HÍREK

Nyugati vakcinával oltottak be újra Németországban élő magyarokat, akik korábban a Szputnyikot kapták

A Szputnyik V-vel ott nem mentek semmire, és mivel őszre még nehezebb helyzetbe kerültek, mint nyáron, orvosi tanácsra ismét beoltatták magukat.


Hivatalosan oltatlanként kezelik az orosz vakcinával beoltott magyarokat Németországban, ezért többeknek két újabb, nyugati oltást is beadtak, hogy védettnek számítsanak - számolt be róla a hvg.hu.

Németországban egy-egy szövetségi államban a járványadatok szerint szigorítanak vagy enyhítenek az aktuális szabályokon. A 3G (geimpft, genesen, getestet - beoltott, átesett a betegségen vagy tesztelt) szabályozás esetében a negatív teszt is elégséges ahhoz, hogy bemehessen különböző helyekre (vendéglátóhelyek, edzőtermek, múzeumok, mozik, stb.), a 2G (beoltott, átesett a betegségen) esetében viszont már nem, csak az országban elfogadott vakcinával (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen) beoltottak és a fertőzésből meggyógyultak tehetik ezt meg. A helyek üzemeltetői maguk dönthetnek arról, hogy melyik szabályozást vezetik be.

Az egyik érintett, Berta májusban költözött ki a családjával Berlinbe. Áprilisban a Szputnyik V vakcinával oltották be, bízott benne, hogy nyáron már Németországban is elfogadják ezt az oltóanyagot. Ez azonban nem így lett, a németek sem az orosz, sem a kínai Sinopharm oltását nem ismerik el, tehát aki ezt a két vakcinát kapta, azok ott oltatlannak számítanak. Berta nyáron még nem érezte ennek hátrányát, mert ha olyan helyre is ment, ahol kérték a Covid-igazolát, a lépten-nyomon kialakított tesztállomások egyikén bármikor ingyenesen teszteltethette magát. Október 11-től azonban eltörölték az ingyenes tesztelést, már csak azoknál végzik el a vizsgálatot, akiket önhibájukon kívül nem olthattak be, mindenki másnak fizetnie kell érte. A magyar nőnek ezért más megoldást kellett kitalálnia.

„Németországban sok külföldi él, akit nem uniós vakcinával oltottak be, ezért megpróbáltam utánajárni, hátha érvényes ránk valamilyen szabály. A német háziorvosi kamara azonban még nem alakította ki az álláspontját a kérdésben. Így bejelentkeztem a környéken egy háziorvoshoz, aki a Szputnyikot meghallva azt közölte, mivel hivatalosan oltatlannak számítok, ezért megkaphatom a Pfizer mindkét dózisát”

- mesélte a lapnak.

Meg is kapta az első adagot, hamarosan pedig mehet a következőre is. Bár az orvos figyelmeztette, hogy a második Pfizer után mellékhatások jelentkezhetnek majd, az édesanya nem tart attól, hogy bármi baja lenne négy oltástól. Egyrészt hisz a tudományban, másrészt orvos szülei is azt mondták neki, hogy nyugodtan adasson be két újabb adagot. Azt is hozzátette, egyáltalán nem bánta meg, hogy elfogadta a Szputnyik V-t.

Egy másik érintett, Marcell szintén az orosz vakcinát kapta meg áprilisban, miután német főnöke és munkatársai is azt javasolták, hogy fogadja el azt. A férfi még a Covid-időszak alatt kapott állást Németországban, de a vírushelyzet miatt nyáron költözött ki szintén Szputnyikkal beoltott párjával, most az egyik legnagyobb német városban élnek. A megérkezésük után pedig hamar megtapasztalták, hogy az ott nem elfogadott oltással hátrányos helyzetbe kerülhetnek.

"Többször is előfordult, hogy ferde szemmel néztek ránk, még akkor is, ha szabadtéri asztalnál foglaltunk helyet. Akadt olyan kolléga is, aki bizalmatlan volt párom felé és csak maszkban kommunikált vele"

- mesélte.

Végül ők is úgy döntöttek, hogy újra beoltatják magukat, de nem akartak további két adag vakcinát kapni, ezért az egydózisú Janssen-oltóanyagot választották. A tömeges oltás utolsó hetében mentek el oltatni, ahol a vakcinát beadó doktornő azt mondta nekik, hogy a Szputnyik V egy jó oltóanyag, és nem tudja, miért nem fogadták még el Németországban.

"Volt egy céges vacsora egy héttel a Janssen-oltás után. Mivel az étterem belső terén 2G szabályozás volt, 3 oltással és egy aznapi negatív teszttel egyedül egy szabadtéri asztalnál kellett volna ülnöm. Végül a helyszínen beengedtek az étterembe, de ma már emiatt is bánom, hogy nem voltam türelmesebb és vártam meg a nyugati oltást már az első körben Magyarországon"

- mondta.

Duda Ernő virológus a hvg.hu-nak azt mondta, nem kell aggódni a harmadik, esetleg negyedik oltás miatt, mert a védőoltásokat nem lehet túladagolni. Elmondása szerint a Szputnyik V gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával készül, mint az AstraZeneca oltása, kutatások szerint pedig ha ez utóbbit Pfizerrel kombináljuk, nagyon jó védettséget ad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotó: Leeresztett ifjabb Mészáros Lőrinc Ferrarijának gumija, egy felcsúti benzinkúton pumpálta fel
A jelenetről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő posztolt fotót. Szerinte 100-120 millióba került egy ilyen járgány.


Hadházy Ákos Matolcsy Ádám és Rogán Antal feleségeinek luxuséletmódja után most ifjabb Mészáros Lőrinc luxusautójáról posztolt

„Ifjú Mészáros Lőrinc a felcsúti benzinkúton pumpálja a Ferrari 488 kerekét. Egy újabb jelölt, akire a luxizós Lázár gondolhatott, amikor luxizó NER-kullancsokról beszélt. És egy újabb kép a magyar elitről”

– írja a Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő, aki fotót is posztolt a jelenetről.

„A típus árát nem tudom belőni, használt hirdetések szerint 100-120 millióért már Ön is vehet ilyenből 8-10 éves példányt”

– jegyezte meg Hadházy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Milliárdok úsznak el a Dunán? – A kormány vidékre vinné a Római-part pénzét
Hamarosan végleg elbukhat Budapest egyik legfontosabb árvízvédelmi projektje. A főváros hiába kérte az uniós milliárdokat, a kormány nem siet aláírni a szükséges papírokat.


Hétfőn lejár az utolsó határidő, amelyen belül a főváros még benyújthatja a szükséges dokumentumokat az észak-pesti és a csillaghegyi árvízvédelmi projektekhez kapcsolódó uniós támogatás megszerzéséhez. Bár a főváros március 28-án beadta a támogatási kérelmet, az Irányító Hatóság további dokumentumokat kért, többek között az Építési és Közlekedési Minisztériummal kötendő konzorciumi szerződést.

A beruházási törvény értelmében minden olyan projektbe, amely állami közreműködéssel vagy uniós forrásból valósul meg, a minisztériumot is be kell vonni

konzorciumi partnerként – akkor is, ha nem járul hozzá anyagilag. A konzorciumi szerződés azonban eddig nem született meg, és ennek hiányában az Irányító Hatóság nem tudja jóváhagyni a kérelmet, írta a Népszava.

A fővárosi árvízvédelemre 2023-ban elfogadott kormányhatározat összesen 32,2 milliárd forintot különített el: ebből 28,3 milliárd forintot a Római-partra tervezett mobilgát kiviteli terveinek elkészítésére és megvalósítására, míg 3,9 milliárdot az észak-pesti projektre.

Az Európai Unió a beruházásokat 100 százalékban támogatná.

A mostani fejlesztésekhez kapcsolódóan a főváros korábban is kapott forrást: az előző uniós pénzügyi ciklusban 3,8 milliárd forintot észak-pesti szakaszra, 5,8 milliárdot pedig a Csillaghegyi-öblözet védelmére. Utóbbiból megvalósult a pünkösdfürdői és az Aranyhegyi-patak védműve, valamint elkészült a Római-parti szakasz megvalósíthatósági tanulmánya.

A Római-parti védmű nyomvonala a Nánási-Királyok útja mentén kapott vízjogi létesítési engedélyt. A part menti megoldás hívei azonban bíróságon támadták meg a döntést, az eljárás jelenleg is tart.

A kivitelezői tender még folyamatban van, így egyelőre az sem biztos, hogy lesz olyan ajánlat, amely belefér a 28,3 milliárd forintos keretbe.

A projekt – ha minden jóváhagyást megkap – a tervezéssel együtt legalább négy évet venne igénybe.

A márciusi közgyűlésen ismét felszínre kerültek a korábban is ismert érvek: a part menti védekezés támogatói és ellenzői is felszólaltak. A vitában szó esett a természetes partszakasz lepusztításától és a fák kivágásától való félelmekről, valamint a lakók aggályairól.

A Fővárosi Közgyűlés 2020 januárjában döntött a Királyok útja–Nánási út nyomvonalon húzódó védmű megvalósíthatóságának vizsgálatáról. A szakértői anyag szerint mindkét nyomvonal megvalósítható, de a part mentén 700, a belső útvonalon csupán 160 fa kivágása szükséges, így ez utóbbi kevésbé terhelné a környezetet.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szerint az ÉKM késlekedése miatt közel százezer ember válhat kiszolgáltatottá az egyre gyakoribb és pusztítóbb árvizeknek.

Mint fogalmazott: „az unió a korábbi 9,3 milliárd forint értékű támogatás visszafizetését is kérheti”. Véleménye szerint a kormány ezt a pénzügyi terhet a fővárosra hárítaná.

Közben más térségek is jelezték igényüket a támogatásra. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: „izgatottan várja” a döntést, mert „a pénznek másutt is jó helye lenne”. A Homokhátság vízmegtartási problémáinak rendezésére már „bekészített projektek” várakoznak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Eltűnt egy városnyi magyar három hónap alatt – drámai adatokat közölt a KSH
Idén márciusban kevesebb mint 6000 baba született, miközben több mint 11 ezren haltak meg. A természetes fogyás meghaladta a tavalyi év azonos időszakát.
F. O. - szmo.hu
2025. április 25.



Idén márciusban 5885 gyermek született Magyarországon, miközben 11 198 ember hunyt el – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentéséből. A születésszám 8,9 százalékkal maradt el a tavaly márciusi adathoz képest, míg a halálozások száma 4,9 százalékkal emelkedett.

Márciusban a napi születésszám átlaga 190 volt, ami még a februári, rekord-alacsony hónap adatait is alulmúlta. Akkor 5653 gyermek jött világra, de mivel az a hónap rövidebb, a napi átlag 202 volt. A márciusi adat tehát tovább csökkent.

Az év első három hónapjában a születések és a halálozások száma közötti különbség tovább nőtt.

Március végéig 1397-tel kevesebb újszülött jött világra, és 1484-gyel többen haltak meg, mint 2024 azonos időszakában. A természetes fogyás mértéke így elérte a 17 300 főt, ami 20 százalékkal – a szökőnap hatását figyelembe véve pedig 21 százalékkal – magasabb, mint a tavalyi év első negyedévében mért 14 419 fős érték.

A KSH kiemelte:

„Ez a 17 300-as szám olyan, mint ha az első három hónap alatt elnéptelenedett volna Pomáz vagy Dabas.”

A születésszám csökkenésével együtt a teljes termékenységi arányszám is visszaesett. Márciusban 1,31 volt ez az érték, míg februárban 1,34, tavaly márciusban pedig 1,38. Ennél alacsonyabb érték csak 2010-ben (1,25) és 2011-ben (1,23) volt.

A házasságkötések száma szintén visszaesett.

Márciusban 2968 pár házasodott össze, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Az első negyedévben összesen 6614 házasságot regisztráltak, ez 6,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 első három hónapjában.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tornádó csapott le Soltvadkertre
A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.


Valószínűleg egy

"klasszikus" tornádó csapott le a Bács-Kiskun vármegyei Soltvadkertre április 18-án hajnalban, és okozott jelentős károkat

- írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt tanulmányban.

Felidézték:

április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le. A nagyon rövid idő alatt orkán erősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.

A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.

A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.

Hozzátették: a radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.

A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett "beáramlási terület" és a lezúduló csapadék nagyobb területe. A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.

Az elemzés szerint

a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.

Hozzátették: egy 2004-2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: