Nem veszünk semmit? Megcsapta az infláció a boltokat – január után befékezett a vásárlási láz
A Központi Statisztikai Hivatal április 7-én tette közzé a kiskereskedelmi forgalom februári adatait. A friss statisztikák szerint a forgalom volumene 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a naptárhatástól és szökőnaphatástól megtisztított adatok alapján. Ugyanakkor az előző hónaphoz, vagyis januárhoz képest 0,6 százalékos visszaesés történt.
A részletes adatok szerint az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,5 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5 százalékkal, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal nőtt az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszer-kiskereskedelem egészét nézve a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben 3,8 százalékos volt a növekedés, míg az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzleteknél 1,3 százalékkal bővült az eladás volumene.
„A januári felpattanás után ismét egy kissé kiábrándító adatot láthattunk a kiskereskedelemben” - idézi a Telex Virovácz Pétert. Az ING elemzője hozzátette: bár az év első két hónapjának adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, jelenleg úgy tűnik, hogy a januári szintugrást követően a tartós növekedés meglehetősen mérsékelt lehet a szektorban. Megjegyezte azt is, hogy a februári gyengébb teljesítmény ellenére az első negyedév összességében kedvező képet mutathat, és a fogyasztás pozitívan járulhat hozzá a gazdaság egészének teljesítményéhez, mérsékelve ezzel az ipar várhatóan gyengébb eredményeit.
Úgy tűnik, az infláció is vastagon tehet róla
A nem élelmiszer-jellegű kiskereskedelem részleteit vizsgálva az derült ki, hogy a gyógyszertárakban és illatszerüzletekben 10 százalékkal emelkedett az eladott mennyiség, míg a bútor- és műszaki cikkeket árusító boltokban 2,8 százalékos növekedést mértek - részletezi az adatokat a hirado.hu. Az iparcikk-jellegű vegyes üzletek forgalma 0,6 százalékkal nőtt. A könyv-, számítástechnikai és egyéb iparcikkeket kínáló boltokban 2,8 százalékkal csökkent a forgalom, a használtcikk-üzletekben 3,1 százalékkal esett vissza, a textil-, ruházati és lábbeliüzleteknél pedig 4,7 százalékos visszaesést tapasztaltak.
A csomagküldő és internetes boltok, amelyek a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékát tették ki, 1,5 százalékos bővülést könyvelhettek el. A gépjármű- és alkatrészüzletek, amelyek nem tartoznak a kiskereskedelmi statisztikába, 3 százalékos forgalomcsökkenést jelentettek.
A februári országos kiskereskedelmi forgalom felét az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltok adták, 35 százalékát a nem élelmiszer-jellegű üzletek, míg 15 százalékát az üzemanyagtöltő állomások forgalma tette ki.
A 2025. január–február közötti időszakot vizsgálva a kiskereskedelmi forgalom volumene 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes boltokban 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,3, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene.
A márciusi adatokat is érdemes lesz figyelni, mivel ezek tükrözhetik először a március közepén bevezetett árrésstop hatását. A kormány ebben az intézkedésben harminc élelmiszer esetében 10 százalékban maximálta a kiskereskedők által alkalmazható árrést.