Két év alatt több mint 132 millió forintba kerültek az adófizetőknek Nagy Márton hivatalos külföldi utazásai - derül ki a 444 adatigényléséből. Ezek közül is kiemelkedett egy tavaly januári párizsi út.
A miniszter január 17-én érkezett a francia fővárosba, a minisztérium megfogalmazása szerint „stratégiai partneri egyeztetésre”.
Párizsban 1,5 éjszakára szállt meg, ennek költsége 1 734 416 forint volt, összesen 3 468 832 forint. Egy fős delegáció tartott vele, melynek szállásköltsége 1 023 814 forint. Az is kiderült, hogy „miniszter úr nem kereskedelmi járattal utazott, közlekedési költsége 14 665 758 forint volt”.
Innen Nagy Márton a svájci Davosba utazott tovább a Világgazdasági Fórumra. Itt szintén 1,5 északára szállt meg, szállásköltsége 1 671 402 forint volt. Két fős delegáció tartott vele, melynek szállásköltsége 433 744 forint. A miniszter ide sem kereskedelmi járattal utazott: közlekedési költsége 15 392 792 forint volt.
A 444 cikke szerint tehát Nagy Márton a három nap alatt összesen 5 millió forint volt, és 30 millió forintot kifizettek magángépekre is.
A lap kiemelt még további utazásokat is:
2024. június 12-17. között Nagy Márton 2 191 177 forintért repült el Dél-Koreába,
augusztus 31. és szeptember 7. közötti kínai utazása során 3 304 320 forintba került a miniszter repjegye,
augusztus 15-16. közötti zürichi út utazási költsége pedig 867 222 forint volt.
A belső szabályok szerint
a miniszteri szállásköltségeknek nincs felső határa: annyiért foglalhatnak szállást Nagy Mártonnak, amit saját beosztottja, a közigazgatási államtitkár jóváhagy neki.
Az is kiderült, hogy Nagy Márton a havi bruttó 6 millió 362 ezer forintos fizetése mellett a kormányrendelet alapján őt megillető 40 euró/napos kiküldetési napidíjat is igénybe veszi. Az NGM válasza szerint „ezen a jogcímen 2023. január 1. óta 2 140 330,- Ft kifizetés történt”.
Két év alatt több mint 132 millió forintba kerültek az adófizetőknek Nagy Márton hivatalos külföldi utazásai - derül ki a 444 adatigényléséből. Ezek közül is kiemelkedett egy tavaly januári párizsi út.
A miniszter január 17-én érkezett a francia fővárosba, a minisztérium megfogalmazása szerint „stratégiai partneri egyeztetésre”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter visszaszólt Tiborcznak: Mesélhetnél, hogyan is működik a túlárazott közbeszerzés, ahogy a bennfentes kereskedelemnek is nálatok vannak a legnagyobb szakértői
A Tisza Párt elnöke újabb Facebook-bejegyzésében reagált arra, miszerint Tiborcz István szerint nem igaz, hogy állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben. Szerinte ez nem bűn.
Nem bűn más ország állampolgárságáért folyamodni… Bevallani nem kell félnetek…" - fogalmazott költőien Magyar Péter, majd hozzátette:
„Ha már Rogán beleírta a közleményedbe a túlárazott közbeszerzéseket, szerintem mesélhetnél a honfitársaidnak, hogyan is működik ez az orbáni iparág. Ahogy a bennfentes kereskedelemnek is nálatok vannak a legnagyobb szakértői."
„És ha már lopott telefont emlegetsz…Mi a helyzet Ráhel telefonjával, ami eltűnt az esküvőn és az egész TEK azt kereste. Meglett végül? Tényleg árulod a vagyont? Gyerünk Pista, légy bátor! Varázsszőnyeget vettetek már? Csodalámpás van már? Mi hiányzik még az Ezeregy éjszaka meséihez?” – olvasható a bejegyzésben.
"Mély fájdalommal tudatjuk közösségünk tagjaival, hogy saját nevelésű egykori kézilabdázónk, Kiss Dorottya Zsófia autóbalesetben elhunyt. A több mint egy évtizedig klubunkat erősítő játékos 21 éves volt".
A sportklub nejegyzése szerint "Zsófi kisiskolás korában kezdett el kézilabdázni, 2013-tól pedig már az ÉRD igazolt játékosa volt. Végigjárta a korosztályos ranglétrát, majd 2019-ben a Szabó Edina vezette csapatban debütált a hazai élvonalban. A magyar válogatottban is kifizetődött a kemény is kitartó munkája, hiszen 2022-ben ezüstérmet nyert a Szlovéniában rendezett U20-as világbajnokságon".
A sporttól a 2023!24-es szezon végén vonult vissza.
Az Érd Handball klub csendes gyertyagyújtással emlékezik néhai kézilabdázójára április 25-én, péntek este hat órától, az Érd Aréna előtt.
Elmaradt a repülőrajt: három hónap alatt 2554 milliárd forint hiány jött össze a költségvetésben
Óriási összegeket költött a kormány az év első három hónapjában, miközben a bevételek elmaradtak. A kamatkiadások és a nyugdíjak vitték el a legtöbb kiadást.
Az év első három hónapjában 2554 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés, ami már az éves cél 62 százalékát jelenti. Március végére így az államháztartás központi alrendszere a megszokottól jóval rosszabb helyzetbe került. A kormány továbbra is jelentős összegeket költött el, miközben több oldalról is elmaradtak a bevételek.
Az első negyedévben az államháztartás bevétele 9197 milliárd forint volt, a kiadása viszont 11751 milliárd, így jött össze a több mint 2500 milliárdos mínusz. Márciusban önmagában 831 milliárd forint lett a hiány, ami 24 év viszonylatában a második legrosszabb márciusi adat.
A kiadások jelentős részét a kamatfizetések vitték el. Három hónap alatt 1553,7 milliárd forint ment el erre a célra, ami 594 milliárddal haladja meg az időarányos értéket. Ez főként a Prémium Magyar Állampapírok egyes sorozatainak és bizonyos dollárkötvényeknek a kamatfizetése miatt alakult így. Az NGM közleménye szerint "a szokásosnál magasabbak voltak a kamatkiadások", és sok pénzt fizettek ki a közüzemi szolgáltatásokra, valamint a rezsivédelmi támogatásra is.
A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra három hónap alatt összesen 2189,5 milliárd forintot költöttek, ebben benne van a 13. havi nyugdíj is.
A kiadások mellett a bevételi oldal is gyengélkedik. Időarányosan 485 milliárd forint bevétel hiányzik. Ennek oka részben az, hogy a cégek adóbefizetései nem minden hónapban történnek, hanem jellemzően egy-egy időponthoz kötöttek.
A költségvetésbe tervezett uniós támogatások sem érkeztek meg időben. A kormány 2235 milliárd forintnyi uniós pénzzel számolt az évre, de március végéig csak 136,8 milliárd forint jött be, miközben időarányosan 556 milliárdnak kellett volna. Márciusban ebből mindössze 14,2 milliárd forint érkezett.
Egyedül az áfa bevételek alakultak kedvezőbben. Ezen a soron 1913 milliárd forint folyt be, ami 266 milliárddal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A különbség az inflációnál is nagyobb, így Nagy Márton most jobban elégedett lehet a lakosság költekezésével. Tavaly az volt a problémája, hogy a reálkeresetek emelkedése ellenére sem vásároltak eleget az emberek.
A közlemény szerint az adó- és járulékbevételek összességében 11,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát. Az áfa mellett ez is segített valamennyit a bevételi oldalon, de a hiány így is történelmi magasságokat ért el.
Az év első három hónapjában 2554 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés, ami már az éves cél 62 százalékát jelenti. Március végére így az államháztartás központi alrendszere a megszokottól jóval rosszabb helyzetbe került. A kormány továbbra is jelentős összegeket költött el, miközben több oldalról is elmaradtak a bevételek.
Az első negyedévben az államháztartás bevétele 9197 milliárd forint volt, a kiadása viszont 11751 milliárd, így jött össze a több mint 2500 milliárdos mínusz. Márciusban önmagában 831 milliárd forint lett a hiány, ami 24 év viszonylatában a második legrosszabb márciusi adat.
A kiadások jelentős részét a kamatfizetések vitték el. Három hónap alatt 1553,7 milliárd forint ment el erre a célra, ami 594 milliárddal haladja meg az időarányos értéket. Ez főként a Prémium Magyar Állampapírok egyes sorozatainak és bizonyos dollárkötvényeknek a kamatfizetése miatt alakult így. Az NGM közleménye szerint "a szokásosnál magasabbak voltak a kamatkiadások", és sok pénzt fizettek ki a közüzemi szolgáltatásokra, valamint a rezsivédelmi támogatásra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tönkreteszik őket” – Több tízezer munkahely van veszélyben Nagy Márton döntései miatt a gazdák szerint
A gazdák kétségbeesetten figyelik, ahogy az állataik eladhatatlanná válnak. A járvány és a minisztériumi döntések együtt húzzák padlóra a vidéki termelőket.
Termelők tízezrei kerülhetnek bajba a járvány és a kormány intézkedései miatt – figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint a helyzet az elmúlt hetekben vált kritikussá, miközben a hatóságok és a közvélemény főként a járvány elleni védekezéssel foglalkozott.
A MOSZ közleménye szerint
jelenleg körülbelül 100 ezer egészséges, de eladhatatlan sertés torlódott fel a hazai telepeken, és ez a szám hetente mintegy 10 ezerrel növekszik.
A szarvasmarha-telepeken tartott vágásra szánt állatok sem jutnak el a vágóhidakra, ami miatt az állatok elhelyezése egyre nehezebb, a gondozásuk és takarmányozásuk pedig jelentős többletköltséget ró az állattartókra.
A helyzetet tovább nehezítik az exportkorlátozások is. Az első száj- és körömfájás járványkitörés óta közel harminc ország vezetett be beviteli tilalmat a magyar állati termékekre, ezek többsége ma is érvényben van. A külpiaci értékesítés így jelentős mértékben visszaesett, ami a járványtól távol eső termelőket is sújtja.
A MOSZ kiemeli:
az élelmiszer-feldolgozók is nehézségekkel küzdenek, egyre lassabban tudják átvenni az alapanyagokat, például a tejet és a vágósertést.
A szervezet úgy látja, hogy az ellátási problémák az egész országban éreztetik hatásukat.
Április 17-én újabb járványkitörést jelentettek be, ez volt az ötödik ilyen eset. A MOSZ szerint ez még tovább rontja a külpiaci partnerek bizalmát, így az export újraindítása is bizonytalanabbá válik, még akkor is, ha a hatóságok időközben feloldják a korlátozásokat. A szövetség szerint a legfontosabb feladat jelenleg a kapcsolatfelvétel és a bizalom visszaszerzése lenne, ám nem látszanak ennek jelei.
A közlemény szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium politikája is súlyosbítja a helyzetet. A MOSZ úgy fogalmaz: „egyes élelmiszerek árának szalmaláng életű csökkentéséért hajlandó veszteségbe hajszolni a teljes élelmiszer termékpályát, rengeteg vidéki gazdaságot és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetve ezzel”.
A szervezet szerint a kormány egyelőre nem hajlandó szembenézni a vidéki gazdaságot fenyegető csődhullám veszélyével.
A MOSZ visszautasítja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azon kijelentését, „miszerint a gazdálkodók, az élelmiszergyártók és a kereskedők nyerészkedése miatt drágulnak az élelmiszerek”. Hangsúlyozzák, hogy sok termelő épp a veszteségeit próbálja minimalizálni és a túlélésért küzd.
A MOSZ arra kéri Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdák mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítsen a nehéz helyzetbe került állattartóknak. A közlemény szerint, ha nem érkezik gyors és hatékony kormányzati segítség, a vidéki gazdaság és a falusi foglalkoztatás alapját jelentő termelők meggyengülhetnek, ami súlyos következményekkel járhat a hátrányos helyzetű térségekben.
Termelők tízezrei kerülhetnek bajba a járvány és a kormány intézkedései miatt – figyelmeztet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). A szervezet szerint a helyzet az elmúlt hetekben vált kritikussá, miközben a hatóságok és a közvélemény főként a járvány elleni védekezéssel foglalkozott.
A MOSZ közleménye szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
