HÍREK
A Rovatból

Merkely: „Ennél jobb logisztikánk van nekünk” – reméli, hogy az olasz állapotok nem fognak bekövetkezni Magyarországon

Az egészségügyben dolgozók, látván a járványügyi helyzetet, szinte biztos, hogy kihozzák magukból a maximumot – mondta az egészségügy teljesítőképességéről a Semmelweis Egyetem rektora. Jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.


"Nyilvánvalóan emberek vagyunk, és el tudunk fáradni", tehát a tartós, maximális teljesítményt nagyon hosszan "nem tudjuk biztosítani" - tette hozzá ugyanakkor Merkely Béla a Kossuth

Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Mint mondta, az egészségügyben dolgozók azért örültek az úgynevezett restrikciós intézkedéseknek, mert ettől azt várják, két-három hét múlva csökken a kórházakba érkező betegek száma, és ennek következtében tudnak kicsit pihenni, hogy "a hátralévő hónapokban megint csak közel maximális teljesítményt tudjanak nyújtani minden egyes beteg esetében".

Kitért arra is: a Semmelweis Egyetem az egyik legnagyobb ellátója az országnak, 2200 ágyuk és néhány száz rehabilitációs ágyuk van, és kétnaponta tartanak operatívtörzs-ülést, vagyis folyamatosan nyomon követik, "milyen fokú" a betegek beáramlása az egyes járványosztályokon, klinikákon. Mint mondta, az egyetemnek 40 klinikája van, és ezek szükség esetén kisegítik egymást, átcsoportosítják a munkaerőt, ha szükséges.

Jelezte: fontos az is, hogy "le is cseréljék" a munkaerőt. Példaként elmondta, a rezidenseket a Covid-ellátásban kéthavonta cserélik, hogy "tudjanak egy kicsit pihenni, és aztán ismételten visszaengedjük őket".

"A Semelweis Egyetem klinikáin sok beteg van, de az elszántság maximális, kollégáink minden reggel elkötelezetten és elszántan lépnek be az egyetem kapuján, hogy a betegeinket gyógyítsuk" - szögezte le.

Az olaszországi kórházak leterheltségéről napvilágot látott hírekre reagálva Merkely Béla azt mondta, nagyon reméli, hogy ilyen Magyarországon nem fog bekövetkezni, "ennél jobb logisztikánk van nekünk".

Hozzátette: a nagy ellátóknak - mint a Semmelweis Egyetem és a nagy orvosegyetemek - előbb saját intézményükön belül kell az erőforrást megfelelő módon mobilizálni és irányítani. Megjegyezte: ha ez nem elég, és úgy látják, egy-két héten belül "nem lesz elég humán erőforrás", akkor azt időben kell jelezni az operatív törzsnek. Szólt arról is, hogy az SE 56 embert adott kölcsön más kórházakba a koronavírus-járvány második hullámának kezdetén. Közölte: a tervek szerint 900 ágyig "kell felmenni", de jelenleg közel 600-an fekszenek az SE klinikáin.

Merkely Béla szólt arról is, hogy alapvetően két különböző típusú vakcina lesz elérhető. Az amerikai Pfizer és a német BioNTech vállalat vakcinájáról - amelyről a héten jelentették be, hogy az oltóanyag tesztelésének harmadik, befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot értek el - azt mondta,

ez egy különleges, "messenger RNS" típusú védettséget ad; előre megtervezi az örökítőanyag a vírussal szembeni antitestet, és ezt fogja leképezni.

Vagyis - magyarázta - nem aktív immunizálást csinál, hanem beviszi az információt a szervezetbe, és a szervezet ezen információnak a birtokában fogja legyártani azokat a nélkülözhetetlen ellenanyagokat, amelyek a vírus behatolásakor likvidálják a szervezetből, lecsökkentik a mennyiségét és ennek következtében biztosítják az immunitást - tette hozzá.

Úgy vélte, a 90 százalékos immunitás "nagyon magas szintű eredmény", és lehet rá alapozni.

Mint mondta, a többi hagyományos vakcina: ott egy vírust - leggyakrabban adenovírust - alkalmaznak vektorként, és abban a vírusban van a Covid-19 speciális fehérjéje kódolva. Amikor az adenovírus - amely egyébként nem betegíti meg a szervezetet - mégis bejut a szervezetbe, ez ellen a szervezet fog megfelelő ellenanyagot termelni, és egy esetleges Covid-fertőzéskor már a szervezetben kódolva ott van az antitest és a lehető leggyorsabban belép a hadrendbe és megakadályozza a fertőzést - magyarázta.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Félek és ideges vagyok” – lincshangulat van Peresztegen, mert a vírus miatt leölt állatokat oda szállítanák
Markolók ássák a gödröket, tucatnyi teherautó hozza a tetemeket Peresztegre. A helyiek egyre dühösebbek, a hatóságok éjjel is a faluban dolgoznak.


Tucatnyi teherautó érkezett a Győr-Moson-Sopron megyei Peresztegre, amelyek a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították a település határában található telepre – írja az atv.hu.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni szervezete a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Nagylózsra vezető utcában

„már jól ismert döglött marhákat szállító teherautók tucatjai”

jelentek meg. A bejegyzés szerint a helyszínen rendőrök és tűzoltók is nagy számban megjelentek.

Az MKKP által közzétett videófelvételeken az látható, hogy éjszaka markolókkal ássák a gödröt az elhullott állatok számára. Beszámolók alapján nemcsak a Készenléti Rendőrség, hanem a Magyar Honvédség is jelen volt.

A településen egyre feszültebbé vált a helyzet. A peresztegi polgármester a telep közelében tartott tájékoztatót, amely során többen hangosan fejezték ki felháborodásukat. A polgármester közölte, hogy

„az operatív törzs a Rábapordányban fertőzött szarvasmarhák és a nem fertőzött, de kényszervágásra kijelölt sertések tetemeinek elhelyezésére ezt a telepet jelölte ki”.

Hozzátette: „sajnos nagyon alkalmas arra, hogy több telep legyen, hiszen több tíz évvel ezelőtt azért hozták létre”. A tájékoztató során úgy fogalmazott:

„Peresztegiként félek, ideges vagyok, sok minden érzés kavarog bennem”.

Polgármester Úr tájékoztatója a peresztegi helyzetről.

Alakul a lincshangulat.

Közzétette: MKKP Sopron – 2025. április 17., csütörtök

Nagy István agrárminiszter korábban bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron vármegyei Rábapordányban is kimutatták a ragadós száj- és körömfájás vírusát. A fertőzés megerősítése után a telepet azonnal zár alá helyezték, és megkezdték a járványügyi protokoll szerinti intézkedéseket.

A vírus terjedésének megakadályozására 3 kilométeres védőkörzetet és 10 kilométeres megfigyelési körzetet jelöltek ki. A miniszter közlése szerint

a teljes, mintegy 600 tejelő tehénből álló állomány felszámolása várható, és további korlátozások bevezetése is elképzelhető.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a száj- és körömfájás emberre nem veszélyes, és az élelmiszerlánc biztonságát sem veszélyezteti. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírus rendkívül ragályos, akár két hétig is lappanghat, ezért az állattartók felelőssége kiemelten fontos. A minisztérium tájékoztatása szerint a szakemberek minden szükséges lépést megtesznek a további terjedés megakadályozására. Elindult a járványügyi nyomozás is az esetleges mulasztások és a lehetséges kontaktgazdaságok felkutatása érdekében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elszabadult a tél az Alpokban: közel 2 méter hó esett 36 óra alatt – városokat zárt el a havazás
A hóvihar Franciaország, Olaszország és Svájc hegyvidékeit is elérte. A hideg annyira betört, hogy még 500 méteren is vastag hótakaró alakult ki.


Hatalmas havazás sújtotta az Alpok nyugati részét húsvét hetében. Franciaországban, Olaszországban és Svájcban is nagy mennyiségű csapadék hullott. A svájci Zermattot a hó egy időre teljesen elzárta a külvilágtól – számolt be az Időkép.

A francia területeken történelmi havazást jelentettek, mivel ilyen rövid idő alatt ritkán hullik ennyi hó. Csütörtök kora estig 2500 méter felett közel kétméteres hóréteg alakult ki. Az intenzív havazás mindössze 36 óra alatt zajlott le.

Fotó: Corinne Agier-Charlois / Időkép

Volt, ahol már 500 méteres magasságban is havazott, sőt, helyenként a völgyekben is méteres hótakaró keletkezett. Ezer méter körül 40-60 centiméter, kétezer méteren 80-120 centiméter, 2500 méter felett pedig 150-200 centiméter hó esett.

Az olasz Aosta-völgy síterepei hasonló mennyiségekről számoltak be. Ott egyetlen nap alatt 10-15 fokkal csökkent a hőmérséklet, és 500 méteren is havazott – számolt be róla partnerük, a Síelők weblapja.

Az Alpokban ilyenkor már csak kevés síterep működik, ezek közül is több bezárt az elmúlt napokban az ítéletidő és a lavinaveszély miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megvan, ki lesz a Magyar Nemzeti Bank alelnöke – Varga Mihály is őt szerette volna
Kurali Zoltán korábban az Államadósság Kezelő Központot vezette, most hat évre kapott fontos pozíciót. Az MNB-nél komoly ügyeket kell rendbe tennie az új vezetésnek.


Kurali Zoltánt nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének – derül ki a legfrissebb, április 18-án megjelent Magyar Közlönyből. A kinevezés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára történt, és április 22-én lép hatályba.

Kurali Zoltán 2019. szeptember 1-jétől töltötte be az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatói posztját, miután Varga Mihály pénzügyminiszter felkérte a tisztség betöltésére.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban és a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott, valamint a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) is szerzett tapasztalatot.

A jegybank elnöki posztját március 4. óta Varga Mihály tölti be. Ő már hivatalba lépésekor jelezte, hogy Kuralit szeretné egyik alelnökének.

Az MNB-nél jelenleg egyszerre zajlik a vezetőség átalakulása és a korábbi ügyek kezelése. A jegybanknak olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, mint az alapítványi vagyonvesztés, a kecskeméti egyetem kötvényvásárlása és a székházfelújítás. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek. Az ÁSZ jelentése szerint a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok gazdálkodásában súlyos hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak. A jelentés megállapította, hogy több száz milliárd forintnyi alapítványi vagyon kezelése során komoly veszteséget okozó döntések születtek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A rendőrség nem engedélyezte Hadházyék tüntetését a Ferenciek terén sem
A független országgyűlési képviselő szerint nem jogi okok, hanem politikai nyomás áll a tiltások mögött. A hídra tervezett tüntetést is megfellebbezték.


Hadházy Ákos pénteken arról számolt be a Facebookon, hogy a rendőrség nem engedélyezte a Ferenciek terére tervezett tüntetésüket, amelyet a technofasiszta törvény ellen hirdettek meg. Korábban már az Erzsébet hídra szervezett demonstrációjukat is megtiltották – írta közösségi média oldalán a független országgyűlési képviselő.

A politikus azt írta posztjában:

„A rendőrség megtiltotta azt is, hogy az Erzsébet híd lábánál, a Ferenciek terén tüntessünk a technofasiszta törvény ellen.”

Beszámolója szerint a Kúria korábban kimondta, hogy magán a hídon is lehet tüntetni, ezt követően három alkalommal a rendőrség – bár nem szívesen – engedélyezte is a demonstrációkat. A jövő keddre tervezett megmozdulást azonban nem hagyták jóvá, és Hadházy ehhez kapcsolódva egy újabb, általa abszurdnak nevezett határozatot is kapott. Ebben az állt, hogy a Ferenciek terén sem engedélyezik a rendezvényt.

Nagypénteki abszurd: a rendőrség megtiltotta azt is, hogy az Erzsébet híd lábánál, a Ferenciek terén tüntessünk a...

Közzétette: Hadházy Ákos – 2025. április 18., péntek

A rendőrség azzal indokolta a döntést, hogy a korábbi tüntetéseken kevesen vettek részt, és most is ezer főnél kevesebbet várnak. Emiatt a megmozdulást az Egyetem térre irányították volna át. Hadházy ezt így kommentálta:

„A zagyvaság persze érthető is, hiszen jogi képtelenség megindokolni azt, hogy miért tiltják be azt a tüntetést, amit korábban megengedtek. Szegények azt nem írhatják bele, ami a valós ok: Orbán utasította őket erre.”

A politikus jelezte, hogy a hídra tervezett tüntetés tilalmát megfellebbezték a Kúrián, az Egyetem térre benyújtott kérelmet viszont visszavonta. Úgy látja, a Ferenciek terén összegyűlő nagy tömeg az Erzsébet hídra vezető utat is lezárná, és a rendőrök csak a híd lezárásával tudnák megakadályozni a továbbhaladást. Hozzátette: a szűk idő miatt keddig biztosan nem születne döntés a Kúrián, és szerinte az eredmény is előre borítékolható.

Hadházy

új kérelmet is beadott, amely alapján „a Ferenciek teréről az Erzsébet hídon át a Tabánig vonulnánk”. Megjegyezte, hogy ezt is elutasíthatják, és ha így történik, az „komoly újratervezést igényel”.

Bejegyzését azzal zárta:

„Ha kicsit is kételkedtem volna benne, hogy a hatalom fél attól, amit Önök az elmúlt öt hétben véghezvittek, ez a kételyem mostanra teljesen elmúlt.”

A képviselő szerint a tüntetések egyik eredménye, hogy megmutatták: a Pride-törvény az, aminek hitték – „a kormányra veszélyes tüntetések ellen hozott homofób csomagolópapírba csomagolt gyalázat”. Mint írta: „Ez az eredmény azonban csekély. A cél a törvény visszavonatása. Ezért: nem hagyjuk abba, mert nem hagyhatjuk abba.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: