TECH
A Rovatból

Modern kori áldás vagy hosszú távon kártékony találmány-e a 25 éves Google?

A gyorsuló idő vagy a felszínesség szimbóluma?


Hajdanában-danában, még digitális időszámításunk előtt egy magam fajta újságírónak, ha egy komolyabb cikkre vagy interjúra készült, újságok, könyvek tucatjait kellett átnyálaznia, egy halom filmet, lemezt stb. kellett elővennie és elmélyedni bennük, ha valóban alaposan fel akart készülni témájából. Aztán a 90-es években jött az internet, majd 1998-ban egy keresőprogram, amely a felkészülési időt legrosszabb esetben is néhány órára szűkítette. (Más kérdés, hogy sok „kolléga” manapság még ennyi fáradtságot sem vesz magának).

E tevékenység olyan egyetemes lett azóta, hogy a fejlesztő cég ma már a világ menetét befolyásoló nagy technológiai óriások egyike, és neve számos nyelvben igeként is használatos.

A világhálóhoz hozzáféréssel rendelkező fiatalabb nemzedékek között aligha találunk olyant, aki még életében ne „guglizott” volna, és bevallom, még az olyan „veteránok” is, mint én, rendszeresen ezzel a módszerrel keresek, ha sürget az idő. Születésének 25. évfordulóján megmarad a nagy kérdés: a Google, ez a modern kori áldás, a gyorsuló idő egyik szimbóluma nem lesz-e hosszú távon kártékony találmány, amely felszínességre szoktat minket?

De ne szaladjunk ennyire előre, térjünk vissza a kezdetekhez, amikor 1996-ban a Stanford egyetemen találkozik két 23 éves fiatalember: az orosz zsidó származású Sergey Brin, akinek családja az 1970-es évek végén emigrált a Szovjetunióból az Egyesült Államokba és a michigani születésű Larry Page. A számítástechnika iránti szenvedélyüket már otthonról hozták, mivel mindkettőjük apja e területen egyetemi tanár. Brin és Page egyaránt mesterképzésre érkeztek Stanfordba és megismerkedésük után hamar kiderült, hogy az adatbázisokban való keresés hatékonysága a legfőbb érdeklődési területük. Bár a World Wide Web megszületésével egyidőben megjelentek az első keresőprogramok, ezeket a világháló vártnál is rohamosabb fejlődése hamar elavulttá tette. A két ifjú titán kifejlesztett egy elméletet, miszerint egy olyan keresőrendszer, amely a weblapok közti kapcsolatok matematikai analízisén alapul, jobb eredményekkel szolgálhat, mint elődei. Page és Brin rájöttek arra, hogy a keresés szempontjából csak azok a weboldalak lehetnek könnyen elérhetőek, amelyekre más, fontos portálokról lehet eljutni. Elméletüket az egyetem honlapján tesztelték google.stanford.edu domén-névvel.

1997 szeptemberében már le is védették a google.com nevet, egy év múlva pedig bejegyezték az egyik barátjuk Menlo Park-i garázsában létrehozott Google Inc.-et. 2003-ban a cég a kaliforniai Szilíciumvölgybe, Mountain View-ba költözött, egy évvel később pedig már partnereivel együtt a globális internetes keresések 80%-át magáénak mondhatta.

A mára fogalommá lett név eredete sem mindennapi: az úgynevezett „googol” számból ered, amely a tíz 100. hatványát, 10 szexmilliárdot jelent. Ezt a nevet Edward Kasner amerikai matematikus kilencéves unokaöccse adta e gyakorlatilag felfoghatatlan számnak még 1938-ban, ezt ejtette Page „google”-nak. A program alapja a 2001 óta a Stanford szabadalmaként bejegyzett PageRank algoritmus, amely hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján. A Google arra a feltételezésre épít, hogy a weboldalak készítői azokra az oldalakra linkelnek a saját lapjukról, amiket jónak tartanak, vagyis minden hiperlink felfogható egy-egy szavazatként a céloldalra. Minél több szavazatot kap egy oldal, annál fontosabb, de azt is figyelembe kell venni, hogy a szavazatot leadó oldal mennyire fontos.

A legfrissebb adatok szerint a Google-nak jelenleg világszerte 4,3 milliárd felhasználója van, a keresőprogram 4,72 milliárd internetes látogató által feltöltött adatokon alapul, világpiaci részesedése 92,4%-os.

Lassan egy egész oldalt betöltenének különböző speciális szolgáltatásai a gmail-től a YouTube-on át a Google News-ig, miközben a legkülönbözőbb címszavakra, nevekre akár fél másodpercnél is rövidebb idő alatt dobja ki web-oldalak ezreit, az adatbázis alapján legfontosabbnak tekintett sorrendben. Már fejlesztettek ki olyan okostelefonra letölthető applikációt, ami földrengésekre figyelmeztethet, ha valaki tudja kezeli a Google Map-et, sehol a világon nem tud eltévedni, mi több, párommal még Scrabble játék közben is használjuk időnként, amikor kételyünk van egy-egy szó helyességét illetően. 2023-as statisztika szerint a sikeres keresések száma évente 10%-kal növekszik, a felhasználók 77%-a naponta legalább háromszor konzultál vele. Nemcsak az alapító-tulajdonosoknak remek üzlet: egy cégnek minden Google-reklámba befektetett dollár nyolcat jövedelmez! Emellett a Google az elmúlt években egyre nagyobb erőket fordít a többi technológiai óriás mellett a mesterséges intelligenciák fejlesztésére és alkalmazására.

A Google világuralmának persze számos árnyoldala is van. Évek óta téma a személyes adatok „harmadik fél” általi illegális felhasználásáról.

2013-ban Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt munkatársa szivárogtatta ki, hogy e titkos szolgálati szerv behatolt több nagy keresőprogram, mindenekelőtt a Google adatbázisába, és bizonyára számos hasonló eset előfordult azóta is.

Ugyancsak néhány évvel ezelőtt derítették ki informatikus szakemberek, hogy a Google helymeghatározója alapján akár az amerikai elnök legfőbb testőrének tartózkodási helyét is be lehet mérni. A Google Translate nyelvi „vészhelyzet” esetén valóban remek alkalmazás: sportújságíró fiam mesélte például, hogy a Fukuokában rendezett vizes vb idején célszerű volt a japán éttermek eredeti étlapját ezzel „lefordítani”, mivel a helyiek hajlamosak voltak az angol nyelvű menüben magasabb árakat feltüntetni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy manapság az internetes csalások egyik legfőbb eszköze, és ha, mint ígérik, folyamatosan fejlesztik a gépi tanulás révén, egy idő után eltűnhetnek a ma még otromba nyelvi hibák…

És ha már a nyelveknél tartunk: egy idegen nyelv tanulásához szorosan hozzátartozik egy ország, egy nép kultúrájának megismerése. Lehet, hogy egy ilyen programmal sok időt és fáradtságot lehet megspórolni, csak éppen az ismeret lényege, az igazi tudás elengedhetetlen háttere veszik el. Vagyis ösztönzi a szellemi lustaságot.

Egyfelől nagyszerű, hogy pillanatok alatt választ kapunk sok-sok kérdésünkre, másfelől viszont önként letérünk arról az útról, amely gondolkodásra, az árnyalatok, az aprónak tűnő, ám fontos részletek észrevételére serkent.

Egyetértek azzal, hogy rengeteg olyan tény, adat vesz minket körül, amit felesleges egy életre megtanulni, ugyanakkor nem biztos, hogy ezzel a villám-megoldással el is tudjuk azokat helyezni a megfelelő összefüggéseikben. És éppen Page és Brin, valamint a többi 21.századi fiatal technológiai zseni példája mutatja, hogy a komplex emberi gondolkodást, a találékonyságot még jó ideig semmi sem pótolhatja. Az már csak hab a tortán, hogy a „guglizás” arra hajlamosítja az embert, hogy az első, a legjobb esetben az első 5, 10 felkínált megoldás közül válasszon, holott az algoritmus is tévedhet, és lehet, hogy a legjobbat valami okból hátrébb sorolta…

A Google-ra is érvényesnek látom azt, ami minden modern technikára igaz: ki kell használni előnyeit, de ne hagyjuk, hogy függővé váljunk tőle, őrizzük meg mértékletességünket – és nem utolsó sorban józan eszünket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TECH
A Rovatból
Itt a DeepSeek, az ingyenes kínai AI-modell – egyetlen nap alatt ezer milliárd dollárt bukhattak miatta a legnagyobb techcégek
A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart. Nem csak hatékony, de gazdaságos is – ráadásul ingyenes és nyílt forráskódú.
FM. Kép: Youtube - szmo.hu
2025. január 28.



A kínai AI-modell alapjaiban rengetheti meg a technológiai ipart: a DeepSeek startup R1 modellje már most felforgatta a Wall Streetet és az amerikai technológiai szektort. Mint a CNN írja, a modell ugyanis nemcsak méltó vetélytársa a legfejlettebb nyugati AI-fejlesztéseknek, mint amilyen az OpenAI GPT-4, a Meta Llama vagy a Google Gemini, de mindezt az utóbbiak költségeinek töredékéért érte el.

A DeepSeek R1 modellje az úgynevezett „érvelő modellek” közé tartozik, amelyek nemcsak kérdésekre válaszolnak, hanem képesek komplex logikai és matematikai problémák megoldására, valamint az egyes lépések közötti logikai kapcsolatok feltárására is. Az R1 ráadásul teljesen ingyenes és nyílt forráskódú, bárki szabadon használhatja.

A modellt januárban indították útjára, és azonnal a letöltési listák élére ugrott, megelőzve a népszerű ChatGPT-t is. Alkalmazásként mostanra több mint 2 millió alkalommal töltötték le.

Mindezt hivatalosan mindössze 5,6 millió dolláros költségvetéssel hozta össze a DeepSeek, miközben például a Meta csak idén 65 milliárd dollárt tervez AI-fejlesztésekre költeni.

A bejelentés azonnali következményekkel járt a globális tőzsdéken. Mint a DeepSeek jelenséget elemezve a 444.hu hétfőn rámutatott, az Nvidia, amely piacvezető az AI-chipek terén, hétfőn egyetlen nap alatt 300 milliárd dollárt veszített piaci értékéből, ami a valaha volt legnagyobb egynapos esés egy cég esetében. Ekkor még nem állt meg a zuhanás: végül a veszteség elérte az 589 milliárd dollárt.

A hét legnagyobb techcég, köztük a Meta, a Microsoft és a Siemens Energy, együtt összesen akár ezermilliárd dollárt is bukhatott a DeepSeek miatt.

A DeepSeek fejlesztése azért is érte váratlanul a piacot, mert az Egyesült Államok 2022-ben komoly exportkorlátozásokat vezetett be a fejlett AI-chipek Kínába irányuló exportjára, hogy megakadályozza a kínai cégek ehhez hasonló előretörését. A DeepSeek állítása szerint a szankciók előtt beszerzett 10 ezer Nvidia H100-as chipet használt a modell fejlesztésére. Ez a hardver a jelenlegi nyugati csúcstechnológiához képest már elavultnak számít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TECH
A Rovatból
Keményet lépett az EU: betiltották a veszélyes mesterséges intelligenciát, óriási bírságok jöhetnek
Rengeteg MI-rendszert érint a szabályozás, van, amit teljesen be is tiltanak. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.
FM. Kép: Unsplash - szmo.hu
2025. február 03.



Február 2-tól az Európai Unió új szabályai alapján szigorúan fellépnek az olyan mesterséges intelligencia (MI) rendszerek ellen, amelyek túl nagy kockázatot jelentenek. A tiltott technológiákat alkalmazó vállalatokra hatalmas pénzbírság várhat, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük.

Az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act) hosszú előkészítés után tavaly márciusban kapta meg a jóváhagyást, és augusztus 1-jén lépett hatályba – részletezi a Tech Crunch. A rendeletben szereplő első határidő most februárban érkezett el: ez az, amikor a legveszélyesebbnek ítélt MI-rendszereket betiltják.

A szabályok célja az MI biztonságos felhasználásának biztosítása különböző területeken, például a fogyasztói alkalmazásokban és a közterületeken.

Az új szabályozás négy kockázati szintet határoz meg:

• A minimális kockázatú rendszerek, például az e-mail spamszűrők, szabályozás nélkül maradnak.

• Az ügyfélszolgálati chatbotokat korlátozott kockázatúként kezelik, így csak enyhe szabályozás vonatkozik rájuk.

• A magas kockázatú rendszerek, például az egészségügyi ajánlásokat adó MI-k, szigorúbb ellenőrzést kapnak.

• Az elfogadhatatlan kockázatú alkalmazások viszont teljes tiltás alá esnek.

Az utóbbi, tiltott kategóriába tartozik például a társadalmi pontozás, amely a személyes viselkedés alapján készít kockázati profilokat. Nem engedélyezett az olyan MI sem, amely észrevétlenül manipulálja az emberek döntéseit, vagy kihasználja az életkor, fogyatékosság vagy társadalmi helyzet miatti sérülékenységet. Tilos olyan technológiát használni, amely külső megjelenés alapján próbálja előre jelezni a bűncselekményeket, vagy biometrikus adatokkal próbál következtetni egy személy tulajdonságaira. Az érzelemfelismerő rendszereket sem lehet munkahelyen vagy iskolában alkalmazni, és tilos arcfelismerő adatbázisokat bővíteni online vagy biztonsági kamerás felvételekből származó képek segítségével.

A szabályokat megszegő cégek akár 35 millió eurós – nagyjából 13 milliárd forintnyi – bírságot is kaphatnak, vagy az előző pénzügyi évük globális árbevételének 7 százalékát kellhet befizetniük, attól függően, melyik összeg a nagyobb.

Tavaly szeptemberben több mint 100 vállalat, köztük az Amazon, a Google és az OpenAI önként csatlakozott az EU AI Paktumhoz, amelyben vállalták, hogy az AI Act előírásait már a hivatalos határidő előtt alkalmazzák. Néhány nagy technológiai vállalat, például a Meta és az Apple, kimaradt a megállapodásból. A francia MI-startup, a Mistral, amely az AI Act egyik legnagyobb kritikusa, szintén nem csatlakozott.

A jogszabály néhány kivételt is tartalmaz. A bűnüldöző szervek bizonyos esetekben biometrikus adatokat gyűjtő rendszereket használhatnak, például emberrablási ügyeknél, vagy közvetlen életveszély elhárítására. Az ilyen esetekben előzetes hatósági engedély szükséges, és a döntéseket nem hozhatják meg kizárólag az MI-rendszerek eredményei alapján. Orvosi, vagy biztonsági indokokkal alkalmazhatóak munkahelyi és iskolai érzelemfelismerő rendszerek is.

Az Európai Bizottság 2025 elejére ígérte a további részleteket tartalmazó iránymutatások közzétételét, de ezek egyelőre nem jelentek meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Szellemek az AI-képeken? Sokak szerint megőrült a ChatGPT mesterséges intelligenciája
A ChatGPT új képgeneráló funkciója tarol a neten, de sokaknál furcsa alakok tűnnek fel az anime stílusban módosított képeken. A felhasználók egy része paranormális jelenségeket emleget.


Az elmúlt napokban világszerte rengetegen próbálták ki a ChatGPT új képgeneráló funkcióját, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók különféle művészeti stílusok alapján alakítsák át a saját fotóikat.

A legnépszerűbb a Studio Ghibli animációit idéző stílus lett. A közösségi médiát el is árasztották ezek a módosított képek, viszont az internetezők egy része furcsa, hátborzongató részletekre figyelt fel a végeredményen.

Többen arról számoltak be, hogy a Ghibli-stílusban generált képeken olyan alakok is megjelentek, akik az eredeti fotón nem szerepeltek.

Nemcsak a ChatGPT képgeneráló AI-jával akadt hasonló gond. Egy Instagram-felhasználó az Elon Musk cége, az xAI által fejlesztett AI-t használva kapott hasonlóan vérfagyasztó eredményt. A barátnőivel közös fotón eredetileg négyen voltak láthatóak, de a Grok által generált verzión már öten voltak.

Ahogy telnek a napok, egyre több hasonló tapasztalatról, a módosított képeken ismeretlen alakok feltűnéséről számolnak be a felhasználók – vette észre a Hindustan Times.

Aligha véletlen, hogy az AI szellemalakokat szerkeszt a képekre

A tokiói Ghibli Stúdiót 1985-ben alapította Hajao Mijazaki rendező. Első egész estés animációs filmje, a Cagliostro vára 1979-ben jelent meg. A legismertebb munkái közé tartozik a Nauszika – A szél harcosai, a Laputa – Az égi palota, A vadon hercegnője és a Ponyo a tengerparti sziklán. Filmjeit saját elmondása szerint gyerekeknek szánta, ugyanakkor a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoznak. Egyik legismertebb karaktere a Chihiro Szellemországban című népszerű animében feltűnt arc nélküli szellem:

A figura önmagában kísérteties többlettartalommal bír az anime- és mangarajongók számára, így talán nem véletlen, hogy a Ghibli-stílusban átalakított képekre a generatív mesterséges intelligenciák szellemalakokat szerkesztenek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TECH
Ne dőlj be! Nem igaz, hogy a fordított PIN-kód segélyhívást indít – ezt teheted helyette
Ugyan a városi legenda teljes blődség, de tény, hogy veszélybe kerülhetünk a bankautomatáknál, és szerencsére az is igaz, hogy vannak hatékony megoldások is.
Malinovszki András / Fotó: Sebastian Ganso/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. február 05.



Évek óta terjed az a tévhit, hogy ha valaki vészhelyzetben a PIN-kódját fordított sorrendben adja meg a bankautomatánál, a készülék nemcsak pénzt ad ki, hanem titokban riasztja a rendőrséget is. A bankok és a biztonsági szakértők szerint azonban ez nem igaz, a módszer egyáltalán nem működik.

Az ATM-ek kizárólag a helyesen beírt PIN-kódot fogadják el. Ha valaki fordított sorrendben próbálja megadni a kódját, azt a rendszer hibás próbálkozásként értékeli. Három sikertelen próbálkozás után akár zárolhatja is a kártyát – írja a cseh poznatsvet.cz portál nyomán a Blikk.

Ha valakit erőszakkal kényszerítenek arra, hogy pénzt vegyen fel, a szakértők szerint a legbiztonságosabb megoldás az együttműködés. Egy sikertelen trükk vagy ellenállás csak tovább ronthat a helyzeten.

Bár a fordított PIN-kódos riasztás csupán legenda, a bankautomatáknál valódi veszélyek is leselkednek az emberekre. Egyre többen próbálnak visszaélni azzal a módszerrel, hogy banki dolgozónak adják ki magukat. A csalók azt állítják, hogy biztonsági ellenőrzést végeznek, és arra kérik az áldozatot, hogy generáljon egy aktivációs kódot az ATM-nél. Később ezt felhasználva hozzáférhetnek az illető bankszámlájához.

A cseh portál szerint az alábbi óvintézkedésekkel csökkenthetjük a kockázatot:

  • Mindig takarjuk el a billentyűzetet a PIN-kód beírásakor.
  • Rendszeresen ellenőrizzük a bankszámlánkat, és ha gyanús tranzakciót észlelünk, azonnal értesítsük a bankot.
  • Soha ne adjuk meg a PIN-kódunkat, belépési adatainkat telefonon, e-mailben vagy SMS-ben, mert a bankok ilyen információt nem kérnek.
  • Ha gyanús hívást vagy üzenetet kapunk, ne válaszoljunk, hanem közvetlenül a bank hivatalos ügyfélszolgálatát hívjuk fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: