Merkely Béla: nincs szükség harmadik oltásra a Sinopharm és a Pfizer esetében
A Semmelweis Egyetem rektora szerint a kínai vakcina képes megadni a legszélesebb immunitást, az Egyetem vizsgálataiban mindenkinél találtak antitestet a két oltás után.
A Sinopharm-vakcinák beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke akár a több százszorosa is lehet annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk - jelentette ki a Magyar Nemzet megkérdezésére dr. Merkely Béla.
A Semmelweis Egyetem rektora hozzátette:
a híresztelésekkel ellentétben jelenleg nincs szükség a kínai oltóanyag harmadik dózisának felvételére.
„A Semmelweis Egyetemen még nem találtunk olyan kínai vakcinával beoltott személyt, akinek ne lett volna pozitív, a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltunk” - nyilatkozta a lapnak Merkely. A professzor elmagyarázta: „az egyetemen végzett laboratóriumi mérési eredmények (SARS-CoV-2-IgG Spike1 Roche antitest) a Sinopharm-vakcinák beadását követően akár több százszoros ellenanyagszintet mutattak az átfertőzöttségnél tapasztalt értékhez képest, de a legalacsonyabb érték is az átfertőzöttség hatására kialakuló ellenanyagszintnek felelt meg”.
A rektor elmondta: jelenleg hatféle különböző vakcinát alkalmaznak Magyarországon, viszont ezek az oltóanyagok teljesen más technológiával készülnek, így egyszerre egy oltás nem tud mindenféle előnyt biztosítani.
Kiemelte, hogy a kínai vakcinának a legenyhébb az oltási reakciója, és mivel teljes elölt vírust tartalmaz, a vírus fehérjének teljes spektrumában véd. Ami azt jelenti, hogy
a különböző vírusvariánsok ellen a Sinopharm képes megadni a legszélesebb immunitást.
Merkely Béla hangsúlyozta, hogy sem a Sinopharm, sem a Pfizer esetében nincs szükség az oltóanyag harmadik dózisának felvételére, sőt véleménye szerint erre a lépésre a közeljövőben biztosan nem kerül sor.
A Sinopharm-vakcinák beadását követően kialakuló ellenanyagszint mértéke akár a több százszorosa is lehet annak, mint amit egy átfertőzöttséggel megszerezhetünk - jelentette ki a Magyar Nemzet megkérdezésére dr. Merkely Béla.
A Semmelweis Egyetem rektora hozzátette:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Haraszti Miklós: A Tisza Párt kétharmados felhatalmazással viszonylag könnyen le tudná bontani a fideszes maffiaállamot
A közíró szerint Magyar Péter az egyetlen, aki valóban megrengetheti Orbán rendszerét. Úgy látja, a Tisza Párt esélyei soha nem látott áttörést hozhatnak.
Haraszti Miklós szerint Magyar Péter olyan témákat tudott a közélet középpontjába állítani, amelyekkel korábban a parlamenti ellenzék nem tudott áttörést elérni. Példaként a korrupciót említette, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „hiába hozott ezer példát Hadházy Ákos, a pártok azt mondogatták, hogy erre nem ugranak az emberek”.
A volt parlamenti képviselő a Népszavának azt mondta: úgy látja, az ellenzéki szavazók nem Magyar Péter személyiségét csodálják, hanem felismerik benne azt a szereplőt, akinek reálisan van esélye megbuktatni a jelenlegi kormányt. Haraszti szerint nem kizárt, hogy elszántságban hasonlítanak egymásra Orbán Viktorral, és ezért idézi sokakban a korai Orbánt. A párhuzamokat azonban szerinte leginkább politikai ellenfelek fogalmazzák meg, ezek a nézőpontok nem rendszerszemléletűek. Úgy véli, ezek az elképzelések abból indulnak ki, hogy ha Magyar győz a választáson, akkor beilleszkedne az orbánizmusba. A vádakhoz hozzátartozik az is, hogy Magyar óvatos taktikája a fideszes gondolkodásmódot idézi.
Haraszti úgy látja, hogy míg Orbán Viktor „minden nap új hazugsággal törli el az előző hazugsága nyomait”, addig Magyar Pétert a megújulásra vágyó emberek tekintik eszköznek és faltörő éknek, ami találkozik az ő személyes ambíciójával.
Úgy gondolja, legfeljebb „a nyughatatlan tehetségükben” van hasonlóság a két politikus között.
Azt is hangsúlyozta, hogy Magyar Péter tanult a 2022-es választások tapasztalataiból, és tisztában van a kormánypárti propaganda működésével. Haraszti szerint tudja, hogy a hagyományos médiafelületek a Fidesz irányítása alatt állnak, így a Tisza Párt ezekben csupán torzított módon jelenhet meg. Éppen ezért Magyar kénytelen egyszerre óvatosnak és kezdeményezőnek lenni, ha el akarja érni azokat a szavazókat is, akik nem tartoznak az ellenzéki táborhoz.
Haraszti beszélt arról is, hogy Magyar Péter nem törekszik idő előtti megmérettetésre azokkal a szereplőkkel, akik csatlakoznak a Tisza Párthoz, és igyekszik elkerülni az ideológiai vitákat is, mert azt tartja fontosnak, ami egységet teremthet a mozgalomban. A politikus szerint
nem azokon a területeken kell megvívni a küzdelmet, ahol a kormánypárt erős, hanem azokon, ahol gyenge.
Ezért kerüli azokat a külpolitikai kérdéseket is, amelyeket a Fidesz már tematizált, például a migrációt vagy az ukrajnai háborút.
Az egyeduralom lehetőségével kapcsolatban Haraszti úgy nyilatkozott, nem tart a kétpártrendszertől. Szerinte Magyar Péter nem keresi az együttműködést a korábbi ellenzéki pártokkal, de ez nem jelenti azt, hogy újabb hatalmi központosításra törekedne. Haraszti úgy fogalmazott: „Éppen a heterogén támogatói tömege a garancia, ha az ideológiai vitát ugyan kerülő, de határozott jogállami jelzéseit nem számítjuk.” Kiemelte Magyar időzítését is, amely szerinte kedvező: míg Márki-Zay Péternek rögtön alkalmazkodnia kellett a pártokhoz, addig Magyar Péternek majdnem két év áll rendelkezésére arra, hogy parlamenten kívüli mozgalmat építsen.
Haraszti úgy fogalmazott, hogy
az eddigi ellenzék „megfőtt békákból” áll, akik alkalmazkodtak az Orbán által kialakított körülményekhez.
A Tisza Párt viszont új logika mentén működik.
Az esélyekről szólva azt mondta,
„ha a Tisza Pártnak sikerülne kétharmaddal győznie, akkor viszonylag könnyen le tudná bontani a fideszes maffiaállamot”.
Ugyanakkor szerinte ez komoly kihívást jelentene a demokratikus konszolidáció szempontjából. Ha a választást a kormánypárt „törvényekkel, hazugsággal, elnyomással vagy választásnapi kézimunkával” elcsalná, Haraszti szerint „békés forradalom jöhet”. Ha viszont az ellenzék csak egyszerű többséget szerezne, akkor az állami intézményrendszer ellenállásával kellene szembenéznie, és szerinte az igazi politikai küzdelem csak ekkor kezdődne el.
A cikk végén Haraszti úgy fogalmazott: „az orbáni világ már nem jöhet vissza, hiszen ha a lelkekben nem volna már erkölcsi halott, a Tisza fel sem emelkedhetett volna.”
Haraszti Miklós szerint Magyar Péter olyan témákat tudott a közélet középpontjába állítani, amelyekkel korábban a parlamenti ellenzék nem tudott áttörést elérni. Példaként a korrupciót említette, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „hiába hozott ezer példát Hadházy Ákos, a pártok azt mondogatták, hogy erre nem ugranak az emberek”.
A volt parlamenti képviselő a Népszavának azt mondta: úgy látja, az ellenzéki szavazók nem Magyar Péter személyiségét csodálják, hanem felismerik benne azt a szereplőt, akinek reálisan van esélye megbuktatni a jelenlegi kormányt. Haraszti szerint nem kizárt, hogy elszántságban hasonlítanak egymásra Orbán Viktorral, és ezért idézi sokakban a korai Orbánt. A párhuzamokat azonban szerinte leginkább politikai ellenfelek fogalmazzák meg, ezek a nézőpontok nem rendszerszemléletűek. Úgy véli, ezek az elképzelések abból indulnak ki, hogy ha Magyar győz a választáson, akkor beilleszkedne az orbánizmusba. A vádakhoz hozzátartozik az is, hogy Magyar óvatos taktikája a fideszes gondolkodásmódot idézi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kína ismét visszavágott: 125 százalékra emelik az Egyesült Államokból érkező termékek vámtarifáját
Közölték: „ha az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is jelentős mértékben sértse Kína érdekeit, akkor Kína határozottan fel fog lépni és a végsőkig harcolni fog”.
A kínai pénzügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy
a korábbi 84 százalékról 125 százalékra emeli az Egyesült Államokból importált termékek vámtarifáját, válaszul a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett 145 százalékos importvámokra.
„A Kínára kivetett magas amerikai vámok súlyosan sértik a nemzetközi és gazdasági kereskedelmi szabályokat, az alapvető gazdasági törvényeket és a józan észt; ez teljes mértékben egyoldalú zsarnoki és kényszerítő magatartás” - közölte a pekingi pénzügyminisztérium nyilatkozatában.
„Az, hogy az Egyesült Államok sorra emeli és veti ki az abnormálisan magas vámokat Kínára, olyan számjátékká vált, amelynek a gyakorlatban sincs már gazdasági jelentősége, és a világgazdaság történetének vicce lesz”
- mondták.
A közleményben hangsúlyozták, hogy „ha az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is jelentős mértékben sértse Kína érdekeit, akkor Kína határozottan fel fog lépni és a végsőkig harcolni fog”.
Kína azt is közölte, hogy újabb panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az amerikai vámok miatt.
A kínai pénzügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy
a korábbi 84 százalékról 125 százalékra emeli az Egyesült Államokból importált termékek vámtarifáját, válaszul a Donald Trump amerikai elnök által bejelentett 145 százalékos importvámokra.
„A Kínára kivetett magas amerikai vámok súlyosan sértik a nemzetközi és gazdasági kereskedelmi szabályokat, az alapvető gazdasági törvényeket és a józan észt; ez teljes mértékben egyoldalú zsarnoki és kényszerítő magatartás” - közölte a pekingi pénzügyminisztérium nyilatkozatában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Európai Központi Bank (EKB) tehet róla, hogy nem születhetett meg az a törvény, amely megakadályozta volna az MNB alapítványában lévő pénzek átláthatatlan kezelését – erről beszélt Kósa Lajos a 444-nek adott interjújában.
A Fidesz egyik alelnöke, egykori frakcióvezetője szerint a probléma az, hogy a jegybank egy független intézmény, és a kormány évekkel korábban kezdeményezte azt, hogy a jegybank felügyelőbizottsága tudja vizsgálni az MNB alapítványait is, de az EKB ehhez nem járult hozzá.
A 444 ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz 9 éve egy bírósági döntéssel szembemenve törvénybe foglalta, hogy a jegybanki alapítvány pénze nem közpénz. A törvényjavaslat egyik arca pedig Kósa Lajos frakcióvezető volt. „Az alapítványi pénz, az alapítványi pénz, pont. (…) Addig közpénz, amíg az alapítvány nem tette be az alapítványba a pénzt. (…) Onnantól kezdve ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, érdekem nincs, el vagyok vágva tőle” – érvelt még 2016-ban Kósa Lajos a törvény mellett.
Kósa szerint ugyanakkor most még korai politikai felelősségről beszélni, majd a vizsgálat után merülhet ez fel.
A 444 arról is kérdezte Kósát, hogy a Fidesz miért nem szólalt fel korábban, hiszen az nyilvánvaló volt, hogy Matolcsy Ádám és köre luxus életmódot él, erről a sajtó is cikkezett.
„Úgy érti, hogy általában, hogyha valaki elmebeteg életmódot folytat, mármint ilyen tobzódás, meg luxus, meg nem tudom, akkor fel kellene szólalni ellene?”
- kérdezett vissza Kósa, majd azt mondta: ő nem szokott ilyenek ellen felszólalni, mert azt gondolja, hogy ha valakinek becsületesen megszerzett pénze van, akkor arra költi, amire akarja.
„Ha valaki hat Ferrarit tart, az nem normális, szerintem”
- jegyezte meg.
„Nem az a felháborító, ha valakinek hat Ferrarija van. Hogyha lopta a pénzt, akkor el kell kapni, el kell ítélni akárhogy hívják. Matolcsy Ádám vagy más...mert azt nem szabad. Lopni tilos. (...) A Legfőbb Ügyészségnek nagyon szigorúan el kell járni, és példásan megbüntetni. Senki nem védi meg őket, hogyha loptak, akkor a következményeket viseljék”
- fogalmazott Kósa.
Az Európai Központi Bank (EKB) tehet róla, hogy nem születhetett meg az a törvény, amely megakadályozta volna az MNB alapítványában lévő pénzek átláthatatlan kezelését – erről beszélt Kósa Lajos a 444-nek adott interjújában.
A Fidesz egyik alelnöke, egykori frakcióvezetője szerint a probléma az, hogy a jegybank egy független intézmény, és a kormány évekkel korábban kezdeményezte azt, hogy a jegybank felügyelőbizottsága tudja vizsgálni az MNB alapítványait is, de az EKB ehhez nem járult hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A 21 Kutatóközpont 2025 áprilisának elején tizenöt politikus ismertségét és népszerűségét mérte fel egy úgynevezett omnibuszkutatásban. Az eredmények szerint Magyar Péter a legnépszerűbb politikus: a teljes minta 39 százaléka kedveli őt. Ezzel megelőzi Orbán Viktort és Hadházy Ákost is, akik a második és harmadik helyen állnak - tette közzé az elemzést a 24.hu.
A felmérésből az is kiderült, hogy a Tisza Pártra jelenleg 34 százalék voksolna.
Ez azt jelenti, hogy a pártelnök népszerűsége öt százalékponttal magasabb, mint a saját pártjáé. Orbán Viktor esetében ez a különbség három százalékpont.
A kutatás során arra is választ kerestek, hogy a megkérdezettek kit látnának szívesebben miniszterelnökként. A teljes minta 33 százaléka a jelenlegi kormányfőt, 37 százaléka pedig Magyar Pétert választaná.
A válaszadók 30 százaléka nem tudott vagy nem akart dönteni kettejük között. A pártszimpátia alapján a fideszesek és tiszás szavazók túlnyomó többsége a saját pártvezetőjüket támogatja. Más pártok szavazói és a bizonytalanok jóval kisebb arányban foglaltak állást valamelyik politikus mellett. A többi párt szavazói között Magyar, a bizonytalanok körében Orbán a népszerűbb – bár ez a csoport általában kisebb arányban vesz részt a választásokon.
A népszerűségi rangsor negyedik helyén Karácsony Gergely áll, őt a Tisza párt új politikusai, Ruszin-Szendi Romulusz és Bódis Krisztina követik. Mindketten rövid idő alatt nagyobb támogatói bázist építettek ki, mint sok, hosszabb ideje ismert politikus.
A kormánypárti oldalon Gulyás Gergely és Lázár János a középmezőnyben található. A Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté és a kommunikációs igazgató Menczer Tamás támogatottsága és ismertsége még a kormánypárt szavazói körében sem általános.
A kutatás külön kitért a köztársasági elnök ismertségére és kedveltségére is. Sulyok Tamás mindkét mutatóban alacsonyan szerepelt: a válaszadók 16 százaléka kedveli. A 21 Kutatóközpont megjegyezte, hogy a korábbi államfők jellemzően jóval előkelőbb helyen szerepeltek, és többen közülük vezették is a népszerűségi listát.
A felmérés szerint továbbra is Gyurcsány Ferenc zárja a sort.
A Demokratikus Koalíció elnökét a megkérdezettek 5 százaléka látná szívesen fontos politikai szerepben.
A kutatóközpont a 24.hu-nak küldött elemzésében kiemelte: az elmúlt 15 évben nem volt példa arra, hogy a kormánykritikus választók ilyen egységesen álljanak nemcsak egy párt, hanem egy személy mögé.
A 21 Kutatóközpont 2025 áprilisának elején tizenöt politikus ismertségét és népszerűségét mérte fel egy úgynevezett omnibuszkutatásban. Az eredmények szerint Magyar Péter a legnépszerűbb politikus: a teljes minta 39 százaléka kedveli őt. Ezzel megelőzi Orbán Viktort és Hadházy Ákost is, akik a második és harmadik helyen állnak - tette közzé az elemzést a 24.hu.
A felmérésből az is kiderült, hogy a Tisza Pártra jelenleg 34 százalék voksolna.
Ez azt jelenti, hogy a pártelnök népszerűsége öt százalékponttal magasabb, mint a saját pártjáé. Orbán Viktor esetében ez a különbség három százalékpont.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
