HÍREK
A Rovatból

Nyílt levélben tiltakoznak magyar kutatók és akadémikusok a Magyar Természettudományi Múzeum költözése miatt

Szerintük egy nagy múltú intézmény átvételét, új, hozzáértő és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, de a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani.


Mint azt megírtuk, a kormány jóváhagyta Debrecen 2030-ig tervezett fejlesztési koncepcióját, amelynek célja, hogy a város Magyarország keleti régiójának központja legyen. Ennek részeként átköltöztetik a Budapesten lévő Természettudományi Múzeumot Debrecenbe. Palkovics László miniszter szerint a múzeum kedvéért biztos többen látogatnának majd el a városba. Mivel a tárgyak költöztetése sérülést okozhat, több szakmabeli is tiltakozott már korábban. Erre az volt a válasza, hogy "Ne sérüljenek, erre vannak technológiák, hogy hozzuk le".

A múzeumi szakma, a főváros vezetése és a dolgozók egy része is kinyilvánította már, hogy nem értenek egyet a múzeum elszállításával. Nemcsak a felbecsülhetetlen értékek megóvása miatt, hanem például a munkatársak többsége nem akarna emiatt elköltözni otthonából, vagy nehézkesebbé válna a gyűjtemény elérése az ország többi részéből.

Most pedig 34, nemzetközileg is elismert tudós és akadémikus írt nyílt levelet a debrecenieknek, az ott lakóknak és az ott dolgozó természettudósoknak.

A tudósok nyílt levélben ezt írták:

"A sajtóhírekből Önök nyilván mindannyian értesültek a kormány végleges tervéről Debrecen város hosszú távú fejlesztését illetően. Nem vitás, hogy például az egyetem megerősítésével kapcsolatos elképzelések nagyszerűek, és a város – és ezáltal az ország – előrelépését szolgálják. Van azonban ennek a tervnek egy olyan pontja, amiben már nem nyilvánvaló az egyetértés – ez pedig a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Debrecenbe költöztetésének ügye.

Ezt a tervet rendkívül sokan ellenzik szakmai és nem szakmai körökben egyaránt. A tudomány és a közművelődés képviselői már minden lehetséges fórumon felhívták a kormány figyelmét arra, hogy

- nem veszi figyelembe azt, hogy évtizedek alatt kialakult szakértelem vész el véglegesen az eredeti helyről 200 km-re költözés miatt,

- a munkájukat elveszítő specialista muzeológusok nem pótolhatók egyik évről a másikra, de még évtizedek alatt sem,

- nemzetközi tapasztalatok szerint egy ilyen költözés elkerülhetetlen és pótolhatatlan károkat (törés, megsemmisülés, elkallódás) okoz a sok millió tételből álló gyűjteményben,

- és lehetetlenné válik az, hogy iskolai csoportok könnyen elérjék a kiállításokat az ország bármely részéből.

A tradíció, a hosszú, sikeres múlt, és a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf írásban, latin nyelven lefektetett szándéka sem számít ezúttal. A nagyszámú cikket, petíciót, MTA határozatot és a külföldi véleményeket teljesen figyelmen kívül hagyva a kormány elhatározta, hogy Debrecen fejlesztése az MTM odaköltöztetésével valósítandó meg.

Nem maradt tehát más lehetőség, mint hogy Önökhöz forduljunk. Sok kérdésben szeretnénk hallani az Önök véleményét. Tényleg valódi fejlődés és fejlesztés-e az, ami a közvélemény mellőzésével, egy pótolhatatlan nemzeti kincs épségének kockáztatásával, az ország érdekeinek sérelmére történik? Valóban Önök is úgy látják, hogy az MTM-et gyökereitől és működési környezetétől elszakítva, erőszakkal és nagyon jelentős (továbbá felesleges) költségráfordítással egy másik városba kellene áttelepíteni? Összhangban lenne-e ez a lépés a város polgárainak közismerten haladó gondolkodásával? Tényleg büszke lenne minden helybéli az elorozott múzeum megnyitóján, bármilyen modern is lesz majd az új épület? Okozhat-e egészséges lokálpatriotizmus akkora jóvátehetetlen károkat, amelyek most megjósolhatók? Indokolja-e mindezt az egyébként téves sőt, teljesen hamis felfogás, miszerint „a fővárosiak lenézik a vidékieket”? Tájékozódott-e minden illetékes fél arról, hogy egy ilyen tudományos központként működő intézet feladata nemcsak turistacsalogató kiállítások rendezése, hanem a bemutatott anyag sokszázszorosát kitevő gyűjtemények szakszerű tárolása, és tudományos igényű feldolgozása is egyben? Miért nem elfogadható az az alternatív fejlesztési koncepció, hogy Debrecenben is legyen egy múzeumi egység, kiállítással és újonnan alapított gyűjteményi részleggel, melynek szakmai hátterét a város egyeteme biztosan szolgáltatni tudná?

Talán figyelmetlenek vagyunk, de személyes beszélgetéseken és egyes elszigetelt megnyilvánulásokon kívül nem láttuk nyomát annak, hogy a természettudomány helyi képviselői nyilvánosan kifejtették volna véleményüket ebben a kérdésben; kollektív tiltakozásra pedig biztosan nem került sor eddig a részükről.

Talán a döntéshozók elgondolkodnának akkor, ha a “kedvezményezettek” is elmondanák: egy kétszáz éves múlttal rendelkező intézmény átvételét, egy teljesen új, hozzáértő, lelkes és képzett muzeológusi gárda kialakítását nemhogy Debrecen, hanem a világ egyetlen egyetemi városa sem lenne képes még évtizedek alatt sem megoldani. Ebből a szempontból nem vitatható, sőt egyenesen nélkülözhetetlen a tudósok tisztázó felelőssége.

Elképzelhető persze, hogy ez a múzeumköltöztetés egy szép álom megvalósulása lehetne sokak szemében. Ám kérjük, gondoljanak bele abba, mit szólnának Önök ahhoz a – természetesen teljesen fiktív – helyzethez, amelyben egy jövőbeli kormány, mondjuk, a Református Kollégium átköltöztetésével akarná elősegíteni valamelyik dunántúli nagyvárosunk fejlődését!!

A tudomány nevében és a nemzeti vagyon védelme érdekében várjuk, és előre is megköszönjük őszinte véleményüket" - írták. A levél végén pedig olvasható az aláírók névsora.

Fotó forrása: Google Maps


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Ezért borult sötétbe Spanyolország és Portugália – egy rendkívül ritka légköri jelenség okozhatta a válságot
A bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő. Egyelőre nincs kibertámadásra utaló jel.


Hétfőn hatalmas áramszünet bénította meg az Ibériai-félsziget nagy részét. Portugália és Spanyolország mellett egy ideig Dél-Franciaország és Andorra egyes részei is áram nélkül maradtak. Az áramszünet nem sokkal dél után kezdődött, és milliókat érintett mindkét országban. Olyan nagyvárosok is sötétbe borultak, mint Madrid, Lisszabon, Sevilla, Barcelona, Valencia, Málaga, Bilbao és Cádiz.

A portugál áramszolgáltató, a REN közölte, hogy a hálózat teljes helyreállítása akár egy hétig is eltarthat, mert újra kell egyensúlyozni a nemzetközi elektromosságáramlást. A REN szerint a bajt a Spanyolország belsejében tapasztalható nagy hőingás okozta, ami egy ritka „indukált légköri vibráció” nevű jelenséget idézett elő.

Az ilyen oszcillációk szinkronizálási hibát eredményezhetnek a különböző áramhálózatok között, ami dominóhatáshoz vezethet.

A spanyol hálózatot üzemeltető Red Eléctrica gyorsan megerősítette az áramszünet tényét, és közölte, hogy az energiaszolgáltatókkal közösen dolgoznak a helyreállításon. A cég vezérigazgatója, Eduardo Prieto később újságíróknak azt mondta: „hat és tíz óra közötti időt vesz igénybe” a probléma megoldása, írta a BBC.

A spanyol szolgáltató egyelőre nem reagált a portugálok felvetésére. Korábban a spanyol hatóságok azt mondták, hogy 10 órán belül helyreállhat az áramszolgáltatás, de a portugálok nem voltak ennyire optimisták, írta a BBC.

António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy az érintett kormányokkal történt konzultáció után nincs kibertámadásra utaló jel, ami megerősíti a portugálok álláspontját. Luís Montenegro portugál kormányfő is azt mondta délután, hogy „nincs jele”, hogy kibertámadás történt volna, de azt is hozzátette, hogy az áramszünet eredete biztosan nem Portugáliában keresendő.

A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez hivatala közleményében azt írta: „A kormány azon dolgozik, hogy azonosítsa az incidens eredetét, és minden lehetséges erőforrást mozgósítanak a probléma mielőbbi megoldása érdekében.”

A teljes áramkimaradás pontos oka még három órával a kezdete után sem volt egyértelmű. Az első jelentések azt valószínűsítették, hogy az egész félszigeten rendszerszintű meghibásodás történt, de a vizsgálatok még folynak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Majdnem 50 milliárdért rendelt autókat a kormány, de nem tudni, kik kapják őket
A KEF három cég között osztotta szét a megbízásokat. A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be.


A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) nettó 38,2 milliárd, bruttó 48,6 milliárd forint értékben kötött keretszerződést új autók beszerzésére. A Magyar Hang a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény alapján számolt be az ügyről.

A szerződéseket április 11-én írták alá, de csak most hozták nyilvánosságra. A megállapodások nyolc évre szólnak, de autókat és szervizcsomagokat csak két évig lehet majd rendelni. A megvásárolt járművekre hat év garanciát vállalnak.

A hirdetményből nem derült ki, hogy pontosan milyen típusokból mennyit szereznek be, és az sem, hogy kik kapják meg az autókat. Annyi biztos, hogy az alsó-középkategóriás modellekre 1,1 milliárd forintot, míg a felső-középkategóriás, államtitkárok és miniszterek által is használt járművekre 11 milliárd forintot szánnak.

A KEF három cég között osztotta szét a megbízásokat: a Porsche Hungária és a Porsche Lízing 34 milliárd forint értékben szállíthat autókat, a Magyar Suzuki 10,6 milliárd forintért, míg a Pappas Autó 3,6 milliárd forintért biztosíthat járműveket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: