HÍREK
A Rovatból

Navalnij szerint Putyin adott utasítást a megmérgezésére, azt is elmondta, miért

Az orosz ellenzéki politikus részletesen beszélt a megmérgezéséről és arról, hogy ha nem Putyin áll az akció mögött, akkor ennél csak rosszabb lehetőségek vannak. A Kreml szerint a CIA együttműködik Navalnijjal.


Alekszej Navalnij szerint Vlagyimir Putyin orosz államfő adott utasítást a megmérgezésére, és a bűncselekmény indítéka az lehet, hogy a Kreml igyekszik megakadályozni a fehéroroszországi válsághoz hasonló folyamatok beindulását. Az orosz ellenzéki politikus erről a novicsok típusú szovjet harci idegméreg egy új fejlesztésű fajtájával elkövetett támadás óta adott első interjújában beszélt, amely csütörtökön jelent meg a Der Spiegel című német hírmagazin hírportálján.

"Nem ajándékozom meg Putyint azzal, hogy nem térek vissza Oroszországba" - mondta Alekszej Navalnij, aki szavai szerint napról napra jobban van, szellemi képességeit teljes mértékben visszaszerezte, és berlini orvosai segítségével gyorsan halad előre fizikai felépülése.

"Most az a dolgom, hogy az a fickó legyek, aki nem fél. És nem is félek!" - mondta Navalnij, aki szerint megmérgezésének egyetlen lehetséges magyarázata, hogy "a Kreml érzi, hogy rendkívüli eszközöket kell alkalmazni egy >fehérorosz forgatókönyv< megakadályozásához. A rendszer a túlélésért küzd, és ennek következményeit tapasztaltuk meg éppen".

Arra a felvetésre, hogy esetleg mégsem Putyin áll a támadás mögött, azt mondta, hogy "akkor minden nagyon sokkal rosszabb lenne", mert egyetlen pohár új fejlesztésű novicsokkal meg lehet gyilkolni az összes utast egy nagyobb berlini metróállomáson. Ha a harci idegméreghez nemcsak három, Vlagyimir Putyin alá rendelt ember - a belső elhárítás, a külső hírszerző szolgálat és a katonai hírszerzés vezetője - fér hozzá, hanem harminc, akkor az anyag "globális fenyegetést" jelent, "ami szörnyű lenne" - mondta Alekszej Navalnij.

A következő nagy feladat a 2021-es országos törvényhozási (Duma-) választás előkészítése. Össze kell fogni valamennyi erőt, amely "anti-autoriter" álláspontot foglal el, kiáll a hatalmon lévők leválthatósága, a bíróságok függetlensége mellett. Meg kell törni az Egységes Oroszország párt hatalmi monopóliumát, amihez "kellemetlen embereket, például kommunistákat is támogatni kell" - mondta az ellenzéki politikus.

Kifejtette: a társadalom egy része Putyin retorikáját szajkózva azt mondja, hogy Oroszországnak a saját útján, egy "külön úton" kell járnia és egy "valamilyen spirituális értékeken" nyugvó, monarchiához hasonló rendszert kell felépítenie, és

"velük szemben állnak olyan emberek, mint én, akik szerint ez mind hazugság és szemfényvesztés, és az a meggyőződésük, hogy Oroszország csak európai mintát követve fejlődhet".

Az ügy

Alekszej Navalnij augusztus 20-án ellenzékiekkel tárgyalt Szibériában, és hazafelé, a Moszkvába tartó repülőn rosszul lett. A gép kényszerleszállást hajtott végre Omszkban, a 44 éves politikust az ottani kórházba szállították. A kómában lévő politikust augusztus 22-én szállították Berlinbe a Charité klinikára.

A politikus 32 napot töltött a kórházban, 24-et az intenzív osztályon. Egymástól függetlenül végzett németországi, svédországi és franciaországi vizsgálatok egyaránt novicsokot mutattak ki mintáiban. Orvosai szeptember 23-án közölték, hogy állapota kellően javult ahhoz, hogy járóbeteg-ellátás keretében folytassák kezelését.

Megmérgezéséről a Der Spiegelnek a többi között elmondta, hogy a repülőgépen egyre inkább érezte, hogy valami nincs rendben. Fájdalmai nem voltak, de biztos volt benne, hogy megmérgezték és az élete veszélyben van. A folyamat előrehaladtával egyértelművé vált számára, hogy nem éli túl a támadást. Utolsó emléke, hogy felismeréséről tájékoztat egy utaskísérőt, majd összeomlik.

Mint mondta, a halált csak a körülmények szerencsés alakulása révén kerülte el, életét annak köszönheti, hogy a repülő azonnal kényszerleszállást hajtott végre, a mentők pedig már várták a repülőtéren és az első tünetek megjelentésétől számított másfél órán belül megkezdték kezelését az atropin nevű szerrel.

Meggyilkolására "ügyes" tervet eszeltek ki támadói, azzal számoltak, hogy út közben, a fedélzeten életét veszti, és egy omszki vagy moszkvai halottasházába kerül, ahol nincsenek eszközök a méreg kimutatására. Akár "kicsit lehetett is volna várni azzal a vizsgálattal", így végül az egész ügy "egyszerűen egy gyanús haláleset" lett volna - mondta Alekszej Navalnij.

Kiemelte, hogy szerinte a merénylők tanultak a novicsokkal végrehajtott előző ismert műveletből, a Szkripal-ügyből - Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya ellen 2018-ban az angliai Salisbury-ben végrehajtott támadásból -, így ügyeltek arra, hogy csak ő kerüljön kapcsolatba a méreggel.

Arra a kérdésre, hogy ha valóban Vlagyimir Putyin áll a támadás mögött, akkor miért engedték meg elszállítását Németországba, kifejtette, hogy ezt valószínűleg nem akarták, ezért közölték a nyilvánossággal, hogy nincs szállítható állapotban, viszont a támogatói erőfeszítései révén az a veszély fenyegette a moszkvai vezetést, hogy az ügyből "egyfajta valóságshow lesz, azzal a címmel, hogy >Navalnij haláltusája Omszkban<".

"Putyin embereinek fontos, hogy az ellenfél ne kerülhessen az áldozat státuszába, hogy ne adják meg neki ezt a politikai tőkét, akár élve, akár holtan. Egyértelműen az ő felelősségük lett volna, ha meghaltam volna Omszkban vagy maradandó károsodást szenvedek. A novicsokot talán nem lehetett volna kimutatni, de egyértelműen az ő bűnük lett volna, ha nem engednek ki az országból. Különben pedig azért vártak 48 órát, minden bizonnyal abban reménykedtek, hogy ennyi idő után már nem lehet kimutatni a mérget" - mondta Alekszej Navalnij.

Az orosz ellenzéki politikus egyebek mellett beszélt arról is, hogy Angela Merkel német kancellár meglátogatta a kórházban. Mint mondta, Merkel "nagyon alaposan tudja, hogy mi zajlik Oroszországban, és vele beszélgetve megérti az ember, hogy miért ő Németország vezetője ennyire hosszú ideje".



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.


Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.

Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.

Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.

A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.

A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.

Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.

A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Az én koromban már jobban érdekli az embert, hogy lesz-e olyan, aki folytassa azt, amit elkezdett
Orbán Viktor szerint a szorgalmas fiataloknak fényes jövőjük lehet Magyarországon. A miniszterelnök arról is beszélt, hogyan védené meg a munkahelyeket az ukrán vendégmunkásoktól.


Orbán Viktor szerdán a Szakma Sztár Fesztiválon mondott nyitóbeszédet, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezett – számolt be a Telex. A miniszterelnök azt mondta, „minden évben várom ezt a napot”, mert az ilyen találkozások „biztatást és megerősítést” jelentenek számára. Hozzátette, hogy már nem egykorú a fiatalokkal,

és az ő korában már fontosabb, lesz-e, aki folytatja azt, amit ők elkezdtek.

Beszédében Orbán visszatekintett a 2010-es évekre is. Azt mondta, akkor Magyarország „egy csődtömeg volt”. Szerinte abban az időben sokan még inkább a gimnáziumot választották, hogy aztán felsőoktatásba mehessenek, és jobban bíztak „egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben”.

Úgy fogalmazott, hogy az ilyen országoknak nincs jövője, hanem „végelgyengülésre van ítélve, és előbb-utóbb dögrovásra is jut”.

Orbán arról is beszélt, hogy az ő nemzedéke nem akart ebbe belenyugodni, ezért „fordítottak egyet az ország sorsán”. Hosszasan sorolta, miért lehetnek büszkék a fiatalok a szüleikre. Úgy fogalmazott, hogy „nekik köszönhetik, hogy a munka visszanyerte a becsületét, a fiatalok többsége pedig ismét biztos szaktudást szeretne a kezébe”. Hozzátette, „nekik köszönhetik, hogy egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is hazavihet, egy jó villanyszerelő akár havi 1 millió forintot is megkereshet”. Ha a mostani fiatalok rendesen kitanulják a szakmájukat és szorgalmasak lesznek, „még ennél is többet fognak keresni”.

A miniszterelnök szerint Magyarországon ismét a szakmáké a jövő. Arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek büszkék a szüleikre. Kiemelte azt is, hogy a mai fiatalok „nem akarnak kamu életet, nem akarnak alibi állást”.

Orbán azt mondta, a jövőben csak olyan ország lehet sikeres, amely megbecsüli a tehetséges, a szakmájukat magas szinten művelő embereket. Úgy látja, Magyarország ilyen ország, de sok veszély fenyegeti. Azt kérte, hogy a nehéz kérdésekben az emberek maguk döntsenek.

Végül külön kitért a kormány által indított véleménynyilvánító szavazásra Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Azt mondta, hogy „ez az ügy eldönti, hogy milyen lesz az önök következő 20 éve”, amit a legaktívabb, legproduktívabb, legígéretesebb időszaknak nevezett.

Arra figyelmeztetett, hogy ha a jövőben is migránsmentes Magyarországot akarnak, és nem akarnak „a nyakukba milliószám ukrán munkásokat”, akik „elfoglalják az önök munkahelyeit, és leverik az önök fizetéseit”, akkor nem szabad hagyni, hogy mások döntsenek a fejük felett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: