2023 első parlamenti ülésnapján fog szavazni az Országgyűlés Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról – jelentette be Orbán Viktor csütörtök délután Kassán, a V4-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Szerinte emiatt „egyetlen percet sem veszített” a két ország.
Korábban Mateusz Morwiecki lengyel kormányfő azt mondta, Lengyelország, Csehország és Szlovákia sürgetni fogja Magyarországot, hogy minél előbb ratifikálja a két ország NATO-csatlakozását. Ezt a jelenlegi 30 NATO-tagállamból már 28 megtette, egyelőre csak Törökország és Magyarország nem.
A Szabad Európa Rádió korábban úgy értesült, hogy a magyar Parlament december 7-én szavazhat a kérdésről. Most mégis úgy tűnik, legalább két hónapot várni kell még a döntésre, mert az Országgyűlés a jövő évben februárban ül össze először.
2023 első parlamenti ülésnapján fog szavazni az Országgyűlés Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról – jelentette be Orbán Viktor csütörtök délután Kassán, a V4-csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón. Szerinte emiatt „egyetlen percet sem veszített” a két ország.
Korábban Mateusz Morwiecki lengyel kormányfő azt mondta, Lengyelország, Csehország és Szlovákia sürgetni fogja Magyarországot, hogy minél előbb ratifikálja a két ország NATO-csatlakozását. Ezt a jelenlegi 30 NATO-tagállamból már 28 megtette, egyelőre csak Törökország és Magyarország nem.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Eltűnt egy városnyi magyar három hónap alatt – drámai adatokat közölt a KSH
Idén márciusban kevesebb mint 6000 baba született, miközben több mint 11 ezren haltak meg. A természetes fogyás meghaladta a tavalyi év azonos időszakát.
Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.
Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.
Az év első három hónapjában a születések és a halálozások száma közötti különbség tovább nőtt.
Március végéig 1397-tel kevesebb újszülött jött világra, és 1484-gyel többen haltak meg, mint 2024 azonos időszakában. A természetes fogyás mértéke így elérte a 17 300 főt, ami 20 százalékkal – a szökőnap hatását figyelembe véve pedig 21 százalékkal – magasabb, mint a tavalyi év első negyedévében mért 14 419 fős érték.
A KSH kiemelte:
„Ez a 17 300-as szám olyan, mint ha az első három hónap alatt elnéptelenedett volna Pomáz vagy Dabas.”
A születésszám csökkenésével együtt a teljes termékenységi arányszám is visszaesett. Márciusban 1,31 volt ez az érték, míg februárban 1,34, tavaly márciusban pedig 1,38. Ennél alacsonyabb érték csak 2010-ben (1,25) és 2011-ben (1,23) volt.
A házasságkötések száma szintén visszaesett.
Márciusban 2968 pár házasodott össze, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben összesen 6614 házasságot regisztráltak, ez 6,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.
Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.
Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét
Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.
Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.
A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.
A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.
A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.
A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.
A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.
A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.
Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.
Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.
Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.
A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni
konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég erre a két képre nézni. A Fidesz és a TISZA gyűlése Pécsett. A múlt és a jövő” – írta Magyar Péter pénteki posztjában, amiben két fotót osztott meg. Az egyik kép a TISZA Párt, a másik pedig a Fidesz országjárásán készült Pécsen.
„A Fidesz és Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy nemsokára lezárul a hazugság, a korrupció és gyűlöletkeltés korszaka” – írja a TISZA Párt elnöke, aki szerint a Fidesz a hátralévő pár hónapban még minden meg fog próbálni.
„A félelemkeltést, fenyegetést és megosztást rekord fokozatra kapcsolják. Nincs már más eszköze a Fidesznek. Orbánnál nincs morális fék a hazugságban, bárkiből és bármiből igyekszik sátánt koholni, ha az érdeke úgy kívánja. Csak elég hangosan kell kiabálnia a közrádióban, csak elég sokat kell költeni óriásplakátokra, csak elég sok propaganda janicsárt kell bevetnie”
– fogalmazott Magyar.
„Rossznak lenni rossz. Álságosnak és álszentnek is rossz lenni” – írta a politikus, aki szerint
„álságos és képmutató dolog reggel 7:30-kor telehazudni az étert a Kossuth rádióban, majd felszállni a magángépre és elrepülni Rómába farizeusként annak a pápának a ravatala elé, akinek a legfőbb üzenete a szeretet és az elesettek megsegítése volt és bátran vallotta, hogy jónak lenni jó”.
„Orbán Viktor ma már szemérmetlenül hazudik, gyűlölködik és fenyeget” – jegyezte meg Magyar, aki bejegyzését azzal zárta: „Az igazság és a szeretet végül mindig győz. Most is így lesz”.
„Elég erre a két képre nézni. A Fidesz és a TISZA gyűlése Pécsett. A múlt és a jövő” – írta Magyar Péter pénteki posztjában, amiben két fotót osztott meg. Az egyik kép a TISZA Párt, a másik pedig a Fidesz országjárásán készült Pécsen.
„A Fidesz és Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy nemsokára lezárul a hazugság, a korrupció és gyűlöletkeltés korszaka” – írja a TISZA Párt elnöke, aki szerint a Fidesz a hátralévő pár hónapban még minden meg fog próbálni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna kénytelen lehet területet feladni Oroszországnak egy békemegállapodás részeként, mivel Donald Trump elnök egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy fogadjanak el területi engedményeket.
„Az egyik lehetőség […] egyes területek feladása. Ez nem lenne igazságos, de a béke érdekében, akár időleges béke érdekében, ez megoldás lehet egy időre”
A Kijevet 11 éve polgármesterként vezető, egykori bokszvilágbajnok politikus azonban hangsúlyozta, hogy az ukrán nép „soha nem fogja elfogadni az orosz megszállást”.
Klicsko nyilatkozata órákkal azután hangzott el, hogy egy orosz rakéta- és dróntámadás miatt 12 ember halt meg Kijevben, és több mint 80-an megsérültek. Ez volt az egyik leghalálosabb orosz támadás az ukrán főváros ellen az elmúlt hónapokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben indította el Ukrajna teljes körű invázióját, Moszkva jelenleg az ukrán terület körülbelül 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt.
Egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban reagált az amerikai sajtóban felmerült washingtoni kezdeményezésre, jelezve, hogy Oroszország más részeket is sajátjának tekint elvégre alkotmányában rögzítette, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyéket is sajátjának tekinti – bár két utóbbi megyét nem is sikerült teljes egészében elfoglalnia.
Klicsko most az egyik legmagasabb rangú ukrán politikus, aki nyilvánosan utalt arra, hogy az országa kénytelen lehet – ha csak ideiglenesen is – területet feladni. Igaz, ő nem tagja a kormánynak, de ismertsége és elismertsége okán egy ilyen érzékeny nyilatkozatnak jelentősége van, bár a polgármester hangsúlyozta, hogy a kérdésről nem egyeztetett az ukrán elnökkel.
„Zelenszkij elnök saját maga intézi ezt. Ez nem az én feladatom” – jegyezte meg.
A kijevi polgármester és Volodimir Zelenszkij elnök egyéébként politikai ellenfelek. Klicsko többször is azzal vádolta az elnököt és csapatát, hogy megpróbálják aláásni az ő tekintélyét.
Csütörtökön, a BBC Radio 4 Today című műsorának nyilatkozva, kijevi irodájából, Klicsko elmondta, hogy ő „Ukrajna fővárosáért felel”, amit a háború sújtotta ország „szívének” nevezett.
Volodimir Zelenszkij elnök a héten épp arról beszélt, hogy Ukrajna nem tárgyal területei feladásáról – épp ezért marad el a jövő szerdára Londonba tervezett találkozó is, miután az ukrán vezetés szerint elfogadhatatlan az a felvetés, hogy az ország mondjon le a Krím félszigetről.
A héten korábban Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy akadályozza a béketárgyalásokat, miután az ukrán elnök ismét kizárta, hogy elismerje Oroszország fennhatóságát a Krím fölött. Moszkva 2014-ben törvénytelenül annektálta ezt a területet.
Trump úgy fogalmazott: „a Krím már évekkel ezelőtt elveszett”, és jelenleg „nem is része a vitának”. Zelenszkij azonban Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter 2018-as „Krím-nyilatkozatára” hivatkozott, amely szerint az Egyesült Államok „elutasítja Oroszország kísérletét az annektálásra”.
Az Egyesült Államok elnöki székébe januárban visszajutott Trump több alkalommal gyakorolt gesztust Oroszország felé az elmúlt két hónapban, közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával, kihagyva Ukrajnát és az EU-t is, ideiglenesen felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, és egyre nyíltabban vetette fel, hogy Ukrajnának területeket kellene feladnia Oroszország javára. Eközben Moszkva lényegében semmit nem adott fel törekvéseiből Ukrajnával szemben.
Ukrajna pedig egy területi veszteséggel járó megállapodás esetére még elméletben sem kapott az Egyesült Államoktól ígéretet külső biztonsági garanciákra, amelyek megakadályoznák, hogy Oroszország később folytassa háborúját az ország ellen. A kijevi vezetés elsősorban a NATO-tagságot tekintené ilyen garanciának, ám egyértelmű meghívást nem kapott a katonai szövetségbe.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna kénytelen lehet területet feladni Oroszországnak egy békemegállapodás részeként, mivel Donald Trump elnök egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy fogadjanak el területi engedményeket.
„Az egyik lehetőség […] egyes területek feladása. Ez nem lenne igazságos, de a béke érdekében, akár időleges béke érdekében, ez megoldás lehet egy időre”
