Nyugdíjasok figyelik Magyar Péter minden lépését

Április 3-án, 103 éves korában elhunyt Őrsy László jezsuita szerzetes, kánonjogász és egyetemi tanár. A Magyar Kurír beszámolója szerint egy New York melletti idősotthonban érte a halál.

Őrsy László 1921-ben született a Fejér megyei Pusztaegresen. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1943-ban belépett a Jézus Társaságába, és Zugligetben kezdte meg a szerzetesi életet. A második világháború idején Szegeden filozófiát tanult, majd 1946-ban elhagyta az országot, hogy Rómában folytassa tanulmányait. Itt filozófiai licenciátust szerzett, majd teológiát tanult, amit végül a belgiumi Leuvenben fejezett be.

Pappá szentelése után a walesi Saint Asaphban fejezte be a jezsuita képzés utolsó szakaszát, a terciát. Ezt követően Londonban szolgált, majd a Pápai Gergely Egyetemen kánonjogi doktorátust szerzett. Oxfordban civil jogi mesterfokozatot kapott. 1961 és 1966 között a Gergely Egyetemen tanított kánonjogot.

1967-ben az Egyesült Államokba költözött. Oktatott a washingtoni Katolikus Egyetemen, a Fordham Egyetemen, majd a Georgetownon, ahol professor emeritusként hosszú éveken át tartott kurzusokat. Emellett más egyetemeken is rendszeresen oktatott.

Bár életének nagy részét Amerikában töltötte, gyakran hazalátogatott Magyarországra, ahol továbbra is aktívan jelen volt a tudományos életben.

(via Blikk)

Donald Trump pénteken a saját közösségi oldalán, a Truth Socialon fejtette ki véleményét Marine Le Pen ügyéről. Az amerikai exelnök a francia politikus védelmére kelt, és azt írta: „Free Marine Le Pen!”, azaz „Szabadságot Marine Le Pennek!” Bejegyzésében hozzátette:

Trump szerint a francia szélsőjobboldali politikus elleni eljárás nagyon hasonlít arra, amit ő is megtapasztalt korábban. Szerinte Le Pen is egyfajta boszorkányüldözés áldozata lett.

A francia bíróság a közelmúltban bűnösnek mondta ki Marine Le Pent és több párttársát. A döntés szerint 2004 és 2016 között az Európai Parlament költségvetéséből olyan embereket fizettek, akik a Rassemblement National nevű pártnak dolgoztak, nem pedig az EP-nek. Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel összesen 2,9 millió eurós, azaz mintegy 1 milliárd 168 millió forintos kárt okoztak.

A vád szerint előfordult, hogy a fizetett munkatársak fizikailag nem is jártak Brüsszelben vagy Strasbourgban, és akadt köztük olyan is, aki soha nem találkozott azzal a képviselővel, akinek papíron a személyi asszisztense volt.

A magyar miniszterelnök is kiállt Le Pen mellett. Orbán Viktor egy rövid üzenetben ezt írta: „Je suis Marine!”.

(via CNN, 444)

Folytatódnak az atrocitások a Tisza Párt aktivistái ellen. Ezúttal Rakamazról mutatott egy videót Magyar Péter. A felvételen egy idősebb hölgy egy két Suzukival próbálja – nem kimondottan nagy sebességgel – eltolni a párt standját, pontosabban csak annak kisasztalát.

Az aktivisták neki is szegezik a kérdést, hogy el akarja-e ütni őket, de az autóból kiszállva ő ezt tagadja. Ugyanakkor Magyar Péter is megjegyzi, hogy

„Mi kell még, hogy megszólaljon Orbán Viktor és elnézést kérjen, amiért a poloskázó beszédével kiszabadította az erőszak szellemét a palackból? Miniszterelnök úr, hívja vissza a janicsárjait az utcákról! Fejezze be, hogy miközben a békéről papol, magyart a magyar ellen uszít!” – írja a posztjában a Tisza elnöke.

Hozzátette: „A magyar emberek a Nemzet Hangja népszavazáson arról is dönthetnek, hogy a fideszes gyűlöletkeltést és erőszakot választják, vagy a békét a Tiszával.”

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott beszédet, ahol a Civis Universitatis Honoris Causa címet is átvette. Ezzel az egyetem díszpolgárává avatták.

A kitüntetés átvétele után Netanjahu arról beszélt, mennyire fontos az oktatás és a stabil jövőkép. Példaként említette, hogy

Azt mondta: „Ha el akarnak pusztítani, szükséged van egy erős hadseregre, amelyet Izraelnek sikerült létrehoznia.”

Hozzátette, hogy egy ilyen hadsereg működtetéséhez sok pénz kell, és mivel Izrael védelme nagy erőforrásokat igényel, ehhez erős gazdaságra is szükség volt. Elmondta, hogy az izraeli gazdaság korábban szocialista alapokon nyugodott, ezt alakították át szabadpiaci, modern, kapitalista rendszerré. A magas ütemű GDP-növekedés révén a védelmi kiadások aránya csökkenni kezdett az állami költségvetésben. Netanjahu szerint „az erős hadsereg és az erős gazdaság együttese vezet a békéhez”.

Az izraeli kormányfő csütörtök hajnalban érkezett Budapestre. Ellene korábban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Mivel Magyarország tagja az ICC-nek, a nemzetközi jog szerint a magyar hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk. Ehelyett Gulyás Gergely csütörtök reggel bejelentette, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Ezt később Orbán Viktor is megerősítette.

(via 24.hu)