Megsemmisült Magyarország egyik legszebb múzeumának szabadtéri része
Az áprilisi hókárnak sok erdő esett áldozatul. A kidőlő fák miatt ugyanakkor teljesen megsemmisült a szilvásváradi Erdei Múzeum szabadtéri része - írja a FATÁJ online.
Az Egererdő Zrt. által létrehozott és működtetett szilvásváradi Erdei Múzeumhoz szépen kiépített szabadtéri rész tartozott, amit sajnos erősen érintett a 2017. áprilisi hókár, mert a kidőlő fák nagy kárt tettek benne, gyakorlatilag megsemmisült.
Így nézett ki egykor az Erdei Múzeum:

Fotó: Egererdő
És a szomorú jelen:

Kármentő fakitermelés a Mátrában, ahol a fenyő állományok koronarészei törtek le a hó súlya alatt. A háttérben a szerencsésen éppen maradt fák, de láthatóak koronatörött egyedek is - fotó: Egererdő
A szabadtéri erdei foglalkoztató mellett bejárható skanzenben az erdőjárók az ezekhez kapcsolódó tárgyi emlékeket (többek között kunyhókat, szerszámokat és kemencéket) vehetik szemügyre egészen közelről a Horotna-völgy bejáratánál. Séta közben az érdeklődők megismerkedhetnek továbbá a vadfogó veremmel, számos faeszközzel, valamint egy erdei javítóműhellyel is. Ugyanakkor egy szabadtéri múzeum nem lehetne teljes a megmunkálatlan fa bemutatása nélkül: megkövesedett és ellignitesedett fatörzsek, illetve egy évgyűrű kronológia is várja a látogatókat.
A Szabadtéri Erdei Múzeum továbbfejlesztéseként - Zilahy Aladár erdőmérnök munkájának eredményeként - 1985-ben megnyílt a Szalajka-völgyi Erdészeti Múzeum, a Király-féle házban.

Fotó: Egererdő
A régebben "Király-ház" vagy "Bányagrófság" -ként emlegetett műemlék jellegű épület az erdei vasút Halastavak megállójánál található. Az épület helyreállítása 1980-84 között történt, 1986-tól pedig múzeumként működik. Itt kapott helyet a Szilvásváradi Erdészeti Múzeum, amely egyrészt a még fellelhető, erdészettel kapcsolatos régi eszközöket, írott és tárgyi emlékeket gyűjti össze és teszi közkinccsé.
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben,
mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
Ezen eszközök között barangolva elképzelhetjük, hogy a nehéz fizikai munkáért cserébe szinte csak a természet szépsége kárpótolta az erdei munkásokat. Egész évben látogatható.
Az Erdei Iskola elsők között szerezte meg 2005-ben a "Minősített Erdei Iskola Szolgáltatás" címet és kapta meg a "harkályos" emblémát. Az oktatási program egymásra épülő ismeretkörei: alapvető természetismeret, ökológiai jelenségek, erdészeti ismeretek, környezet- és természetvédelmi ismeretek, kultúrtörténeti ismeretek, a nyugat-bükki régió értékeinek bemutatásán keresztül.

Fotó: Egererdő
A Szabadtéri Erdei Múzeum a kiállítótér funkción kívül, az Egererdő Zrt. fejlesztésének köszönhetően szabadtéri tanterem is, a filagória épületének környezetében a megújuló energiák (nap, szél, víz) hasznosítását bemutató működő modellekkel, a fát mint megújítható energiaforrást és alapanyagot bemutató eszközökkel ismerkedhetnek meg a látogatók és az erdei iskolások.
Csak reménykedni lehet abban, hogy az Egererdő Zrt-nek minél előbb sikerül újra megépíteni, elkészíteni az Erdei Múzeum szabadtéri bemutatóhelyeit Szilvásváradon.
via FATÁJ online