„Naponta 6 futballpályányi erdőt pusztítottak el” – pusztulásra ítélheti a ritka főemlősöket a kameruni őserdő irtása

A kormány március 17. és május 31. között harminc alapvető élelmiszer árrését 10 százalékban maximalizálta. Az intézkedéstől a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt várja, hogy az érintett termékek ára átlagosan több mint 10 százalékkal csökken. A tárca szerint a vásárlók a boltokban már hétfőtől érzékelhetik az árcsökkentő hatást.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban az árrés korlátozása önmagában nem biztos, hogy jelentős árcsökkenést eredményez. Úgy vélik, akkor lehetne hatékony, ha az ellátási lánc minden szereplőjére érvényes lenne, és a költségek megoszlanának közöttük.

Az online Árfigyelő adatai alapján a Blikk megnézte, hogy március 14. és 17. között hogyan alakultak az érintett termékek árai. Az adatok azt mutatják, hogy több élelmiszer valóban olcsóbb lett, de vannak olyan termékek is, amelyeknek az ára nem változott, sőt, néhány esetben még emelkedett is.

ezeknél 23 százalékos esés tapasztalható. A pulykamellfilé 7, a natúr joghurt 8, a 20 százalékos tejföl pedig 18 százalékkal lett olcsóbb.

Néhány alapvető élelmiszer ára változatlan maradt, például az 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej, a cukor, a burgonya és a sertéscomb esetében. Az ESL tej és a liszt ára minimálisan, 0,01–0,05 százalékkal csökkent.

Az árak üzletenként eltérőek, ezért érdemes figyelni, hol lehet a legkedvezőbb áron megvásárolni az érintett termékeket.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megerősítette, hogy novemberben nyugdíjkorrekció lesz. A pontos mértékéről azonban még nincs végleges döntés, írta meg az atv.hu.

mivel az idei költségvetésben 3,2 százalékos inflációval kalkuláltak, de az elemzők szerint az éves infláció 5-5,6 százalék között lehet.

Az ATV a minisztert arról kérdezte, reálisnak tartja-e ezt az összeget. Nagy Márton erre azt válaszolta, hogy ezt nem szeretné kommentálni, mert ezek az inflációs előrejelzések még azelőtt készültek, hogy bejelentették volna a 10 százalékos élelmiszer-árrésplafont.

A miniszter elmondta, hogy az elemzők felülvizsgálják az inflációs előrejelzéseiket, és a kormány várja a Magyar Nemzeti Bank március végi inflációs jelentését is, amely pontosabb képet adhat a gazdasági helyzetről.

– jelentette ki Nagy Márton.

Hozzátette, hogy a kormány a számlavezetési kiadások tekintetében is lépéseket tervez.

Nem véletlenül retteg a miniszterelnök a hatvanpusztai pánikszobában. A magyar nép többsége áll szemben vele és az országot kifosztó 3000 janicsárjával – kezdte hétfői Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: „Orbán Viktor fő célja a lopáson kívül a nemzet totális megosztása.”

és a Nemzet Hangja népszavazás keretében az emberek életét valóban befolyásoló kérdésekről kérdezünk meg mindenkit. A gyűlölet nem pálya. A szeretet és az igazság végül mindig győz” – áll a posztban, aminek az időzítése némileg érdekes, hiszen az elmúlt két napban már rengetegen felháborodtak a miniszterelnök „poloskázásán”.

Ahogy már beszámoltunk róla, Orbán Viktor hétfő délelőtt egy Facebook-bejegyzésben írt arról, hogy miért használta a poloska kifejezést a március 15-i beszédében. Arra utal, hogy a kifejezést Magyar Péterre használta.

„Miért poloska? Mert lehallgatta a feleségét. Ha nem hallgatta volna le, nem hívnák így” - írta a bejegyzésben a miniszterelnök.

Orbán a hétfői bejegyzésben egyes számban használja a poloska kifejezést, a szombati beszédben azonban, többes számban, poloskákról beszélt. Emellett akkor utalt is rá, hogy kikre gondol: politikusokra, bírókra, újságírókra, civil szervezetekre és politikai aktivistákra.

Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.

Ez azt jelenti, hogy

Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.

A G7 cikke szerint a legkisebb a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot, a jánoshalmai Hendrosz Kft. A cég 2023-as árbevétele 7 millió forinttal haladta meg a határként megszabott egymilliárd forintot. Petróczky Ferenc tulajdonos a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet a városban, most azonban Petróczky Ferenc szerint az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk.

A G7 szerint a Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Ezek többsége valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az elmúlt napokban a lap több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet. Többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A törvényben rögzített kitételek alapján a G7 úgy számolt, hogy 160-180 vállalatra vonatkozhat az életbe lépett új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint.

„Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.