A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket

Dr. Sz. a budai Várhegy oldalában rendel, pedig már hat éve jogerős ítélet kötelezi közel 14 millió forintos kártérítés kifizetésére. A 24.hu cikke szerint az orvos a mai napig nem fizetett, ráadásul a bírósági döntés előtt megszabadult attól a cégétől, amelyre a kártérítést kiszabták.

A rosszul sikerült beavatkozás után az orvos több újabb műtétet is végzett rajta, de a helyzet tovább romlott. Erika más orvosokat is felkeresett, sőt Amerikába is elutazott, hogy újabb műtétet végeztessen, de a korábbi beavatkozások miatt kialakult hegesedések már megnehezítették a javítást.

Mivel a doktor nem ismerte el a felelősségét, és az első műtétért kifizetett 750 ezer forintot sem akarta visszaadni, Erika a bírósághoz fordult. Az ügy évekig húzódott, míg végül az első- és másodfokú bíróság, majd 2016-ban a Kúria is kimondta, hogy Sz. hibázott. A Magyar Orvosi Kamara eközben etikai vétség miatt 1,29 millió forintos büntetést szabott ki az orvosra.

A bíróság 2019-ben hozta meg a jogerős ítéletet, amely szerint cégét 13,75 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezték. Az összeget 15 napon belül kellett volna kifizetni, de az orvos azóta sem rendezte a tartozást, pedig azóta még kamatok is rakódtak rá.

A 24.hu szerint az ítélethirdetés előtt a doktor 100 ezer forintért eladta a cégét egy mélyszegénységben élő nőnek. A nő elmondta, hogy sosem találkozott az orvossal, csupán egy papírt kellett aláírnia, amiért 150 eurót kapott. A kft. nem sokkal később kényszertörlés és felszámolás alá került, majd 2023 nyarán végleg törölték a nyilvántartásból.

Erika nemcsak a bíróságon próbált érvényt szerezni az igazának, hanem az interneten is kifejezte véleményét, sőt, az orvos rendelője előtt is tiltakozott. Egy ilyen alkalommal összetűzésbe került a rendelő egyik alkalmazottjával, ami miatt a bíróság könnyű testi sértés és garázdaság miatt nyolc hónap felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte.

A 24.hu munkatársa telefonon is megkereste az orvost. Ő minősítgetni kezdte Erikát, de arra a kérdésre, hogy tervezi-e kifizetni a kártérítést, érdemi választ nem adott.

Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.

Hétfő este különleges bejelentkezést (saját elnevezése szerint Magyar Infót) tart Magyar Péter. A Tisza elnöke a párt alelnökével, Tarr Zoltánnal fog bejelentkezni a Facebookon. A tervek szerint az alábbi témák kerülnek majd szóba:

• A TISZA működését és politikusait érő fenyegetések/zsarolások.
• A TISZA és a politikusai ellen irányuló kormányzati jogalkotási tervek.
• Orbánék terve a TISZA kriminalizálására, a működésünk ellehetetlenítésére.
• A szatellit pártok és Orbánék együttműködése.
• Óellenzéki szereplők jövőbeni szövegsége a kormányváltást akaró erők megosztására.
• A Fidesz által a háttérből gründolt és támogatott új pártok.
• A választási jogszabályok tervezett módosításai a Fidesz és az óellenzéki pártok/politikusok érdekében.

„Emellett természetesen sorra vesszük Orbánék hazugságait az uniós források, Ukrajna uniós csatlakozása és a világ legnagyobb bankrablása kapcsán is” – ígérte Magyar Péter. Ezen kívül bejelentére is készülnek „a TISZA Szigetek és az önkéntes hálózatunk jövőbeni működése, fejlesztése, valamint a koordináció és a szervezeti struktúra hatékonyabbá tétele kapcsán.”

Orbán Viktor szerdán a Szakma Sztár Fesztiválon mondott nyitóbeszédet, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendezett – számolt be a Telex. A miniszterelnök azt mondta, „minden évben várom ezt a napot”, mert az ilyen találkozások „bíztatást és megerősítést” jelentenek számára. Hozzátette, hogy már nem egykorú a fiatalokkal,

Beszédében Orbán visszatekintett a 2010-es évekre is. Azt mondta, akkor Magyarország „egy csődtömeg volt”. Szerinte abban az időben sokan még inkább a gimnáziumot választották, hogy aztán felsőoktatásba mehessenek, és jobban bíztak „egy darab papírban, mint a saját tudásukban, szorgalmukban és akaraterejükben”.

Orbán arról is beszélt, hogy az ő nemzedéke nem akart ebbe belenyugodni, ezért „fordítottak egyet az ország sorsán”. Hosszasan sorolta, miért lehetnek büszkék a fiatalok a szüleikre. Úgy fogalmazott, hogy „nekik köszönhetik, hogy a munka visszanyerte a becsületét, a fiatalok többsége pedig ismét biztos szaktudást szeretne a kezébe”. Hozzátette, hogy „nekik köszönhetik, hogy egy jó asztalos ma már havi 800 ezer forintot is haza vihet, egy jó villanyszerelő akár havi 1 millió forintot is megkereshet”, és ha a mostani fiatalok rendesen kitanulják a szakmájukat és szorgalmasak lesznek, „még ennél is többet fognak keresni”.

A miniszterelnök szerint Magyarországon ismét a szakmáké a jövő. Arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek büszkék a szüleikre. Kiemelte azt is, hogy a mai fiatalok „nem akarnak kamu életet, nem akarnak alibi állást”.

Orbán azt mondta, a jövőben csak olyan ország lehet sikeres, amely megbecsüli a tehetséges, a szakmájukat magas szinten művelő embereket. Úgy látja, Magyarország ilyen ország, de sok veszély fenyegeti. Azt kérte, hogy a nehéz kérdésekben az emberek maguk döntsenek.

Végül külön kitért a kormány által indított véleménynyilvánító szavazásra Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban. Azt mondta, hogy „ez az ügy eldönti, hogy milyen lesz az önök következő 20 éve”, amit a legaktívabb, legproduktívabb, legígéretesebb időszaknak nevezett.