Meghalt Török Ádám, a magyar progresszív-blues-rock egyik legfontosabb formációja, a Mini alapítója és frontembere.
A Máté Péter-díjas, Fonogram-életműdíjas énekes, fuvolista, dalszerző januárban ünnepelte 75. születésnapját. Nemrég ebben az interjúban elmondta, súlyos betegségen esett át az elmúlt két évben. 75 éves születésnapja alkalmából májusra nagy koncertet tervezett. Halálát fia jelentette be:
Török Ádám 1948. január 12-én született Budapesten. 1965-ben kezdett zenélni, 1968-ban a Dogs együttes énekese volt, majd ugyanabban az évben megalapította a progresszív rockot, blues-rockot és jazz-rockot játszó Mini együttest, amely tizenöt év szünettel napjainkig létezett.
A nyolcvanas években megalapította a Tátrai-Török Tandemet. 1991-ben megalapította a R.A.B.B. (Rhythm and Blues Branch) zenekart Závodi Jánossal. A kilencvenes évek végén felélesztette régi zenekarát Török Ádám és a Mini néven.
Nagy Mini-koncert a Várkert Bazárban:
És egy régebbi felvétel:
Török Ádámmal januárban készítettünk interjút, itt lehet elolvasni:
Meghalt Török Ádám, a magyar progresszív-blues-rock egyik legfontosabb formációja, a Mini alapítója és frontembere.
A Máté Péter-díjas, Fonogram-életműdíjas énekes, fuvolista, dalszerző januárban ünnepelte 75. születésnapját. Nemrég ebben az interjúban elmondta, súlyos betegségen esett át az elmúlt két évben. 75 éves születésnapja alkalmából májusra nagy koncertet tervezett. Halálát fia jelentette be:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Komáromi Zoltán: A testtömegindex alapján Orbán Viktoron sem végeznék el a térd- vagy csipőprotézis-műtétet ezentúl az állami ellátásban
A NEAK döntése embertelen és szakmaiatlan is - mondta. Magyarázata szerint a túlsúlyosoknak pont a több mozgásra lenne szükségük, de ebben akadályozottak, miközben nagy fájdalmaik vannak.
Dr. Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, egészségügyi szakember is megszólalt a kormány térd- és csípőprotézis műtétekre vonatkozó új szabályozása miatt. Ennek egyik eleme, hogy a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.
A szakember egy sajtótájékoztatón beszélt erről. A posztban azt írták hozzá:
"Orbánt már fel sem vennék a térdprotézis várólistára? A túlsúllyal élők sem lehetnek másodrendű állampolgárok!"
Komáromi többek között arról beszélt, hogy az új protokoll szerint a túlsúlyos betegeket fel sem veszik a várólistára, azaz így a magyar miniszterelnök sem kerülhetne fel erre. "Mi jól tudjuk, hogy Orbán Viktor a leggazdagabb magyar, így valószínűleg ő a fizetős magánkórházat választaná, ahol nincs ilyen korlátozás" - mondta.
A DK szerint nem lehet másodrendű állampolgárként kezelni a túlsúlyos embereket sem, így nem lehet őket kizárni rendőri, bürokratikus módszerekkel az állami ellátásból.
Úgy vélte, hogy szakmai alapon kellene jó döntéseket hozni, ez azonban most hiányzik. Nem a túlsúlyosok miatt kevés a műtét, hanem azért, mert az állam szándékosan alulfinanszírozza az ilyen műtéteket - mondta Komáromi. Az egészségügyben mindent a valós árán kellene finanszírozni - tette hozzá.
A NEAK döntése embertelen és szakmaiatlan is - mondta. Magyarázata szerint a túlsúlyosoknak pont a több mozgásra lenne szükségük, de ebben akadályozottak, miközben nagy fájdalmaik vannak. A fogyást pedig nem támogatja az állam.
VIDEÓ: Komáromi Zoltán tájékoztatója
Dr. Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, egészségügyi szakember is megszólalt a kormány térd- és csípőprotézis műtétekre vonatkozó új szabályozása miatt. Ennek egyik eleme, hogy a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.
Reagált a Nemzetközi Büntetőbíróság: Magyarország továbbra is kötelezve van az együttműködésre a kilépés bejelentése után is
Netanjahu magyarországi látogatásának reggelén jelentették be a magyar kilépést. A hágai testület szerint azonban ettől függetlenül is kötelező lenne az izraeli politikus ügyében együttműködni.
A kilépést Gulyás Gergely jelentette be, azelőtt, hogy Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
orbán Viktor később az izraeli vezetővel közös sajtótájékoztatón azt mondta: „a Nemzetközi Büntetőbíróság a magyar kormány álláspontja szerint egy politikai bírósággá változott az utóbbi években, és ezt alátámasztja az izraeli miniszterelnök ellen hozott döntés is”.
A Nemzetközi Büntetőbíróság szóvivője reagált Benjamin Netanjahu magyarországi látogatására. Fad El-Abdullah közölte:
„A bíróság a sztenderd eljárást követte, amikor Netanjahu úr letartóztatását kérte a látogatáson.”
A magyar kormány hivatalosan a látogatás reggelén jelentette be, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. Egy magas rangú kormányzati tisztviselő néhány órával Netanjahu budapesti érkezése után erősítette meg a döntést.
Orbán Viktor már akkor meghívta az izraeli kormányfőt, amikor tavaly novemberben kiadták az elfogatóparancsot. Azt mondta, a bíróság határozatának „semmi hatása nem lesz” Magyarországon.
A döntést a kormány már tavaly nyár óta fontolgatta, amikor a bíróság kérelmet nyújtott be Netanjahu elfogására.
A Nemzetközi Büntetőbíróság bírái novemberben azt írták, hogy „megalapozott okok” alapján Netanjahu „büntetőjogi felelősséget viselhet” háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt, amelyek az Izrael és a Hamász közötti háború során történtek. Netanjahu „antiszemita” döntésnek nevezte a bíróság lépését.
A kilépés folyamata azonban nem azonnali, a bejelentéstől számítva egy évre van szükség, hogy érvénybe lépjen. A szóvivő ezzel kapcsolatban is megszólalt: „A bíróság tudomásul veszi, hogy Magyarország továbbra is kötelezve van arra, hogy együttműködjön a Nemzetközi Büntetőbírósággal.”
A kilépést Gulyás Gergely jelentette be, azelőtt, hogy Orbán Viktor a Karmelitában fogadta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
A módosítás módosításai a Parlamentben: mégsem lesz örökös veszélyhelyzet Magyarországon?
A kormány nem hirdethet örökké veszélyhelyzetet, és rendeletekkel sem írhatja felül a törvényeket. Átírják azt is, ki dönthet az állampolgárság felfüggesztéséről.
A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja a 15. Alaptörvény-módosítás javaslatát, amelyhez a kormánypárti képviselők nem sokkal az ülés előtt több módosítást is benyújtottak – írta meg a Telex.
A módosítások értelmében bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga.
A tervezet szerint a helyi közösségek korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára,
kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot, feltételekhez köthetnék az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, valamint helyi adózási kötelezettségeket is meghatározhatnának. A javaslat szövege szerint: „A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”
A veszélyhelyzeti szabályozás is változna.
A mostani javaslat szerint a kormány továbbra is harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja meg azt.
Ez eltér a három hete benyújtott verziótól, amely korlátlan idejű hosszabbítást tett volna lehetővé.
Az új javaslat rögzíti azt is, hogy a jövőben a kormány nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el törvényi rendelkezésektől az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül.
A köztársasági elnök továbbra is dönthet arról, ki szerezhet magyar állampolgárságot, és kitől vehetik el azt, ugyanakkor a tervezett felfüggesztés nem fog hozzá tartozni. Az új szöveg így fogalmaz: „a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben”.
A három héttel ezelőtt benyújtott módosításban még az a sorrend szerepelt, hogy „az apa férfi, az anya nő”, ez most megváltozik: a javaslat visszatér a korábbi sorrendre, amely szerint „az anya nő, az apa férfi”.
A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja a 15. Alaptörvény-módosítás javaslatát, amelyhez a kormánypárti képviselők nem sokkal az ülés előtt több módosítást is benyújtottak – írta meg a Telex.
A módosítások értelmében bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Apple lett Donald Trump brutális vámjainak első nagy vesztese
A technológiai részvények szabadesésbe kezdtek az amerikai tőzsdén. Az Apple gyártását durván megüthetik Trump új vámjai, de az Nvidia és a Meta is nagyot bukott.
Meredek eséssel kezdődött a mai kereskedés az amerikai tőzsdéken Donald Trump vámháborús kijelentései után. A technológiai részvények különösen nagy veszteségeket szenvedtek, a technológia-túlsúlyos Nasdaq index közel 4,5 százalékkal került lejjebb.
A legnagyobb esést az Apple részvénye produkálta: az árfolyam 8,8 százalékot zuhant, amire 2020 óta nem volt példa. A cég termékeinek gyártása nagyrészt Kínához és más ázsiai országokhoz kötődik, így a bejelentett vámintézkedések komoly hatással lehetnek a működésére.
A Fehér Ház új, úgynevezett viszonossági vámokat jelentett be, amelyek Kína esetében 34 százalékos mértéket érnek el. Ezek a már meglévő vámokra rakódnának rá, így összesen 54 százalékos vámterhet jelenthetnének a kínai árukra. Az Apple jelenleg továbbra is kínai gyárakban állítja elő az Egyesült Államokban értékesített eszközeinek többségét, bár több más országban is zajlik gyártás. Az új vámok azonban ezekre a gyártóközpontokra is hatással lehetnek. A cég tömeggyártást szinte egyáltalán nem folytat az Egyesült Államokban. Egyedül a Mac Pro készül texasi üzemben, de annak alkatrészei is jelentős részben Kínából és más országokból származnak.
Az Nvidia is érintett az intézkedésekben: a cég új chipjeit Tajvanban gyártják, az összeszerelés pedig jelentős részben Mexikóban történik. A bejelentések után az Nvidia árfolyama 4,6 százalékkal csökkent.
A többi nagy technológiai vállalat részvényei szintén mínuszban zártak. A Meta Platforms és az Amazon 7 százalékos csökkenést mutatott, a Tesla árfolyama 4,2, a Microsofté 2,4, míg az Alphabeté 3,6 százalékkal esett vissza.
Meredek eséssel kezdődött a mai kereskedés az amerikai tőzsdéken Donald Trump vámháborús kijelentései után. A technológiai részvények különösen nagy veszteségeket szenvedtek, a technológia-túlsúlyos Nasdaq index közel 4,5 százalékkal került lejjebb.
A legnagyobb esést az Apple részvénye produkálta: az árfolyam 8,8 százalékot zuhant, amire 2020 óta nem volt példa. A cég termékeinek gyártása nagyrészt Kínához és más ázsiai országokhoz kötődik, így a bejelentett vámintézkedések komoly hatással lehetnek a működésére.
A Fehér Ház új, úgynevezett viszonossági vámokat jelentett be, amelyek Kína esetében 34 százalékos mértéket érnek el. Ezek a már meglévő vámokra rakódnának rá, így összesen 54 százalékos vámterhet jelenthetnének a kínai árukra. Az Apple jelenleg továbbra is kínai gyárakban állítja elő az Egyesült Államokban értékesített eszközeinek többségét, bár több más országban is zajlik gyártás. Az új vámok azonban ezekre a gyártóközpontokra is hatással lehetnek. A cég tömeggyártást szinte egyáltalán nem folytat az Egyesült Államokban. Egyedül a Mac Pro készül texasi üzemben, de annak alkatrészei is jelentős részben Kínából és más országokból származnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
