Meghalt Nagy Ervin, a Jobbik alapítója

Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a közéleti viták középpontjába a miniszterelnök „poloskázós” kijelentése került. Az ünnepi beszédeket Mráz Ágoston Sámuel és Nagy Attila Tibor elemezték, eltérő szempontokat hangsúlyozva, írta az atv.hu.

A Nézőpont Intézet vezetője,

A miniszterelnök a szuverenitásvédelem és a családbarát adózás összekapcsolásával, valamint az Ukrajna EU-tagságáról szóló kampány elindításával is megerősítette pozícióját. Ezzel szemben Magyar Péter elsősorban az Orbán-ellenes szavazókhoz szólt, de nem tudott olyan hatásos üzenetet megfogalmazni, amely versenyre kelhetett volna a kormányfő kijelentéseivel. Az aláírásgyűjtési akcióját is kritizálta az elemző, mondván, hogy „inkább adatbázis-építésnek tűnik, mintsem egy új téma napirendre vételének”.

Nagy Attila Tibor az Ultrahang műsorában azt mondta, hogy Orbán Viktor beszéde „nem kicsit volt jobb” Magyar Péterénél, és külön kiemelte a „poloskázás” szófordulatot, amely szerinte jobban megragadta a figyelmet. Úgy véli, hogy

mint a miniszterelnöké. Szerinte az ellenzéki politikus által bejelentett „Nemzet hangja” kérdőív nem hozott érdemi újdonságot.

A „poloskázás” kijelentés nagy visszhangot váltott ki a közösségi médiában is. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője a Facebookon azt írta, hogy Orbán Viktor beszéde „fertelmes” volt, és „minden morális szempont félresöprése” történt. Mráz Ágoston Sámuel szerint azonban a felháborodás „műbalhé”, és hozzátette, hogy „a magyar politika nyelvezete kemény”. Kiemelte, hogy

A március 15-i beszédek után az is kérdés, hogy a Fidesz vagy a Tisza Párt tudja jobban mozgósítani támogatóit. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Tisza népszerűsége az év eleje óta csökken, és Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péter nem tudott új lendületet venni. A kormányzat témái – például a „húsvéti nagytakarítás” és a külföldi befolyás elleni intézkedések – várhatóan továbbra is napirenden maradnak.

Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy bár a Tisza Párt továbbra is veszélyes ellenfél, a mostani beszédek nem változtatták meg jelentősen a politikai verseny állását. Hozzátette, hogy „a gyűlölködés, az egymásra fenekedés nem jó”, és március 15. sem hozta közelebb a politikai oldalak közötti közös pontokat.

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) határozottan visszautasította Orbán Viktor március 15-i beszédének azon kijelentéseit, amelyekben a miniszterelnök a bírókat korruptnak nevezte és kártevőkhöz hasonlította, vette észre a 24.hu. Az egyesület a Facebookon közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy

A MABIE szerint „minden tényszerű alapot nélkülöz” az a kijelentés, hogy külföldi pénzekkel vásárolnák meg a bírákat, és határozottan elutasítják, hogy őket kártevő rovarokhoz vagy állatokhoz hasonlítsák.

Az egyesület kiemelte, hogy az igazságszolgáltatás a három hatalmi ág egyike, és tiszteletben tartja a másik kettőt – a törvényhozást és a végrehajtó hatalmat –, ezért ugyanezt a tiszteletet várják el a politikai szereplőktől is.

A MABIE emlékeztette Orbánt az Alaptörvény emberi méltóságra vonatkozó rendelkezéseire, valamint arra, hogy a bírók esküjük szerint minden ügyet részrehajlás nélkül, kizárólag a törvények alapján döntenek el.

Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.

Trump az interjúban így reagált:

Ugyanakkor hozzátette, hogy komolyan gondolja a konfliktus lezárását, és bízik benne, hogy sikerrel jár.

Az AP hírügynökség felidézte, hogy Trump korábban többször is kijelentette, hogy 24 órán belül rendezni tudja a háborút. Az interjúban arról is kérdezték Trumpot, mi történik, ha Vlagyimir Putyin nem járul hozzá a tűzszünethez. Trump erre azt válaszolta: „Rossz hír a világnak, mert nagyon sok ember hal meg.” Ugyanakkor hozzátette: „De azt hiszem, bele fog egyezni. Tényleg. Azt hiszem, elég jól ismerem őt, és úgy gondolom, hogy bele fog egyezni.”

A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.

így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.

A kormány vasárnapi posztjából kiderül, hogy a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A bejegyzés szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel, amire igennel vagy nemmel lehet felelni: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”

Az eddigi konzultációk során a kormány rendszeresen úgy kommunikálta az eredményeket, mintha azok a választók többségének akaratát tükröznék, miközben még a legsikeresebb esetekben is csupán a választók 28-29 százaléka küldte vissza a kérdőíveket, a többség nem vett részt bennük.

Orbán Viktor azt a képet erősíti, hogy a nyugati politikai elit a magyar emberek megkérdezése nélkül dönthet a csatlakozásról, ugyanakkor a magyar kormány eddig egyetlen lépést sem akadályozott meg a folyamat során, hívja fel rá a figyelmet a Telex cikke.

Amikor az uniós tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások Ukrajna EU-tagságáról, Orbán Viktor távozott a teremből. Ha ellenezte volna a döntést, lehetősége lett volna megvétózni azt, azonban ehelyett nem akadályozta meg a szavazást. 2024 júniusában pedig a csatlakozási folyamat feltételeiről szóló megállapodás is megszületett, amelyet a magyar kormány nem vétózott meg.

A szakemberek szerint

A kormány ezzel próbálhatja visszaszerezni a közbeszéd irányítását Magyar Pétertől, aki egy saját konzultációt is elindított. Az ő kezdeményezése több kérdést érint, nemcsak Ukrajna EU-tagságát.