HÍREK
A Rovatból

Minden halálesetet megakadályozhat a Novavax oltóanyaga, amit a brit és dél-afrikai vírusváltozatok okoznának

A britek már 60 millió dózist rendeltek a jóváhagyás előtt álló anyagból.
Fotó: geralt/Pixabay - szmo.hu
2021. március 12.



Három különböző koronavírus-törzs ellen véd, átadásuk ellen pedig 90 százalékos hatékonyságot mutat a Novavax új oltóanyaga, írja a Metro. Az eddigi vizsgálatok alapján ráadásul úgy tűnik, a vakcina 100 százalékos hatékonysággal előzi meg a súlyos megbetegedést és az elhalálozást mind a brit, mind a dél-afrikai variáns esetében.

A koronavírus eredeti törzsével szemben 96 százalékos hatékonyságot mutat a marylandi vakcina, míg a brit mutációt 86, a dél-afrikait pedig 55,4 százalékos eséllyel védi ki.

A súlyos lefolyású betegség ellen azonban az oltóanyag minden vírustörzs esetében 100 százalékos védettséget nyújtott.

A Novavaxot az Egyesült Királyságban, 17600 fő részvételével tesztelték, akik mind 18 és 84 év közti felnőttek voltak. Az anyagot egyelőre még nem hagyták jóvá sürgősségi használatra, ám ha ez áprilisban megtörténik, ugyanitt, az Egyesült Királyságban kezdhetik meg a vakcina gyártását. További előnye, hogy a Pfizer vakcinájával szemben ez az oltóanyag 2 és 8 fok közötti tárolási körülményeket igényel, ami nagy könnyebbséget jelent a szállításban.

Matt Hancock, brit egészségügyi miniszter a Twitteren úgy fogalmazott: “Nagyon bíztatóak a hírek a Novavax hatékonyságáról a különböző variánsok ellen. 60 millió dózist rendeltünk, és ha az anyagot jóváhagyják, az újabb löketet ad a koronavírus elleni harchoz.”

Amennyiben jóváhagyják, a Novavax vakcinája lesz a negyedik sürgősségi esetekben használható oltóanyag az Egyesült Királyságban a Pfizer, az Oxford-AstraZeneca és a Moderna után, míg Amerikában a Pfizer, a Moderna, valamint a Johnson & Johnson mögé állhat be a sorba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán: Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde óta nem volt ilyen a magyar közéletben
A miniszterelnök már a reggeli rádióinterjújában is azt hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt EP-képviselőjének felszólalása számára az őszödi beszédet idézi.


Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor péntek rádióinterjújában ismét szóba került, hogy a miniszterelnök a tiszás EP-képviselő, Kollár Kinga, mondataira reagálva csütörtöki posztjában azzal vádolta a Tisza Pártot, hogy Brüsszellel együtt összeesküdtek a magyarok ellen.

Orbán a rádióinterjúban arról beszélt, hogy szerinte a tiszások „nemhogy szégyellnék, hogy Magyarország ellen dolgoznak, még büszkék is rá”.

Azt is elmondta, hogy olyan érzése van, mint amikor meghallotta Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét.

Erre erősítettek rá a miniszterelnök Facebook-oldalán is, ahol nem sokkal az interjú után megjelent egy rövid poszt.

„Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde óta nem volt ilyen a magyar közéletben”

- fogalmazott Orbán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Körbevették a rendőrök a momentumosokat az MTVA épületénél, ameddig Orbán Viktor bement a pénteki rádióinterjújára
A momentumosokat már a járdán megállították, majd körbevették őket, és elkezdték igazoltatni az embereket addig, amíg a miniszterelnök bement.


Ismét tüntetettek az MTVA Kunigunda utcai székházának a bejáratánál a Momentum politikusai és aktivistái Orbán Viktor szokásos pénteki rádiós szereplése előtt.

Tudósítónk szerint

a helyszínen megjelent a Készenléti Rendőrség is, akik még mielőtt a momentumosok odaértek volna a bejárathoz, a járdán megállították, majd körbevették őket, és elkezdték igazoltatni az embereket. Eközben érkezett meg az épülethez a miniszterelnök.

Miután Orbán Viktor autója bement az épülethez, a rendőrök nagy része is elment.

@szeretlekmagyarorszag.hu #orbánviktor #momentum #tüntetés #mtva #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Aki hatalomért és pénzért bármire képes, abban sose szabad megbízni
Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök a Tisza Párttal kapcsolatban arról beszélt: „nemhogy szégyellnék, hogy Magyarország ellen dolgoznak, még büszkék is rá”.


Azért küldték az EP-képviselőket Brüsszelbe a magyar emberek, hogy ott Magyarország érdekeit képviseljék. „Én nem vagyok EP-képviselő, csak miniszterelnök, de a tanácsüléseken én rendre ezt teszem, harcolok a magyarok érdekeiért” – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának adott interjúban.

A miniszterelnök ezzel a csütörtöki posztjára utalt, amiben azt írta: a „Tisza Párt és Brüsszel összeesküdött a magyarok ellen”.

„Nemhogy szégyellnék, hogy Magyarország ellen dolgoznak, még büszkék is rá”

- fogalmazott Orbán, aki szerint „senki nem lepődhetett meg a történteken”, ő úgy gondolja, hogy ez inkább egy „nyílt beismerés”.

„belemondják pacekba a képünkbe, hogy büszkék arra, hogy minél rosszabb az országnak, annál hamarabb kerülnek hatalomra, ráadásul mindezt a brüsszeli bürokratákkal összefogva csinálják”.

A kormányfő szerint az a meglepő, hogy a magyar ellenzéki pártok mindegyike kikérte volna magának, ha azzal vádolják, amit most a Tisza Párt képviselője mondott.

Orbán azt mondta, olyan érzése van, mint amikor meghallotta Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét.

Ezután arról beszélt, hogy szerinte kétféle módon lehet választást nyerni, az egyik, ha az embernek van egy jó programja, és ehhez bizalmat kér a választóktól, a másik pedig, hogy azért szurkolnak, hogy az országnak rossz legyen. Mert, ha az országnak rossz, akkor az emberek változást akarnak. Ő viszont semmire sem tartja azokat az embereket, akik a második forgatókönyvet választják.

„A politika nem a hatalomról szól, hanem az országról szól. Az embereket, Magyarországot kell szolgálni. Aki hatalomért és pénzért bármire képes, abban sosem szabad megbízni”

- fogalmazott.

A következő téma Ukrajna EU-csatlakozása volt. A riporter arról kérdezte Orbán, hogy a kormány ezzel kapcsolatos, jövő héten induló véleménynyilvánító szavazása miben több egy közvélemény-kutatásnál. Orbán példaként említette, hogy 2016-ban migrációs, 2022-es gyermekvédelmi kérdésekben kérték ki az emberek véleményét, ami fontos számukra. Ukrajna EU-csatlakozásának kérdése pedig olyan téma, ami meghatározhatja a következő éveket.

„Ukrajna felvétele tönkre teszi Magyarországot, tönkre teszi a magyar családokat, fölemészti azokat a gazdasági eredményeket, amiket az elmúlt 15 évben sikerült elérni”

– jelentette ki Orbán. Ugyanakkor hozzátette, hogy erről mindenkinek lehet saját, eltérő véleménye, de most az a lényeg, hogy legyen egy egységes álláspont, amit aztán majd Brüsszelben képviselni lehet.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a háború témája továbbra is porondon van dacára annak, hogy „az amerikaiak már befordultak a béke feliratú utcába, ahol mi is várakozunk”.

A Donald Trump amerikai elnök által indított vámháború is szóba került. Orbán szerint ez csak egy taktikai lépés az amerikai elnök részéről.

„Végre egy olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki kimondja, hogy mit akar, a világ most azon van meglepődve, hogy azt csinálja, amit ígért” – fogalmazott a kormányfő arra utalva, hogy Trump megígérte: újra szabja a világkereskedelmet.

Orbán szerint ez egy izgalmas kérdés, viszont

úgy gondolja, hogy ennek a vége az lesz, hogy Amerika egyenként mindenkivel megállapodik, egy-két hónap múlva pedig a a vámháborúból vámbéke lesz.

Az inflációval kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy ezt akkor lehet letörni, ha a háborúnak vége. A kormányfő szerint nem állhatunk itt szerencsétlenkedve, hanem lépéseket kell tenni, ezt árletörésnek nevezik. A kormány most új lépéseket próbál ki, árrést szabályoznak. Szerinte az árak a kijelölt termékek tekintetében lefelé jönnek, bár Orbán is elismerte, hogy járt olyan faluban, ahol a helyiek szerint a négy bolt közül csak egyben csökkentek az árak.

Orbán arról is beszélt, hogy a bankokkal és a távközlései cégekkel is sikerül megállapodni arról, hogy nem lehet árat emelni az infláció ellenére sem.

A miniszterelnök szerint a kormány ebben nem gatyázik, és kicsiben azt csinálják, „amit Trump nagyban”.

A beszélgetésben a Magyar falu programról is szó esett. Orbán arról beszélt, hogy a kommunista időkben szerinte volt egy kialakult álláspont arról, hogy a város fejlett, a falu fejletlen, a városiak fejletlenek, a falusiak meg nem.

„Én egy 1800 lelkes faluból jövök, remélem, élő példája vagyok ennek a cáfolatnak”

– fogalmazott.

A kormányfő szerint azon dolgoznak, hogy a falvakban is elérhetőek legyenek azok a szolgáltatások, mint a városokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Haraszti Miklós: A Tisza Párt kétharmados felhatalmazással viszonylag könnyen le tudná bontani a fideszes maffiaállamot
A közíró szerint Magyar Péter az egyetlen, aki valóban megrengetheti Orbán rendszerét. Úgy látja, a Tisza Párt esélyei soha nem látott áttörést hozhatnak.


Haraszti Miklós szerint Magyar Péter olyan témákat tudott a közélet középpontjába állítani, amelyekkel korábban a parlamenti ellenzék nem tudott áttörést elérni. Példaként a korrupciót említette, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „hiába hozott ezer példát Hadházy Ákos, a pártok azt mondogatták, hogy erre nem ugranak az emberek”.

A volt parlamenti képviselő a Népszavának azt mondta: úgy látja, az ellenzéki szavazók nem Magyar Péter személyiségét csodálják, hanem felismerik benne azt a szereplőt, akinek reálisan van esélye megbuktatni a jelenlegi kormányt. Haraszti szerint nem kizárt, hogy elszántságban hasonlítanak egymásra Orbán Viktorral, és ezért idézi sokakban a korai Orbánt. A párhuzamokat azonban szerinte leginkább politikai ellenfelek fogalmazzák meg, ezek a nézőpontok nem rendszerszemléletűek. Úgy véli, ezek az elképzelések abból indulnak ki, hogy ha Magyar győz a választáson, akkor beilleszkedne az orbánizmusba. A vádakhoz hozzátartozik az is, hogy Magyar óvatos taktikája a fideszes gondolkodásmódot idézi.

Haraszti úgy látja, hogy míg Orbán Viktor „minden nap új hazugsággal törli el az előző hazugsága nyomait”, addig Magyar Pétert a megújulásra vágyó emberek tekintik eszköznek és faltörő éknek, ami találkozik az ő személyes ambíciójával.

Úgy gondolja, legfeljebb „a nyughatatlan tehetségükben” van hasonlóság a két politikus között.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyar Péter tanult a 2022-es választások tapasztalataiból, és tisztában van a kormánypárti propaganda működésével. Haraszti szerint tudja, hogy a hagyományos médiafelületek a Fidesz irányítása alatt állnak, így a Tisza Párt ezekben csupán torzított módon jelenhet meg. Éppen ezért Magyar kénytelen egyszerre óvatosnak és kezdeményezőnek lenni, ha el akarja érni azokat a szavazókat is, akik nem tartoznak az ellenzéki táborhoz.

Haraszti beszélt arról is, hogy Magyar Péter nem törekszik idő előtti megmérettetésre azokkal a szereplőkkel, akik csatlakoznak a Tisza Párthoz, és igyekszik elkerülni az ideológiai vitákat is, mert azt tartja fontosnak, ami egységet teremthet a mozgalomban. A politikus szerint

nem azokon a területeken kell megvívni a küzdelmet, ahol a kormánypárt erős, hanem azokon, ahol gyenge.

Ezért kerüli azokat a külpolitikai kérdéseket is, amelyeket a Fidesz már tematizált, például a migrációt vagy az ukrajnai háborút.

Az egyeduralom lehetőségével kapcsolatban Haraszti úgy nyilatkozott, nem tart a kétpártrendszertől. Szerinte Magyar Péter nem keresi az együttműködést a korábbi ellenzéki pártokkal, de ez nem jelenti azt, hogy újabb hatalmi központosításra törekedne. Haraszti úgy fogalmazott: „Éppen a heterogén támogatói tömege a garancia, ha az ideológiai vitát ugyan kerülő, de határozott jogállami jelzéseit nem számítjuk.” Kiemelte Magyar időzítését is, amely szerinte kedvező: míg Márki-Zay Péternek rögtön alkalmazkodnia kellett a pártokhoz, addig Magyar Péternek majdnem két év áll rendelkezésére arra, hogy parlamenten kívüli mozgalmat építsen.

Haraszti úgy fogalmazott, hogy

az eddigi ellenzék „megfőtt békákból” áll, akik alkalmazkodtak az Orbán által kialakított körülményekhez.

A Tisza Párt viszont új logika mentén működik.

Az esélyekről szólva azt mondta,

„ha a Tisza Pártnak sikerülne kétharmaddal győznie, akkor viszonylag könnyen le tudná bontani a fideszes maffiaállamot”.

Ugyanakkor szerinte ez komoly kihívást jelentene a demokratikus konszolidáció szempontjából. Ha a választást a kormánypárt „törvényekkel, hazugsággal, elnyomással vagy választásnapi kézimunkával” elcsalná, Haraszti szerint „békés forradalom jöhet”. Ha viszont az ellenzék csak egyszerű többséget szerezne, akkor az állami intézményrendszer ellenállásával kellene szembenéznie, és szerinte az igazi politikai küzdelem csak ekkor kezdődne el.

A cikk végén Haraszti úgy fogalmazott: „az orbáni világ már nem jöhet vissza, hiszen ha a lelkekben nem volna már erkölcsi halott, a Tisza fel sem emelkedhetett volna.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk