HÍREK

Most már biztos, hogy ember megy a Marsra - a kérdés csak az, mikor

Egy magáncég hamarabb eljuthat a Marsra, mint a NASA. Ma már ebben semmi meglepő nincs, ilyen a kapitalizmus. De vajon mikor lép ember először idegen bolygóra?
Vultur Csaba - szmo.hu
2018. február 09.



Magáncégek korábban is részt vettek űrutazásokban. Nem ez az újdonság – magyarázta Dr. Pacher Tibor fizikus, a magyar Puli Space Technologies csapatának alapítója, csapatvezetője (hogy mi is ez, arról itt olvashatsz bővebben).

Noha az ő csapata egész mással foglalkozik – a Puli nevű Holdjárót tervezik – alapos rálátása van az űrtechnológia mai állására, ezért arra kértük, magyarázza el, mi az igazi jelentősége Elon Musk űrbe lőtt Teslájának.

Az űrbiznisz globálisan évi 340 milliárd dolláros üzlet. Része műholdak építése és célba juttatása – ehhez kapcsolódóan természetesen a rakétatechnológia fejlesztése –, a műholdak által nyert adatok feldolgozása és hasznosítása is. A NASA-nak nagyjából 19 milliárd dolláros éves költségvetése van erre. Ez is hatalmas összeg, de aprópénz a piacon évente forgó pénzhez képest. Egyre többet költenek olyan feltörekvő országok is az űrbizniszben, amelyekről ezt nem is gondoltuk volna: Mexikó, vagy Brazília például már évi 100 millió dollárnál is többet szán évente űrtechnológiára. (Magyarország nagyjából évi 8-10 millió dollárt költ erre.)

Ez egyszerűen egy olyan piac ma, mint bármelyik másik: vevőkkel, eladókkal, technológiákkal, fejlesztésekkel és alkudozással.

Az államok által finanszírozott űrügynökségek (az amerikai, az európaiak, az ázsiaiak) költségvetése csak arra elég, hogy az egész piac körülbelül 25 százalékát lefedje. Nagyjából 80 milliárd dollárért vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat ezen a piacon.

A többi pénzt pedig magáncégek forgatják egymás között.

A legfontosabb üzlet most az, hogy minél olcsóbban tudjanak minél nagyobb hasznos tömeget Föld körüli pályára állítani. Nem atomfegyverekről van persze szó: elsősorban műholdakról – az időjárás-előrejelzés nagy üzlet -, meg persze el kell juttatni az utánpótlást is a Nemzetközi Űrállomásra (ebben a SpaceX már régebb óta részt vesz).

A SpaceX, amelynek tulajdonosa, Elon Musk lőtte ki a napokban sportkocsiját az űrbe, fő profilja igazából ez: „jóárasítani” az űrszállítást. Van pénzük, részint éppen abból, hogy maga a NASA is rendel tőlük szolgáltatásokat – rakétát, műhold-fellövést –, és marad pénzük arra is, hogy tulajdonosuk álmát megvalósítsák. Vagy legalábbis megpróbálják.

Az pedig a Marsutazás lenne.

Ahhoz persze még sokkal-sokkal több pénz kell, de – legalábbis a tulajdonos, a mindössze 46 éves Elon Musk víziója szerint – messze nem akkora költség, mintha azt mondjuk a NASA saját maga intézné. A SpaceX sokat költ fejlesztésre, miáltal egyre olcsóban tud bármit is az űrbe juttatni, így Musk álma egyre közelebb van.

Ami az emberiség álma is. Hogy kilépjünk a Földről, amely "csupán" az emberiség bölcsője, és meghódítsuk a Világegyetemet.

Musk elég jól áll ebben a versenyben: olyan erős rakéta, mint amilyennel kis piros autóját az űrbe juttatta, nemigen készült az elmúlt évtizedekben. Hasonlók, mint a Saturn 5 rakéták az Apollo űrrepülőket juttatták az űrbe, az Enyergia rakéták pedig az oroszoknak dolgoztak eddig. De hát Holdutazás sem volt már negyven éve. Most már akár az is lehetne, és sokkal olcsóbban, mint bármikor.

tesla az urben

Musk óriási újítása abban van, hogy míg a korábbi rakétákat csak egyszer lehetett használni, a SpaceX rakétái dolguk végeztével szépen visszatérnek a Földre – vagy az óceánon úszó önműködő hajóra -, és kis leegyszerűsítéssel csak fel kell töltetni a tankjukat, aztán újra repülhetnek.

Egy rakéta akár 15-20 alkalommal is.

Így néz ez ki a valóságban: felszáll, leszáll. Hát nem egyszerű?

Nem, egyáltalán nem egyszerű. Az, hogy Musk autóját kilőtte az űrbe, alapvetően nem a Tesla autógyár remek reklámja tehát, bár annak sem utolsó. Azt bizonyította, hogy cége olyan technológiát birtokol és fejleszt, amely valós lehetőséget jelenthet a rendszeres, sokemberes bolygóközi utazásra – és nem is az oly távoli jövőben.

Ez egy tesztrepülés – mégpedig egy sikeres tesztrepülés volt.

Bebizonyította, hogy az eddigieknél nagyobb hasznos terhet valóban sikeresen pályára tud állítani a SpaceX vállalat. Ez az igazi reklámértéke az űrben szálló meggypiros autónak, amelyik azért tízezer évig még ott fog keringeni egy napkörüli pályán, amíg a napsugárzás és a mélyűr mostoha viszonyai végleg tönkre nem teszik.

Itt élőben követheted, hol jár a kisautó:

És hogy mi a következő lépés? Irány a Mars?

Egyelőre aligha, bár a SpaceX-nek már a tervezőasztalon van egy annál sokkal erősebb rakétája is, mint amelyik most a sportkocsit az űrbe juttatta. Ez a technológia ugyanis még nincs kvalifikálva emberes űrutazásra. Azért az nem olyan egyszerű, hogy egy hatalmas rakétával bárkit – vagy bárkiket – kilőhet az űrbe egy ehhez megfelelő technológiával rendelkező magánvállalkozó.

De ez csak idő kérdése.

Az irány mégis ez, még akkor is, ha „egyelőre” csak szupertitkos katonai, vagy sima meteorológiai műholdakat fog a SpaceX fellőni – különösen, hogy már most 5-6-szor olcsóbban tudja ezt megtenni Musk, mint a konkurensei.

mars felszin

Musk idealista. Üzletember, mégpedig jó üzletember, és van víziója a jövőről. A pénzét pedig ebbe fekteti, és eddigi útját elnézve csak idő kérdése, mikor indít ember a Marsra.

Ja, és időközben a NASA hivatalosan is felvette a földöntúli objektumok közé Elon Musk Tesláját...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Magyarnak: Nincsenek OTP-részvényeim, Magyar Orbánnak: Bankjai vannak
A miniszterelnök mosolyogva szólt be a Tisza Párt vezetőjének az OTP pénteki rendezvényén. Magyar Péter azonnal visszavágott.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”

– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.

Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.

„A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”

- kezdte posztját Magyar Péter.

„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.

De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”

– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:

„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”

Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Donald Trump: A Krím Oroszországnál marad!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.


Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”

Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:

„A Krím Oroszországnál marad!”

Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.

Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.

Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.

Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.

Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Katasztrófa Horvátországnál –17 tonna olaj ömlött az Adriai-tengerbe Hvarnál
A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, a kármentesítés már megkezdődött. A szivárgást egy csőrepedés okozhatta.


Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.

A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.

Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.

A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.

Videó a helyszínről:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az Alapjogokért Központnál kapott állást a körözött lengyel miniszterhelyettes
Marcin Romanowski vezetésével a Magyar–Lengyel Szabadság Intézet már el is készítette első, Magyar Péter-ellenes kutatását.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. április 25.



Marcin Romanowski, aki tavaly decemberben menekült Magyarországra, most már az Alapjogokért Központ munkatársa, vette észre a hvg.hu. A volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes politikai menedékjogot kapott, miután hazájában európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.

Az Alapjogokért Központ honlapja szerint jelenleg ő vezeti a nemrég létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézetet.

Az intézmény megalakulását és első kutatását sajtótájékoztatón mutatták be. A kutatás célja annak bemutatása volt, „milyen módszerekkel élne a magyarországi globalista oldal – Magyar Péter vezetésével –, ha a 2026-os országgyűlési választáson többséget szereznének”.

A honlap szerint az intézetet azért hozták létre, hogy „a jog- és politikai rendszer alapját képező állandó értékeket” kutassa, melyek „korokon és politikai rendszereken átívelően összekötik a két országot”.

Az Alapjogokért Központ közölte azt is, hogy Romanowski kinevezése nem véletlen. Mint írták: „Ahogy 86 évvel ezelőtt hazánk befogadta és segítette a lengyel menekülteket, úgy tesz most is: intézetünket a Magyarországon menedéket lelő Marcin Romanowski jogász, volt igazságügyminiszter-helyettes vezeti”.

A központ szerint Lengyelország „jelenleg egy olyan kísérleti terep, ahol a nyugati civilizáció alapjait képező értékeket kétségbe vonják és folyamatosan támadják”. Hozzátették: „A Magyar–Lengyel Szabadság Intézet célja, hogy ezen tendenciákat kutassa és feltérképezze, valamint előrejelző mechanizmusokat dolgozzon ki e fenyegetettségekkel szemben”.

Romanowskit Lengyelországban tizennyolc rendbeli bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, többek között azzal, hogy egy állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoport tagja volt.

A vádak az Igazságosság Alap korábbi pályázataihoz kapcsolódnak. A politikus és a PiS (Jog és Igazságosság) párt szerint az ellene indított eljárás jogtalan.

A magyar kormánypártok korábban törvénymódosítást is elfogadtak, amely lehetővé tette, hogy ne adják ki Romanowskit a lengyel hatóságoknak. Bár a lengyel ügyészség európai nyomozási határozatot is kiadott ellene, az Interpol elutasította a körözését. Azt, hogy Romanowski mennyi fizetést kap új pozíciójában, nem hozták nyilvánosságra.


Link másolása
KÖVESS MINKET: