Folytatódik a ferencvárosi pad kálváriája: miután múlt hét csütörtökön átadták az első szivárványos köztéri padot a IX. kerületi Tompa utcában, a helyi Fradi-ultrák zöld-fehérre mázolták át a padot. Vasárnap aztán visszafestették, de hétfő este megint festékszóróval esett neki két csuklyás ember.
A kétszeres átfestés után most egy újabb szín került be a történetbe: ezúttal barnára festették.
A Telex cikkéből derült ki, hogy a padra egy papírlapot is ráragasztottak, melyen az alábbi felirat áll:
"Én csak egy pad szeretnék lenni. Ami jó mindenkinek. Neked is. Neki is. Nekünk."
Azt, hogy kik voltak az újabb átfestők, egyelőre nem tudni, még a IX. kerületi önkormányzat sem tudott erről információt szolgáltatni.
Folytatódik a ferencvárosi pad kálváriája: miután múlt hét csütörtökön átadták az első szivárványos köztéri padot a IX. kerületi Tompa utcában, a helyi Fradi-ultrák zöld-fehérre mázolták át a padot. Vasárnap aztán visszafestették, de hétfő este megint festékszóróval esett neki két csuklyás ember.
A kétszeres átfestés után most egy újabb szín került be a történetbe: ezúttal barnára festették.
A Telex cikkéből derült ki, hogy a padra egy papírlapot is ráragasztottak, melyen az alábbi felirat áll:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Részleteket árult el az újdörögdi kézigránát-balesetről Szalay-Bobrovniczky Kristóf
A honvédelmi miniszter tiszta vizet öntött a pohárba a szombati balesetet követően. Erre azért volt szükség szerinte, mert jelenleg politikai kalandorok próbálják öncélú haszonszerzésre használni a tragédiát.
A politikai kalandorok egy szerencsétlenséget akarnak nyilvánvalóan öncélú haszonszerzésre felhasználni – írta az újdörögdi kézigránát-balesetről szóló szerda esti posztja elején Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter ezután részletesen kifejti a baleset körülményeit.
Azzal kezdi, hogy tisztázza, mi is az az Adaptív Védelmi program:
„Az Adaptív Védelem program (ADVED) azért jött létre, hogy a közigazgatásban dolgozók és a Magyar Honvédség állománya a hatékonyabb együttműködés érdekében közelebbről megismerje egymás tevékenységét.”
A miniszter bejegyzéséből kiderül, hogy az önkéntes képzésről több tízezer tisztviselő kapott tájékoztatást, közülük 184-en jelentkeztek is rá. Az elméleti szakasz után végül 72-en döntöttek úgy, hogy részt vesznek a második, gyakorlati fázisban is.
„A cél itt egy komolyabb katonai tudás átadása, ahol a résztvevők az alapkiképzéssel egyenértékű, azzal tartalmában megegyező képzés keretében tartalékos katonává válhatnak, s a végén katonai esküt tehetnek. Tíz éve ugyanazzal a tematikával és ütemezéssel, szigorú protokoll szerint zajlanak a kiképzések. Hosszú évek óta ez volt az első baleset és egyúttal fájdalmas tragédia. Az alapkiképzés része az éles kézigránátdobás és az éleslövészet, amelyre a képzés negyedik hetében kerül sor (tartalékos és ADVED esetében egyaránt)” – írja Szalay-Bobrovniczky Kristóf, aki ezután rátért konkrétan a szombati tragédiára is:
„A baleset körülményeinek vizsgálata több hatóság bevonásával, azonnal megkezdődött. A kormányzati tisztviselők részére szervezett felkészítést haladéktalanul felfüggesztettük. A résztvevőknek a történtek feldolgozásához pszichológusokat biztosítottunk, akikkel kisebb csoportokban tudták átbeszélni az eseményeket, majd nyilatkozhattak, hogy kívánják-e folytatni a felkészítést. A program folytatódik azok számára, akik részt kívánnak benne venni.”
A honvédelmi miniszter a poszt végén közölte, hogy minden támogatást megadnak a kézigránát-baleset sérültjeinek, valamint megköszönte az önkéntesek csatlakozását a Magyar Honvédséghez.
Szombaton súlyos baleset történt az újdörögdi katonai gyakorlótéren: egy kormánytisztviselő kezében egy gyakorlat során felrobbant egy kézigránát. A Miniszterelnökségen dolgozó 29 éves nő mindkét kezét elvesztette, több repesz- és arcsérülést szenvedett, és életveszélyes állapotban szállították a Honvédkórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A robbanásban egy kiképző katona is megsérült, őt stabil állapotban vitték a veszprémi kórházba.
A politikai kalandorok egy szerencsétlenséget akarnak nyilvánvalóan öncélú haszonszerzésre felhasználni – írta az újdörögdi kézigránát-balesetről szóló szerda esti posztja elején Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A honvédelmi miniszter ezután részletesen kifejti a baleset körülményeit.
Azzal kezdi, hogy tisztázza, mi is az az Adaptív Védelmi program:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Miklós és felesége, Bettina néhány éve vásárolták meg új otthonukat Gyömrőn. A kertes házért 53 millió forintot fizettek, és két gyermekükkel, valamint a néhány hónapos magzatukkal költöztek be.
„A ház átvételekor hívtunk egy független műszaki ellenőrt, aki elég sok hibát észrevett, de ilyen nagy problémákra akkor még senki nem gondolt”
– mondta a férj a Blikknek. Nem sokkal a költözés után azonban elveszítették harmadik gyermeküket, a pár figyelmét ekkor a gyász kötötte le, nem foglalkoztak a ház állapotával.
Később azonban repedéseket vettek észre a falakon, és éjszakánként recsegő hangokat hallottak. A környezetük megnyugtatta őket, hogy az új építésű házaknál ez normális. Egy idő után azonban a repedések látványosan megnőttek.
Egy hosszabb utazás után hazatérve azt látták, hogy az épület állapota jelentősen romlott. A kivitelező minden felelősséget elhárított. A család először rokonokhoz, majd albérletbe költözött.
„Sajnos, az a helyzet, hogy 53 millióért egy lakhatatlan házat kaptunk” – fogalmazott Miklós. Polgári pert indítottak a kivitelező ellen, aki tagadja a felelősséget.
A vállalkozó a Blikknek azt mondta, hogy szerinte a ház nem életveszélyes, és ha valóban baj lenne, a tetőszerkezetnek már le kellett volna omlania az elmúlt két év alatt. Hozzátette, hogy eddig 86 házat épített Gyömrőn, amelyekkel szerinte nincs probléma.
A ház állapotát Rezsnyák Péter építész és műszaki ellenőr is megvizsgálta, aki korábban elsőként hívta fel a figyelmet a problémákra.
„A falazat és a tető külön életet kezdett el élni, gyakorlatilag csúszik szét a tető, az egyik főfal megindult kifelé, akkora az oldalnyomás, hogy vízmértékkel milliméterekben mérhető az elmozdulás, amely egy falnál nem normális”
– mondta a szakértő.
Szerinte az épület jelenlegi állapotában önmagát bontja le. Hozzátette, hogy gyakran előfordul, hogy csak formailag megfelelő állapotú házakat adnak át, és ez sok hasonló esethez vezethet.
Nagy Miklós és felesége, Bettina néhány éve vásárolták meg új otthonukat Gyömrőn. A kertes házért 53 millió forintot fizettek, és két gyermekükkel, valamint a néhány hónapos magzatukkal költöztek be.
„A ház átvételekor hívtunk egy független műszaki ellenőrt, aki elég sok hibát észrevett, de ilyen nagy problémákra akkor még senki nem gondolt”
– mondta a férj a Blikknek. Nem sokkal a költözés után azonban elveszítették harmadik gyermeküket, a pár figyelmét ekkor a gyász kötötte le, nem foglalkoztak a ház állapotával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Florida drasztikus lépésre készül: gyermekmunkával pótolnák az illegális bevándorlókat
A javaslat szerint már 14 évesek is dolgozhatnának iskolai napokon éjszakai műszakban. Az új törvény eltörölné a garantált étkezési szünetet is a 16-17 évesek számára.
Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó és az állam törvényhozása egy új törvényjavaslattal szeretné enyhíteni a munkaerőhiányt. A CNN tudósítása szerint az állam célja, hogy lazítsanak a gyermekmunkára vonatkozó szabályokon, lehetővé téve, hogy már 14 éves gyerekek is éjszakai műszakban dolgozhassanak, akár iskolai napokon is. Jelenleg a floridai törvények szerint a fiatalok csak reggel fél hét és este 11 között vállalhatnak munkát.
A törvényjavaslatot kedden terjesztették elő, és a floridai szenátus kereskedelmi és turisztikai bizottsága már támogatta is azt, öt szavazattal négy ellenében. Mielőtt azonban a szenátus elé kerülne, még két bizottságnak kell tárgyalnia róla.
Ron DeSantis nyíltan támogatja a kezdeményezést, és azzal érvel, hogy
a bevándorlás visszaszorításával meg kell oldani a munkaerőhiány problémáját.
Szerinte nincs szükség arra, hogy illegális bevándorlókat alkalmazzanak az alulfizetett, népszerűtlen állások betöltésére. Úgy véli, régen a tinédzserek dolgoztak ezeken a helyeken, és most is rájuk lehetne számítani.
„Miért mondjuk azt, hogy külföldieket kell behoznunk, sőt illegálisan is importálnunk kell őket, ha tudod, hogy régebben a tinédzserek dolgoztak ezeken az üdülőhelyeken?” – fogalmazott DeSantis. Hozzátette: „Az egyetemistáknak tudniuk kell ilyesmit.” A kormányzó azt is kijelentette, hogy nem érti, miért lenne probléma, ha a fiataloktól elvárnák, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, hiszen amikor ő felnőtt, ez teljesen megszokott dolog volt.
Florida már évek óta próbál enyhíteni a gyermekmunka szabályain. Tavaly elfogadtak egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a magántanuló 16-17 évesek bármikor dolgozhassanak, a nap bármely órájában.
A mostani javaslat ezt a korosztályt is érintené, ugyanis eltörölné a garantált étkezési szünetet számukra.
A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a gyermekmunka korlátozásainak lazítása nem biztos, hogy jó megoldás, mert további munkaerőhiányt és inflációt eredményezhet. A CNN azt is megjegyzi, hogy az elmúlt években majdnem megháromszorozódott a gyermekmunkával kapcsolatos szabálysértések száma Floridában.
Ron DeSantis floridai republikánus kormányzó és az állam törvényhozása egy új törvényjavaslattal szeretné enyhíteni a munkaerőhiányt. A CNN tudósítása szerint az állam célja, hogy lazítsanak a gyermekmunkára vonatkozó szabályokon, lehetővé téve, hogy már 14 éves gyerekek is éjszakai műszakban dolgozhassanak, akár iskolai napokon is. Jelenleg a floridai törvények szerint a fiatalok csak reggel fél hét és este 11 között vállalhatnak munkát.
A törvényjavaslatot kedden terjesztették elő, és a floridai szenátus kereskedelmi és turisztikai bizottsága már támogatta is azt, öt szavazattal négy ellenében. Mielőtt azonban a szenátus elé kerülne, még két bizottságnak kell tárgyalnia róla.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor poloskázós beszéde nem volt uszítás az ügyészség szerint
Nem történt bűncselekmény – így döntött az ügyészség Orbán Viktor március 15-i beszédével kapcsolatban, amelyet többen is gyűlöletkeltésként értelmeztek és fel is jelentettek miatta.
A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) feljelentését, amelyet Orbán Viktor március 15-i beszéde miatt tettek közösség elleni uszítás gyanújával, írja a Telex. A döntés indoklása szerint a miniszterelnök kijelentései nem számítanak gyűlöletbeszédnek, és nem valósítanak meg bűncselekményt.
Az ügyészség szerint a szólásszabadság korlátozása csak akkor indokolt, ha egy kijelentés konkrétan és közvetlenül veszélyezteti a köznyugalmat. Ez pedig csak akkor teljesül, ha a kijelentésből reális esély van arra, hogy a társadalmi béke megzavarása következik be. Mint írták:
„Nem a vélemény tartalma, hanem a közlés közvetlen, belátható következménye alapozza meg a szólásszabadság korlátozását a polgári jogi vagy büntetőjogi felelősségre vonást. Utóbbi esetben szükséges feltétel, hogy az elkövetési magatartás következtében a köznyugalomban okozott veszély ne csupán feltételezés legyen és a legalább hipotetikus visszacsatolás elengedhetetlen ehhez. Másképpen megfogalmazva a köznyugalom megzavarásának intenzitása csak egy bizonyos mérték fölött igazolja a szabad véleménynyilvánításhoz való jog korlátozását.”
Az ügyészség emlékeztetett arra is, hogy a bíróságok gyakorlata szerint nem minden bántó vagy durva véleménynyilvánítás számít uszításnak. Gyűlöletre uszítás csak akkor valósul meg, ha egy kijelentés nagy tömegben vált ki olyan erős érzelmeket, amelyekből gyűlölet és a társadalmi rendet veszélyeztető indulatok alakulhatnak ki. Az ügyészség szerint ilyen nem történt.
„Orbán Viktor miniszterelnök a beszédében sem konkrét személyt, személyeket, sem konkrét, a lakosság jól körülhatárolható csoportját nem nevesítette. Orbán Viktor miniszterelnök beszéde erőszakos cselekményt magában foglaló konkrét erőszak kiváltására, gyűlölködésre uszító kijelentést nem tartalmaz. Mindezekre figyelemmel – objektív tényállási elem hiányában – a cselekmény nem bűncselekmény, így a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentések elutasításáról rendelkeztem.”
A feljelentést Márki-Zay Péter pártja azon kijelentés miatt tette, amit Orbán Viktor a Fidesz március 15-i rendezvényén mondott:
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”
Az MMM szerint a miniszterelnök ezzel a kijelentésével azokat fenyegette és alacsonyította le, akik nem az ő oldalán állnak, és másként gondolkodnak.
A Szabadság Körei nevű civil szervezet is hasonló feljelentést tett. Perintfalvi Rita teológus szerint Orbán Viktor beszéde ellenségképet alkotott, uszító hangvételű volt, és képes lehet gyűlöletet kelteni egyes társadalmi csoportokkal szemben. Úgy véli, a poloskás megjegyzés a Büntető Törvénykönyv 332. §-a alapján közösség elleni uszításnak minősül, ami a köznyugalom elleni bűncselekmények közé tartozik.
Az ügyészség azonban másképp látta a helyzetet, és végül nem indított nyomozást az ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) feljelentését, amelyet Orbán Viktor március 15-i beszéde miatt tettek közösség elleni uszítás gyanújával, írja a Telex. A döntés indoklása szerint a miniszterelnök kijelentései nem számítanak gyűlöletbeszédnek, és nem valósítanak meg bűncselekményt.
Az ügyészség szerint a szólásszabadság korlátozása csak akkor indokolt, ha egy kijelentés konkrétan és közvetlenül veszélyezteti a köznyugalmat. Ez pedig csak akkor teljesül, ha a kijelentésből reális esély van arra, hogy a társadalmi béke megzavarása következik be. Mint írták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
