Most már biztos, hogy ember megy a Marsra - a kérdés csak az, mikor
Magáncégek korábban is részt vettek űrutazásokban. Nem ez az újdonság – magyarázta Dr. Pacher Tibor fizikus, a magyar Puli Space Technologies csapatának alapítója, csapatvezetője (hogy mi is ez, arról itt olvashatsz bővebben).
Noha az ő csapata egész mással foglalkozik – a Puli nevű Holdjárót tervezik – alapos rálátása van az űrtechnológia mai állására, ezért arra kértük, magyarázza el, mi az igazi jelentősége Elon Musk űrbe lőtt Teslájának.
Az űrbiznisz globálisan évi 340 milliárd dolláros üzlet. Része műholdak építése és célba juttatása – ehhez kapcsolódóan természetesen a rakétatechnológia fejlesztése –, a műholdak által nyert adatok feldolgozása és hasznosítása is. A NASA-nak nagyjából 19 milliárd dolláros éves költségvetése van erre. Ez is hatalmas összeg, de aprópénz a piacon évente forgó pénzhez képest. Egyre többet költenek olyan feltörekvő országok is az űrbizniszben, amelyekről ezt nem is gondoltuk volna: Mexikó, vagy Brazília például már évi 100 millió dollárnál is többet szán évente űrtechnológiára. (Magyarország nagyjából évi 8-10 millió dollárt költ erre.)
Ez egyszerűen egy olyan piac ma, mint bármelyik másik: vevőkkel, eladókkal, technológiákkal, fejlesztésekkel és alkudozással.
Az államok által finanszírozott űrügynökségek (az amerikai, az európaiak, az ázsiaiak) költségvetése csak arra elég, hogy az egész piac körülbelül 25 százalékát lefedje. Nagyjából 80 milliárd dollárért vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat ezen a piacon.
A többi pénzt pedig magáncégek forgatják egymás között.
A legfontosabb üzlet most az, hogy minél olcsóbban tudjanak minél nagyobb hasznos tömeget Föld körüli pályára állítani. Nem atomfegyverekről van persze szó: elsősorban műholdakról – az időjárás-előrejelzés nagy üzlet -, meg persze el kell juttatni az utánpótlást is a Nemzetközi Űrállomásra (ebben a SpaceX már régebb óta részt vesz).
A SpaceX, amelynek tulajdonosa, Elon Musk lőtte ki a napokban sportkocsiját az űrbe, fő profilja igazából ez: „jóárasítani” az űrszállítást. Van pénzük, részint éppen abból, hogy maga a NASA is rendel tőlük szolgáltatásokat – rakétát, műhold-fellövést –, és marad pénzük arra is, hogy tulajdonosuk álmát megvalósítsák. Vagy legalábbis megpróbálják.
Az pedig a Marsutazás lenne.
Ahhoz persze még sokkal-sokkal több pénz kell, de – legalábbis a tulajdonos, a mindössze 46 éves Elon Musk víziója szerint – messze nem akkora költség, mintha azt mondjuk a NASA saját maga intézné. A SpaceX sokat költ fejlesztésre, miáltal egyre olcsóban tud bármit is az űrbe juttatni, így Musk álma egyre közelebb van.
Ami az emberiség álma is. Hogy kilépjünk a Földről, amely "csupán" az emberiség bölcsője, és meghódítsuk a Világegyetemet.
Musk elég jól áll ebben a versenyben: olyan erős rakéta, mint amilyennel kis piros autóját az űrbe juttatta, nemigen készült az elmúlt évtizedekben. Hasonlók, mint a Saturn 5 rakéták az Apollo űrrepülőket juttatták az űrbe, az Enyergia rakéták pedig az oroszoknak dolgoztak eddig. De hát Holdutazás sem volt már negyven éve. Most már akár az is lehetne, és sokkal olcsóbban, mint bármikor.

Musk óriási újítása abban van, hogy míg a korábbi rakétákat csak egyszer lehetett használni, a SpaceX rakétái dolguk végeztével szépen visszatérnek a Földre – vagy az óceánon úszó önműködő hajóra -, és kis leegyszerűsítéssel csak fel kell töltetni a tankjukat, aztán újra repülhetnek.
Egy rakéta akár 15-20 alkalommal is.
Így néz ez ki a valóságban: felszáll, leszáll. Hát nem egyszerű?
Nem, egyáltalán nem egyszerű. Az, hogy Musk autóját kilőtte az űrbe, alapvetően nem a Tesla autógyár remek reklámja tehát, bár annak sem utolsó. Azt bizonyította, hogy cége olyan technológiát birtokol és fejleszt, amely valós lehetőséget jelenthet a rendszeres, sokemberes bolygóközi utazásra – és nem is az oly távoli jövőben.
Ez egy tesztrepülés – mégpedig egy sikeres tesztrepülés volt.
Bebizonyította, hogy az eddigieknél nagyobb hasznos terhet valóban sikeresen pályára tud állítani a SpaceX vállalat. Ez az igazi reklámértéke az űrben szálló meggypiros autónak, amelyik azért tízezer évig még ott fog keringeni egy napkörüli pályán, amíg a napsugárzás és a mélyűr mostoha viszonyai végleg tönkre nem teszik.
Itt élőben követheted, hol jár a kisautó:
És hogy mi a következő lépés? Irány a Mars?
Egyelőre aligha, bár a SpaceX-nek már a tervezőasztalon van egy annál sokkal erősebb rakétája is, mint amelyik most a sportkocsit az űrbe juttatta. Ez a technológia ugyanis még nincs kvalifikálva emberes űrutazásra. Azért az nem olyan egyszerű, hogy egy hatalmas rakétával bárkit – vagy bárkiket – kilőhet az űrbe egy ehhez megfelelő technológiával rendelkező magánvállalkozó.
De ez csak idő kérdése.
Az irány mégis ez, még akkor is, ha „egyelőre” csak szupertitkos katonai, vagy sima meteorológiai műholdakat fog a SpaceX fellőni – különösen, hogy már most 5-6-szor olcsóbban tudja ezt megtenni Musk, mint a konkurensei.

Musk idealista. Üzletember, mégpedig jó üzletember, és van víziója a jövőről. A pénzét pedig ebbe fekteti, és eddigi útját elnézve csak idő kérdése, mikor indít ember a Marsra.
Ja, és időközben a NASA hivatalosan is felvette a földöntúli objektumok közé Elon Musk Tesláját...