Mezőhegyesen 20 ezer forint, Budapesten 1,6 millió is lehet egy lakás négyzetmérerára
Tavalyelőtt még csak tíz olyan utca volt Budapesten, ahol átlagosan legalább egymillió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok négyzetméterenként, 2018-ban a számuk majdnem megduplázódott, és 19-re nőtt.
Az ingatlan.com saját adatai szerint idén októberben a Dorottya utcai lakásokat átlagosan 1,9 millió forintos négyzetméteráron hirdették. Ennél azonban voltak drágábban kínált lakások, amelyeket magánszemélyek dobtak piacra. A legmagasabb ár a szintén V. kerületi Galamb utcához köthető, az ottani lakásért a tulajdonos négyzetméterenként 2,7 millió forintot szeretne kapni.
A múlt évben a VIII. kerületi Hős utca volt a legolcsóbb, csakúgy, mint egy évvel korábban. Tavaly a négyzetméterár 103 ezer forintot tett ki, ez a 2017-es 75 ezer forintos átlagárhoz képest egyébként közel 40 százalékos drágulást jelentett, de így is nagyon alacsonynak számít.
A második és harmadik legolcsóbb utca Budapesten a XVIII. kerületi Bajcsy-Zsilinszky út és a XVII. kerületi Nápoly utca, előbbiben 187 ezer, utóbbiban 199 ezer forintra jött ki az átlagos négyzetméterár.
Az országban a legolcsóbb ingatlanok tavaly a Békés megyei Mezőhegyesen cseréltek gazdát, az Ómezőhegyes majorban eladott lakások négyzetméteréért 20 ezer forintot adtak a vevők. Így az országon belül a legdrágább és legolcsóbb ingatlanok négyzetméterára
közötti különbség nyolcvanszoros volt 2018-ben, egy évvel korábban még hetvenszeres volt az eltérés.
Nyolcvanszoros különbség is lehet a legdrágább és legolcsóbb lakások között - áll az ingatlan.com közleményében. A portál elemzése szerint több változást is jellemző a fővárosi ingatlan helyzet elmúlt időszakára. Már nem a XII. kerületi Hunyad lejtő a legdrágább utca a fővárosban és az országban, hanem az V. kerületi Dorottya utca, ahol egy négyzetmétert tavaly átlagosan 1,6 millió forintért adtak el.
A legolcsóbb közterület a Békés megyei Mezőhegyeshez tartozik, ott négyzetméterenként 20 ezer forintot adott a vevő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.
Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.
Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.
A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.
A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.
Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.
A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.
A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.
Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.
A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.huDella című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.
A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.
Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.
Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,
még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.
Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.
Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.
Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.huDella című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.
A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.
A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.
Isztambul kormányzói hivatala azt közölte, hogy a földmozgások pánikot okoztak, és emiatt
Legalább 151 ember megsérült. A tájékoztatás szerint halálesetről nem érkezett jelentés, és egyetlen lakóépület sem omlott össze. Egy elhagyatott épület viszont összedőlt a Fatih kerületben, de ott sem sérült meg senki.
A hivatal hozzátette, hogy az energia- és gázszolgáltatás, valamint az ivóvíz- és szennyvízhálózat továbbra is zavartalanul működik.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök Ankarában, egy gyermekfesztiválon szólalt meg a földrengésekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Folyamatban vannak a kutatási munkálatok”, majd hozzátette: „nincs gond”, legalábbis így tájékoztatták őt a miniszterei.
Ahogy korábban mi is megírtuk, árom földrengés rázta meg rövid időn belül Isztambul környékét szerdán. Az első rengés 3,9-es erősségű volt, és a Silivri kerület partvidékén történt helyi idő szerint 12:13-kor. Nem sokkal később, 12:49-kor egy 6,2-es erősségű földmozgás is bekövetkezett ugyanott, majd 12:51-kor egy újabb, 4,4-es rengés rázta meg Buyukcekmece kerületét.
A legerősebb földrengés a Német Geotudományi Kutatóközpont (GFZ) szerint 6,2-es volt, a fészke pedig körülbelül 10 kilométer mélyen helyezkedett el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!