HÍREK
A Rovatból

Müller Cecília: Mindenkinek kutya kötelessége megtenni mindent, hogy csökkenjen a kórházak terhelése

A tisztifőorvos arra is kitért, hogy már egyértelmű bizonyítékok, hazai eredmények vannak a védőoltások hatásosságáról, amelyek önmagukért beszélnek.


Szomorú, hogy sokan még most sem tartják be a járványügyi szabályokat, hiába figyelmeztetnek minden egyes nap arra, hogy csak így lehet csökkenteni a súlyos megbetegedések előfordulását, az elhunytak számát és a kórházak terhelését - mondta el Müller Cecília az operatív törzs szerdai tájékoztatóján.

Az országos tisztifőorvos ezúttal is felhívta mindenki figyelmét arra, hogy az egyéni felelősségnek óriási jelentősége van ezekben a napokban .

"Ezek a járványügyi adatok mindaddig nem fognak változni, ameddig mindegyikünk egyenként meg nem tesz mindent annak érdekében, hogy a fertőzés továbbadását megakadályozzuk, egymást ne veszélyeztessük és a saját egészségünket is megóvjuk"

- nyomatékosította a kérést.

Arról is beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók nagyon leterheltek, nagyon megfeszített küzdelmet folytatnak, ezért is kell segítenünk őket abban, hogy felelősségteljesen viselkedünk.

"Kutya kötelessége mindenkinek megtenni mindent egyéni szinten is, hogy ezt az óriási terhet valahogy csökkentsük és levegyük az egészségügyi ellátórendszerről"

- jelentette ki.

A tisztifőorvos ismertette a legfrissebb adatokat a járványról, kiemelve a halálos áldozatok kiugró számát. Azt mondta, abban reménykednek, hogy a lakosság fegyelmezettségével és az oltással minél előbb el tudjuk érni a járvány tetőző szakaszát, és onnan majd valahogy el tudunk mozdulni.

Beszámolt arról, hogy 250 ezer adag Szputnyik-vakcina érkezett Magyarországra, amelyeket első oltásra használnak majd fel, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ megvizsgálta a szállítmányt. Később pedig azt is mondta, hogy

április második felében érkezhet 81 600 adag a Johnson & Johnson egydózisú vakcinájából.

Nagyon fontosnak nevezte, hogy a regisztrált köznevelésben dolgozó óvodai és iskolai pedagógusok már kaptak SMS-t az oltásról, ők a következő napokban fognak sorra kerülni, a Pfizer vakcináját kapják meg.

Kiemelte, hogy

az oltási sorrend nem változik, a terv szerint haladnak, de amikor a vakcinaszállítmány lehetővé teszi, hogy járványügyi szempontból lehetséges csoportokat párhuzamosan oltsanak, azt is meg fogják tenni.

Megemlítette a katonai oltóbuszokat is, amelyek a kistelepüléseket járják, ma Komárom-Esztergomban és Nógrád megyében. Négy vagy öt busz járja naponta a legkisebb településeket is, Müller Cecília szerint nagy sikerük van, a lakosság örömmel fogadja. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy oda sem állhat sorban akárki, csak azokat oltják be, akik időpontra érkeznek. Mint mondta, az oltóbuszokhoz csak az adott településen élők mehetnek beadatni a vakcinát, csak abban az esetben fogadnak ott más, környékbeli településről érkezőt, ha egy háziorvosi praxishoz több település is tartozik, és az adott személyt ahhoz a buszhoz hívták.

Elmondta, hogy az idősotthonokban élők 82, az ápolók 77 százalékát már beoltották. Összehasonlították a második és a harmadik hullám felszálló szakaszának adatait az idősotthonokban, egészen pontosan a 2020. évi 47-49. hetének és az idei év 9-11. hetének adatait.

Most 96 százalékkal kevesebb új fertőzést regisztráltak a gondozottak körében és 92 százalékkal kevesebbet a dolgozók körében - ezek óriási számok a tisztifőorvos szerint, pláne annak tükrében, hogy országosan összességében 38 százalékkal nőtt a fertőzések száma. Ráadásul novemberben még az otthonokban lakók 15-20 százaléka szorult kórházi kezelésre, most márciusban pedig csak 3 százalékuk. A halálesetek száma pedig 86 százalékkal csökkent novemberhez képest, szemben azzal, hogy országosan viszont 14 százalékkal emelkedett ez az arány.

Müller Cecília hangsúlyozta, hogy most már saját eredmények, egyértelmű, számokkal jól kifejezhető bizonyítékok vannak a védőoltások hatásosságáról.

"Ezek a számok önmagukért beszélnek"

- jelentette ki.

Beszámolt arról is, hogy a háziorvosoknak a vezető kollégák elkészítették azt az ajánlást, amely abban segít, hogy milyen sorrendben oltsák be a praxisukhoz tartozó krónikus betegeket. Mint mondta, a regisztráltakat is sorba kell állítani, mert nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű oltóanyag, ezért a leginkább veszélyeztetetteket kell előre venni. A páciensek kórelőzményeit pedig a háziorvosok ismerik, ezért ők tudják, hogy kiket kell először védelemben részesíteni.

Az ajánlás szerint a legmagasabb kockázatú csoportba tartoznak az idősek, a várandósok és bizonyos krónikus betegséggel küzdőket. Müller Cecília itt kiemelte azokat, akik immunszupresszív, tehát az immunrendszert legyengítő kezelést fognak kapni, és a transzplantáltakat, vagyis akik szervátültetés előtt állnak.

A második csoportba sorolja az ajánlás a cukorbetegeket, az extrém, kóros elhízásban szenvedőket, a dialízist kapó betegeket, a krónikus vesebetegeket és a szervátültetésen átesetteket.

A harmadik csoportba azok kerülnek, akiknél úgynevezett fészekimmunitást szeretnének elérni. Ez azt jelenti, hogy a már beoltott, de immunszupresszív kezelést kapó embert ne veszélyeztessék a vele egy háztartásban élők.

A negyedik prioritási szinten pedig például az összes egyéb típusú, de egyensúlyban lévő légzőszervi, szívérrendszeri, neurológiai betegség szerepel.

A tisztifőorvos elmondása szerint a 65 év felettiek háromnegyedét, 78 százalékát már beoltották, sok korcsoportban, például a 80 éven felüliek körében már a 90 százalékot is eléri az átoltottság. Mint mondta, jól halad az idősek oltása, még úgy is, hogy folyamatosan vannak újabb jelentkezők a vakcinára, aminek nagyon örül, de reméli, hogy hamarosan végezhetnek az ő beoltásukkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.

A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.

Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.

„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”

A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.

A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció

Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.

Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.

Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.

Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: