HÍREK
A Rovatból

Novák Katalin: Magyarország szíve most a magyar-ukrán határnál dobog

Az új köztársasági elnök szerint egészen megindító az az összefogás, amit a határnál tett négynapos látogatásakor tapasztalt.


Először adott interjút a nemrég megválasztott új köztársasági elnök, Novák Katalin. A Kossuth Rádiónak reggeli műsorában elsősorban az orosz-ukrán háboúról és a menekülthelyzetről kérdezték az államfőt, de természetesen a közelgő parlamenti választás és a kormány "gyermekvédelmi" népszavazása is szóba került.

Novák szerint a mostani háborús helyzet mindannyiunk életét meghatározza, amely ráadásul egy világjárvány után jött, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a koronavírus-járvány már véget ért. Épp kezdtünk volna fellélegezni, kezdtük úgy érezni, hogy az életünk talán már visszatér a normális kerékvágásba, "megsirattuk a veszteségeinket", aztán jött ez a csapás.

Mindenkit sokkolt Oroszország agresszív fellépése, ez mindannyiunk számára egy egészen új, drámai helyzet

- fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte nincs olyan ember Magyarországon, aki legalább naponta egyszer ne gondolna arra, mi történik most Ukrajnában.

A köztársasági elnök az elmúlt négy napban az ukrán határ menti településekre látogatott, mert mint mondta, úgy érzi, az ország vezetőinek ott kell lenniük, ahol szükség van rájuk. A látogatás célja nem a tájékozódás volt számára, hanem az, hogy beszélgethessen a helyiekkel, találkozhasson a menekültekkel, és tolmácsolhassa a magyar emberek köszönetét. Szerinte most mindenki segíteni szeretne, ki adománnyokkal, ki úgy, hogy a határnál segít a menekülteken.

"Magyarország szíve most ott dobog, ebben a térségben"

- mondta Novák.

Kiemelte, hogy a települések vezetői, hivatali dolgozói és a hatóságok nemcsak ellátják élelmiszerrel, és kedves szóval, mosollyal várják a menekülteket, de eközben a rendet és a biztonságot is fenntartják.

"Én sehol nem láttam egy eldobott szemetet, nem tapasztaltam, hogy a közbiztonság sérült volna"

- mondta az államfő, hozzátéve, hogy még mindig van erő ezekben a településekben.

Köszönetet mondott a segélyszervezeteknek és az önkénteseknek is, akik éjjel-nappal, hétvégén is folyamatosan segítenek. Elmondta, hogy bár először mindenkit megrázott a háború híre, de gyorsan megszerveződött a segítő munka, amely azóta is jól koordináltan zajlik. Beszélt arról is, hogy több száz segítővel találkozott, akik "ugyanolyan hétköznapi emberek, mint bármelyikünk, gondoskodnak a saját családjukról, elmennek dolgozni, és mellette még nap mint nap ott vannak a menekültek mellett".

"Egészen megindító az az összefogás, amit a határ szélén tapasztaltam"

- mondta. Szerinte a segítők a menekültektől kapott hálából és szeretetből merítenek erőt ahhoz, hogy másnap is ugyanúgy odamenjenek segíteni.

A köztársasági elnök úgy véli, nekünk két hadseregünk van: a fegyveres erőink és a segítőkész magyar emberek, köztük azok az ápolók, szülésznők, akik a feladataik ellátása mellett a menekülteknek segítenek. Elmondta, hogy

egy olyan kárpátaljai édesanyával is találkozott, aki 38 hetes terhesen menekült el otthonról a gyerekével, és a nyíregyházi kórházban szülte meg a babáját.

Arról is beszélt, hogy "sosem volt könnyű magyarnak lenni Kárpátalján", ahol mostanra viszont kialakult egy olyan magyar élet, kultúra, oktatás, ami nemcsak élhető, hanem reménységet is ad arra, hogy még száz év múlva is lesz ott magyar szó. Ez azonban a háború miatt veszélybe került, hiszen sokan elmenekültek, családok szakadtak szét.

Novák a műsorvezető kérdésére arra is reagált, hogy az ellenzék szerint a kormány magára hagyta a segélyszervezeteket a menekültek ellátásában. Azt mondta, "most rémhírterjesztésre végképp nincs szükség".

Szerinte a négynapos látogatása alatt reális képet kapott arról, hogy zajlik a munka a határ mentén, és ő nem tapasztalt pártnézetbeli különbséget, csak segítségre váró és segítséget nyújtó embereket látott. A kormánynak pedig kötelessége odaállni melléjük - jelentette ki.

Ezután arról beszélt, hogy "amikor a legelemibb életünk van veszélyben, minden lecsupaszodik arra, hogy az életünket kell védeni, akkor minden egyszerűbbé és egyértelműbbé válik". Ez a helyzet viszont most elfedi azokat a veszélyeket, amelyek ugyanúgy léteznek a háttérben. Itt hozta szóba a kormány "gyermekvédelmi" népszavazását, amelyet április 3-án, az országgyűlési választással együtt tartanak. Novák azt mondta, a szülők most nyilatkozhatnak arról, hogy ők döntsenek a gyerekeik szexuális neveléséről. "Meg kell adnunk a lehetőséget a gyerekeinknek arra, hogy kisfiúként vagy kislányként nőjenek fel, és ebben ne bizonytalanítsa el őket senki" - fogalmazott, hozzátéve, hogy édesanyaként is fontosnak tartja ezt a kérdést és a népszavazást.

Végül arra is kitért, hogy első női köztársasági elnökként minden magyar nő és magyar férfi köztársasági elnöke is szeretne lenni, és érzi annak felelősségét, hogy számítanak rá ebben. Hozzátette, hogy nem csak Magyarországon szeretne aktív köztársasági elnök lenni, hanem az ország határain kívül is, ebben a külügyben szerzett tapasztalatait is igyekszik majd hasznosítani.

Azt is elmondta, hogy elődje, Áder János és felesége sok tanáccsal, tapasztalattal látták el, többször is beszélgettek az elmúlt hetekben. Nováknak még mindig vannak kérdései, és mint mondta, jó érzés, hogy van kinek feltenni ezeket. Azt is hozzátette, hogy nincs értelme összehasonlítani őt Áderrel, hiszen azt szeretné, hogy az ő ciklusának is legyen "saját arcéle".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz
„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?” – írta a TISZA Párt elnöke.


„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.

Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”

– írja Facebook-bejegyzésében Magyar Péter az MNB-botrányra utalva.

„A bankrablást végignézte a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék. Ott ültek a tolvajok között Orbán képviselői és államtitkárai, valamint a Dinasztia pénzemberei.

A lopott vagyonból svájci kastélyokat, New York-i luxus lakást, 100 darabos autógyűjteményt, palotákat, Dubajban pedig nyaralókat vásároltak. Amerikában a Wall Street farkasa 200 millió dollárt lopott el, nálunk a magyar közpénz farkasai ennek a tízszeresét”

– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?”

– teszi fel a kérdést végül Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET: