konzultációra szükség van, mert lehet második hulláma a járványnak, és fontos, hogy az emberek elmondják, mely intézkedéseket tartanak fontosnak - mondta Orbán Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztetnek – számos helyen lecsaphat az országban
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. április 23.



Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.

A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.

Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.

Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.


Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.

Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.

A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.

Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.

A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.

A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.


Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.

Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.

Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Pánik Isztambulban: a földrengés miatt a magasból ugráltak le az emberek, sokan megsérültek
A földmozgások nem okoztak komoly károkat, de a pánik miatt sokan megsérültek. Az ellátórendszerek zavartalanul működnek.


Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.

A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.

Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt

sokan magas helyekről ugrottak le, írja a BBC.

Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.

A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.


Link másolása
KÖVESS MINKET: