HÍREK
A Rovatból

Napelem Szövetség: A napelemet használók minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot

Azt mondják, hamarosan tárgyalni kezdenek az Energiaügyi Minisztériummal, és van ötletük arra, hogyan lehet a havi szaldós elszámolást úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan. Kérdés, hallgatnak-e majd rájuk.


Napok óta forrong a napelemes közösség, miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette az eddigi éves szaldóelszámolás havi szaldóra történő módosítását. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke lapunknak azt mondta, a probléma súlyos, és ennél jóval összetettebb, de nem megoldhatatlan, éppen ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az Energiaügyi Minisztériummal.

Szilágyi László szerint, habár most érthető módon az éves szaldóelszámolás 2024 januárjától történő megszüntetése körül forrnak az indulatok, ám a magyar napelemes piacot érintő problémák többrétűek, és távolabbra nyúlnak vissza. Mint mondja,

a napelemszektort három fő részre lehet osztani, és ezek fejlődését az elmúlt években folyamatosan hátráltatták különféle kormányzati intézkedések.

A három fő szegmens közé tartoznak a családi házakra telepített, háztartási méretű kiserőművek, továbbá például a kis- és középvállalkozások, gyárak, ipari épületek, közintézmények napelemes rendszerei, valamint a kereskedelmi célú, nagy napelemerőművek, melyeket azért hoznak létre, hogy eladják az általuk megtermelt villamos energiát. Szilágyi szerint kereskedelmi célú új napelempark mintegy három éve nem kapott engedélyt Magyarországon – amiket mostanában átadtak, azok telepítése jóval korábban indult, ugyanis 4-5 évbe telik egy ilyen beruházás megvalósítása.

Az új megbízások elmaradása pedig jelentős érvágást jelent a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknek.

Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy a tervek szerint 2028-tól ismét kiadnak majd engedélyeket új napelemparkok létrehozására, azonban az ilyen beruházásokkal foglalkozó kivitelezőcégek nem élnek túl 5 évet munka nélkül.

Háztartási méretű napelemes kiserőműből szintén nagyon keveset rendeltek meg az elmúlt hónapokban, ennek pedig a szakszövetség alelnöke szerint az általános bizonytalanság a legfőbb oka.

„Tavaly október elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy aki október 31-ig beadja az igénybejelentését arról, hogy napelemet akar telepíteni a házára, lehetősége lesz visszatáplálásra, azaz eladhatja a megtermelt áramot az energiahálózatnak. Addig mintegy 200 ezer napelemes háztartás volt Magyarországon, az ezt követő három hétben pedig még egyszer ennyi igénybejelentés érkezett, amit egyszerűen nem tudtak feldolgozni az áramszolgáltatók, kiszámíthatatlan lett a kivitelezések befejezésének időpontja” – mondja Szilágyi.

Hozzáteszi, a kormányoldalról ezután már arról beszéltek, hogy az új napelem-felhasználóknak úgynevezett bruttó elszámolási rendszert fognak kialakítani, ami azt jelenti, hogy a háztartások a megtermelt áramot rögtön eladják a szolgáltatónak, az áramfogyasztásukat pedig rögtön megveszik.

„A legnagyobb probléma az, hogy a mai napig nem ismertek a bruttó elszámolási rendszer anyagi kereti, vagyis nem tudni, hogy a háztartások mennyiért vehetik, és mennyiért adhatják el az áramot. Így pedig lehetetlen kiszámolni, hogy mennyi idő alatt térül meg egy 3-4-5 millió forintos napelemes beruházás.

Mindez hatalmas bizonytalanságot okozott, és azok, akik napelemes rendszer telepítését tervezték, tavaly november óta kivárnak. Mindenki halasztja a beruházását és arra vár, hogy kiderüljön, milyen lesz a bruttó elszámolási rendszer” – mondja Szilágyi.

Mindehhez hozzájött az áram-visszatáplálás (ideiglenes) felfüggesztése, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint

2022 végén befékezett a hazai napelempiac, és mintegy 90 százalékkal visszaesett a napelem-megrendelések száma Magyarországon.

Az idei év első három hónapjában megvalósított beruházásokra még korábban kötötték meg a szerződéseket, és ezek 2023 elejére jutottak el a megvalósítás fázisába.

„Tehát márciusig kifutottak a korábbi napelemes megrendelések, új szerződéseket 2022 vége óta nem kötöttek – vagy legalábbis a korábbiakhoz képest rettentően keveset. Az új nagy napelemerőművek szintén hiányoznak a piacról,

mindez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezetett a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknél,

sőt, néhány vállalkozás kénytelen volt profilt váltani. Az egyetlen szegmens, ahol a napelemes kivitelezőknek maradt érdemi munkájuk, az a kis- és középvállalkozások, intézmények számára telepített rendszerek piaca” – mondja Szilágyi.

A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter előző szombaton bejelentette, hogy 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás mindenki esetében havi elszámolásra változik.

„Ez egy újabb meghökkentő bejelentés volt, hiszen eddig azt mondták, csak az új belépők számára lesz havi elszámolás. Ez nem igazságos azokkal szemben, akik korábban az aktuális jogszabályok szerint kiszámolták a napelemes rendszer telepítésének megtérülését, ezek alapján döntöttek a beruházás mellett, majd aztán a kormány váratlanul átírja a játékszabályokat. Ugyanis azt tudni kell, hogy a napelemes rendszerek egész éves termelésének mintegy 70 százaléka nyáron keletkezik, míg mivel télen kevesebb a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan az áramtermelés is kisebb. Éves viszonylatban az áramtermelésben erősebb hónapok kiegyenlítik a kevésbé napsütéses időszakok okozta „hiányt”, de havi elszámolásnál ez már egyáltalán nincs így.

A havi elszámolás legnagyobb vesztesei azok, akik elektromos fűtést használnak, hiszen télen a legnagyobb a villamosenergia-igényük, amikor a legkevesebb a napsütéses órák száma.

Az ő esetükben akár a háromszorosára is nőhet a beruházás előzetesen kalkulált megtérülési ideje” – állítja Szilágyi.

Hozzátette, Lantos csupán egy rövid videóban beszélt az éves szaldóelszámolás megszüntetéséről, még nem született róla jogszabály, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség jogilag nem tud fellépni ellene. Ugyanakkor semmiképpen sem hagyják annyiban a dolgot, és a napelemet használókat is arra biztatják, hogy minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot.

„Ez teljesen pártpolitika-mentes téma, hiszen a nap mindenkire ugyanúgy süt. Én nem látom reménytelennek a helyzetet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség folytat szakmai kommunikációt a kormánnyal, hamarosan tárgyalunk az Energiaügyi Minisztériummal, és elmondjuk az érveinket, javaslatainkat. Persze ha nem veszik figyelembe a kéréseinket, akkor nem lesz előrelépés. Már az is nagy segítség lenne, ha a kormány meghatározná a napelemesek számára, mennyiért lehet majd áramot venni és eladni.

A havi elszámolást is lehet úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan, például úgy, hogy a nyári túltermeléskor magasabb összegért vennék át az áramot a szolgáltatók. A bizonytalanság senkinek sem jó, tervezhetőség hiányában az emberek nem mernek belefogni egy több millió forintos beruházásba, ennek pedig a napelemes piac és a napelemfelhasználók pénztárcája látja a kárát.

Ha mégis eltörlik az éves szaldóelszámolást visszamenőleg is, szakszövetségünk még akkor is lát több lehetőséget a napelem-tulajdonosok védelmére, de ennek a keretrendszerét azonnal ki kell dolgozni és be kell jelenteni, mert a legrosszabb a bizonytalanság” – mondja Szilágyi László.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.

A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.

A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.

A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET: