HÍREK
A Rovatból

Meghalt Szörényi Szabolcs

A Kossuth-díjas magyar énekes, basszusgitáros, zeneszerző 81 éves volt.


Meghalt Szörényi Szabolcs.

A hírt a Illés Kluboschok Baráti Köre közösségi oldalán jelentették be.

"Erre nincsenek szavak... itt hagyott minket Szabibá, a Bölcs Moha. Megrendülten tudatjuk az összes Illés Klubossal és zeneszerető emberrel, Szörényi Szabolcs eltávozott az Égi zenekarba. Emlékét sosem felejtjük! Őszinte részvétünk a Családjának!"

Szörényi Szabolcs 1943. szeptember 26-án Budapesten született. Testvérével, Leventével együtt a szülők 1956 szeptemberében beíratták a szobi állami fiúnevelő intézetbe, ahol bekerültek az intézet mandolinzenekarába. Szabolcs gitározott, majd basszusgitárra váltott, és maradt is ennél a hangszernél. Két év múlva Vácra került a gimnáziumba, ahová Levente is követte, itt egy triót alakítottak. Az akusztikus hangszerekből házilag fabrikáltak elektromost, s Mediterrán nevű együttesükkel, amelyben a testvérek mellett Kőszegi Imre és Bajtala János is játszott, 1962-ben az országos Ki Mit Tud?-on az elődöntőig jutottak.

A már évek óta működő Illés együttesbe 1965 januárjában Levente vitte, és az év során kialakult a klasszikus felállás, a két Szörényi mellett a billentyűs hangszereken játszó Illés Lajos, a gitáros Bródy János és a dobos Pásztory Zoltán.

1966-ban az I. Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyert Még fáj minden csók című számuk, majd az 1968-as fesztiválon Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel szinte minden díjat megnyertek, a fődíjjal együtt. Szabolcs a két fesztivál között, 1967-ben néhány hónapot katonáskodott is, addig a zenekarban Bródy János helyettesítette hangszerén.

Az Illés együttes a hatvanas évek második felében és a hetvenes évek elején hihetetlen népszerűségre tett szert, csak az Omega és a Metró volt a vetélytársuk. Számaik zenéjének zömét Szörényi Levente és Illés Lajos szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. Szörényi Szabolcs ritkán jelentkezett szerzőként, de ő írta többek között az Újra itt van, a Sárika, Az ész a fontos, nem a haj című dalt - utóbbit énekelte is jellegzetes basszus hangján -, és Koncz Zsuzsa egyik legnagyobb slágerét, a Miszter Alkoholt.

Szörényi Szabolcs 1974-ben testvérével és Bródyval a Fonográf együttes tagja lett, ez a sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató zenekar egy évtizeden át dolgozott. 1984-ben a három telt házas búcsúkoncert gyakorlatilag Szörényi Szabolcs színpadi visszavonulását is jelentette. Ezt követően ott volt az Illés 1990-es, 1996-os, 2001-es fellépésein, ahogy a végső búcsúnak számító 2005-ös koncerteken is.

Az Illés Zenekar megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére 2014-ben Beatünnep címmel rendezett budapesti és vidéki koncerteken Szörényi Szabolcs ugyanúgy részt vett, mint a Fonográf együttes 2004-es, majd 2018-as fergeteges sikerű koncertjén.

1990-ben szólólemeze jelent meg Lökd ide a...! Kocsmadalok címmel. Zenei rendezőként számos színpadi produkcióban és lemezen működött közre, például az idén negyvenéves István, a király című rockopera kétmillió példányban eladott eredeti hanganyagán.

Szörényi Szabolcs 2000-ben kapta meg a Kossuth-díjat, megosztva az egykori Illés együttes tagjaival, 2012-ben Budapestért Díjat vehetett át, 2018-ban a főváros XIII. kerületének díszpolgári címét adományozták neki. 2019-ben testvérével, Leventével együtt az óbudai Kobuci Kertben megrendezett negyedik Országos Beatles Találkozón a Höfner gitárgyár nemzetközi életműdíját vehette át - írja az MTI.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: