HÍREK
A Rovatból

Megjelent az újabb adókönnyítésekről szóló kormányrendelet

Több mint 200 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál - közölte a Pénzügyminisztérium.


A Gazdaságvédelmi Akcióterv újabb adókönnyítő intézkedései több mint 200 milliárd forintot hagynak a magyar családoknál, a vállalkozásoknál és a lakosságnál - írja a Pénzügyminisztérium a közleményében.

"A kormány adócsökkentésekkel és célzott támogatásokkal segíti a munkahelyek, a vállalkozások és a családok védelmét" - írják.

"A rendelet nemcsak azt rögzíti, hogy a tervezett adócsökkentések a válság ellenére folytatódnak, hanem számos olyan új intézkedést, amely a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások terheit még tovább csökkenti."

2020 július 1-től két százalékponttal - 17,5 százalékról 15,5 százalékra - csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, így fél év alatt 160 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, és ez a lépés az álláshelyek megőrzésében is segíthet.

A kisvállalati adó kulcsa 2021. január 1-től egy százalékponttal - 12 százalékról 11 százalékra - csökken. Az egy százalékpontos csökkentés mintegy 10 milliárd forintot hagy jövőre körülbelül 51 ezer vállalkozásnál. A tényleges összeg ennél még jóval magasabb is lehet, mert egyre többen választják ezt az adófajtát - írja a közlemény.

A válság ellenére folytatódó adócsökkentések mellett több lényeges adózást könnyítő intézkedés részletszabályait is tartalmazza a kormányrendelet.

Az egészségvédelmi szempontok mellett adókönnyítést és likviditási könnyebbséget is jelent mintegy 600 ezer cég és szervezet számára az, hogy elegendő lesz a beszámolót és az ahhoz kapcsolódó bevallásokat (mint például a társasági adó-, a kisvállalati adó és a helyi iparűzési adóbevallást) szeptember 30-ig elküldeni. Az adó kifizetésének határideje is szeptember 30.

A kedvező szabályok az eltérő üzleti éves adózókra is vonatkoznak.

A beszámoló készítési határidő marad április 30-a, illetve május 31-e az ún. közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók esetében, vagyis a tőzsdei cégeknél, a bankoknál, a biztosítóknál és a befektetési vállalkozásoknál, de nekik is elegendő szeptember 30-ig benyújtani a bevallást, illetve befizetni az adót.

A közúti szállítóknak az ekáer bejelentéseik után nem kell kockázati biztosítékot fizetniük, a korábban befizetett biztosítékot pedig visszakapják. "A változással komoly összeget spórolnak meg az érintettek, hiszen ezen a jogcímen 2019-ben összességében 7,3 milliárd forint érkezett az adóhivatalhoz."

A kormány az online pénztárgépekre és az automatákra felülvizsgálati moratóriumot vezetett be. Így például az online pénztárgépek esetében szoftver-felülvizsgálatot és szervizes helyszíni vizsgálatot nem kell elvégezni a veszélyhelyzet idején, elegendő a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 120 napon belül.

A koronavírus-járvány miatt bajba jutottak újabb, speciális, ráadásul ingyenes fizetés-könnyítést vehetnek igénybe. Az újfajta kedvezmény kérelemre indul, amelyet a hatóság 15 napon belül bírál el. A kérelem mindenkinek - még a cégeknek - is illetékmentes, és legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napon nyújtható be.

Az igénybevételhez elegendő, ha a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A 12 havi részletfizetés vagy a hat havi pótlékmentes fizetési halasztás mindegyik adófajtára kérhető, és 5 millió forintos tartozásig vehető igénybe.

A nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak elég a járvány alatt a nettó bért kigazdálkodni, hiszen még a munkavállalótól levont járulékra és szja-ra is járhat a kedvezmény. Nemcsak az adófizetés ütemezésében segít az új szabályozás, hanem a vállalkozások adócsökkentését is lehetővé teszi. A cégeknek – kérelmük pozitív elbírálása esetén - akár ötmillió forinttal kevesebb adót kell megfizetniük.

A koronavírus-járványnak leginkább kitett turisztikai ágazatot további adóintézkedések segítik. A vendégeknek 2020. december 31-ig nem kell megfizetni az idegenforgalmi adót, mert az állam megfizeti helyettük.

Körülbelül egymillió munkavállalónak nőhet a Szép-kártyára érkező juttatása, ugyanis 2020. június 30-ig a jelenlegi adóteher 32,5 százalékról 15 százalékra csökken. Ráadásul 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható összeg is csaknem megduplázódik, 2020-ban az ún. rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedik, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő.

A munkavállalókat segíti, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is jogosultak maradnak az az egészségügyi ellátásra.

Helyettük május 1-től a munkáltató fizeti ki az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely havi 7.710 forintot jelent. A munkáltató kérésére a NAV engedélyezi, hogy még ezt a minimális összeget is csak a veszélyhelyzet megszűnését követő két hónap elteltével kelljen a vállalkozásnak megfizetnie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz
„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?” – írta a TISZA Párt elnöke.


„A világ legnagyobb bankrablása kötődik az Orbán-kormányhoz.

Összesen 650 milliárd forintot, vagyis minden magyar embertől fejenként 65 ezer forintot loptak el. Nem nokiás dobozokban hordták ki a szajrét, mint a szocik, hanem teherautóval”

– írja Facebook-bejegyzésében Magyar Péter az MNB-botrányra utalva.

„A bankrablást végignézte a legfőbb ügyész és az Állami Számvevőszék. Ott ültek a tolvajok között Orbán képviselői és államtitkárai, valamint a Dinasztia pénzemberei.

A lopott vagyonból svájci kastélyokat, New York-i luxus lakást, 100 darabos autógyűjteményt, palotákat, Dubajban pedig nyaralókat vásároltak. Amerikában a Wall Street farkasa 200 millió dollárt lopott el, nálunk a magyar közpénz farkasai ennek a tízszeresét”

– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

„Egy sima bankrablásért 10 év fegyház jár. A világ legnagyobb bankrablása mennyit ér?”

– teszi fel a kérdést végül Magyar.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Kinevették Nagy István agrárminisztert Bábolnán, amikor megköszönte a tüntető helyiek türelmét
A miniszter megpróbálta megnyugtatni a helyieket, de kifütyülték, és azt követelték, ne ott temessék el a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemét.


Szerda reggel több tucat ember gyűlt össze Bábolnán a polgármesteri hivatal előtt, ahol Nagy István agrárminiszter egyeztet a város polgármesterével, a független Horváth Klárával és a térség országgyűlési képviselőjével, a fideszes Czunyiné Bertalan Judittal a ragadós száj- és körömfájás ügyében.

A tömeg azért demonstrált, mert a város határában jelölték ki az egyik dögkutat, ahova a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tetemeit szállították több telephelyről is, többezres nagyságrendben.

A megbeszélései előtt Nagy István a hivatal lépcsőjéről szólt néhány szót a körülbelül 100-150 fős tömeghez. Megköszönte a helyiek türelmét, mire kinevették.

„Gondolják végig...el kell valahol temetni az állatokat?”

– kérdezte a miniszter.

A válasz a demonstrálóktól jött:

„De nem itt!”

A miniszter szerint a kijelölt dögkutak régóta ilyen célra szolgáló állami tulajdonú területek, és

„senkit nem fenyeget a legkisebb veszély sem”.

A tömeg erre felhördült és kifütyülte a minisztert, aki hozzátette, hogy ez a „pillanatnyi harag” az ára annak, hogy megmentsék a magyar állatállományt.

A tüntetők még akkor is a hivatal előtt álltak, amikor a miniszter távozott. Nagy István végül átvágott az élőláncon, és anélkül távozott, hogy bármit egyéb érdemit mondott volna. Többen azt kiabálták: „Menekül!”

Bábolnára egyébként rövid időn belül másodszor érkeztek a vírus miatt leölt állattetemek.

(via hvg.hu, Magyar Hang)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még mindig nem szolgáltattak igazságot a ralibaleset áldozatainak - egy anya és 12 éves lánya is meghalt
Aradi Gergely a 12 éves lányát és feleségét veszítette el. Úgy érzi, a felelősök hallgatnak, a kérdéseire máig nem kapott választ és senki sem kért tőle bocsánatot.


Aradi Gergely több mint egy évvel a tragédia után is válaszokat keres. A felesége és 12 éves kislánya 2024 márciusában vesztették életüket az Esztergom–Nyerges ralin, ahol egy versenyautó kisodródása következtében összesen öten haltak meg. Az Aradi család azért ment ki a versenyre, mert a kislány programja megváltozott, így még meg tudták nézni az apát, akinek előfutó résztvevőként az volt a feladata, hogy a hivatalos mezőny előtt haladjon végig a pályán, ellenőrizve a pálya állapotát és a futam előkészítését.

A férfi később elmondta: a családja eredetileg egy hosszú, egyenes szakaszon tartózkodott, nem pedig azon a ponton, ahol a baleset történt. Ide csak később sétáltak fel. Aradi épp a szervizből indult volna az újabb futamra, amikor értesítették, hogy baleset történt. „És akkor a semmiből hívott a Bendi sírva” – mondta a 444.hu-nak az apa, a fiára célozva, aki túlélte a tragédiát.

A Magyar Nemzeti Autósport Szövetség (MNASZ) közlése szerint a tragédia nézőktől elzárt területen történt, az elzárás pedig a szokásoknak megfelelően jelölve volt. A rendőrségi nyomozás jelenleg is tart, két gyanúsított van, több részlet viszont még nem tisztázott.

Az apa úgy gondolja, az Esztergom–Nyerges rali mindig is problémás helyszín volt, ezért több rendező kellett volna a helyszínre. Az is felmerült benne, hogy a balesetet okozó A licenccel rendelkező pilóta hogyan kaphatott versenyengedélyt anélkül, hogy korábban megfelelő eredményeket ért volna el. Szerinte ehhez több év versenyzés kell.

Aradi hangsúlyozta, hogy az MNASZ akkori raliszakág-vezetője kétszer is végigment a kérdéses szakaszon a tragédia előtt, így látnia kellett a veszélyes helyen álló tömeget. Úgy fogalmazott, a szervezőkre vonatkozó egyik kötelességre utalva:

„Ha a tömeget nem tudod kezelni, akkor leállítod a versenyt.”

Az interjúból kiderült, hogy a versenyzőpáros nem kereste fel az áldozatok hozzátartozóit, a navigátor pedig két héttel a tragédia után ismét rajthoz állt egy másik versenyen. A szövetség anno 200 ezer forintos hozzájárulást ajánlott fel a temetésre, amit Aradi méltatlan körülmények között kapott csak meg. Szeptemberben viszont volt egy jótékonysági gála, ahol az öt áldozat családja között osztották szét a bevételt.

A rendezvényen részt vett Szujó Zoltán, a szövetség elnöke is, aki öt példányt ajánlott fel saját könyvéből. Arra a kérdésre, hogy lesz-e kártérítés, akkor azt válaszolta: megvárják a rendőrségi vizsgálat eredményét. Aradit viszont azóta sem kereste senki a szövetségtől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Nem megy el az amerikai külügyminiszter az orosz–ukrán háború béketárgyalására, miután Zelenszkij visszautasította a tervüket
Az USA békejavaslata szerint Oroszország megtarthatná a Krímet, de ezt Kijev elutasítja. Marco Rubio ezért maradhat távol, de hivatalosan mással indokolták.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter nem vesz részt a szerdán Londonban tartandó tárgyalásokon, amelyek célja az orosz–ukrán háború befejezése. A külügyminisztérium szóvivője, Tammy Bruce kedden közölte: a tárcavezető „logisztikai okok” miatt mondta le az utat, pedig Rubio az X-en korábban még azt írta, „gyümölcsöző beszélgetést” folytatott David Lammy brit külügyminiszterrel, a tárgyalások házigazdájával, és „várja a folytatást”. Jelen állás szerint mégsem ő megy, így az Egyesült Államokat Donald Trump elnök különmegbízottja, Keith Kellogg képviseli a brit fővárosban.

A mai londoni megbeszélések a múlt heti párizsi találkozót követik, ahol amerikai, brit, francia és német tisztviselők egyeztettek az amerikai javaslatról a tűzszünet elérésére. A CNN-nek nyilatkozó, a keretterv részleteit ismerő forrás szerint a javaslat magában foglalja Oroszország irányításának elismerését a 2014-ben jogellenesen annektált Krím-félsziget felett, valamint tűzszünetet ír elő a frontvonal mentén.

Ez a lépés ellentétes lenne az Egyesült Államok elmúlt tíz évben közvetített hivatalos álláspontjával.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra Oroszországgal, de Kijev nem hajlandó olyan megállapodást kötni, amely elismeri Moszkva fennhatóságát a Krím felett.

„Ukrajna nem fogja jogilag elismerni a Krím megszállását” – mondta. „Erről nem tudunk beszélni. Ez ellentétes az alkotmányunkkal.”

A húsvéti hétvégi tűzszünet után e hét elején ismét felerősödtek a harcok. Szerdán az ukrán hatóságok közölték: egy támadás következtében kilenc ember meghalt, és legalább harmincan megsérültek, amikor egy orosz drón eltalált egy munkásokat szállító autóbuszt Marhanec városának közelében. Az orosz Nemzeti Gárda közben a TASZSZ állami hírügynökség szerint azt közölte, hogy az éjszaka folyamán megsemmisítettek 17 ukrán támadó drónt.

A tárgyalások mögött húzódó amerikai frusztráció

Az USA azért sürgetheti a tárgyalásokat, akár a Krím beáldozásának árán is, mert amerikai tisztviselők egyre elégedetlenebbek az egyeztetések lassúsága miatt. Rubio a múlt héten figyelmeztetett: ha nem lesz előrelépés, Washington akár vissza is léphet a béketörekvésektől.

Az amerikai külügyminisztérium közölte: az Egyesült Államok már bemutatta a javaslat kereteit mindkét félnek, hogy kiderüljön, lehetséges-e gyorsan közelebb hozni az álláspontokat. A keretterv egyes elemei még hiányoznak, ezek kidolgozását ezen a héten az amerikai, európai és ukrán tárgyalópartnerek együtt végzik – mondta egy neve elhallgatását kérő tisztviselő a CNN-nek.

Trump nyomására most mind Ukrajna, mind Oroszország hajlandóságot mutat a tárgyalások újrakezdésére, amire hosszú ideje nem volt példa.

Hétfőn Vlagyimir Putyin kilátásba helyezte, hogy közvetlen tárgyalásokat folytatna Ukrajnával egy olyan tűzszünetről, amely megtiltja a polgári célpontok támadását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: