Megfejtették, Trump milyen táblát tartott a kezében a vámok bejelentésekor – egész mást jelentenek a számok
Donald Trump egy hatalmas táblát mutogatott a Fehér Házban, a rá írt számokkal indokolta, melyik ország mekkora vámokat kap. Azt állította, ez a fele az amerikai árukra ezeken a helyeken kiszabott vámoknak. De ez nem igaz.
Donald Trump a Fehér Ház rózsakertjében úgy villantotta fel az új vámtarifákról szóló táblázatát, mintha csak egy vetélkedő műsor pontszámtábláját mutogatta volna a közönségnek.
A táblán két sorban szerepeltek számok, és az elnök azt állította, az általa most kiszabott vámok épp feleakkorák, mint a másik oszlopban szereplő értékek, amelyek azt tükrözik, milyen mértékű akadályokat gördítenek az adott országok az amerikai áruk elé.
George Saravelos, a Deutsche Bank kutatási igazgatója azonban a BBC-nek azt mondta:
a tarifák kiszabásánál nem a tényleges kereskedelmi korlátokat vették alapul, hanem azt az arányt, amely megmutatja, mekkora az adott ország árukereskedelmi hiánya az Egyesült Államokkal szemben, viszonyítva az adott ország amerikai exportjához.
Minél nagyobb egy ország nominális kereskedelmi többlete az USA-val szemben – azaz minél több árut ad el Amerikának az importjához képest –, annál magasabb vámokat kapott.
Ezért került például a legnagyobb vámtarifákkal sújtott országok közé Vietnam, Kína és Banglades is.
Donald Trump a Fehér Ház rózsakertjében úgy villantotta fel az új vámtarifákról szóló táblázatát, mintha csak egy vetélkedő műsor pontszámtábláját mutogatta volna a közönségnek.
A táblán két sorban szerepeltek számok, és az elnök azt állította, az általa most kiszabott vámok épp feleakkorák, mint a másik oszlopban szereplő értékek, amelyek azt tükrözik, milyen mértékű akadályokat gördítenek az adott országok az amerikai áruk elé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vénásan adtak antibiotikumos kezelést a szolnoki kórház inkubátorában hagyott babának, aki a Dávid nevet kapta
Az anyának a megtalálástól számított 6 hétig van lehetősége arra, hogy jelentkezzen a piciért, mert lehet, hogy akarata ellenére vitték az inkubátorhoz. Ilyenkor azonban több dolgot is megvizsgálnak.
Szerdán kora délután tettek egy újszülött kisfiút a szolnoki Hetényi Géza Kórház bejáratánál található babamentő inkubátorban. Az egészséges kisfiú testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
Az RTL Híradó beszámolója szerint a baba köldöke már el volt látva. Miután meggvizsgálták, bakteriális fertőzésére antibiotikumos kezelést adtak neki, és védőoltást is kapott.
Az elmúlt egy évben ő a negyedik baba, akit ebbe az inkubátorba tettek. Az előző, februári kicsit már örökbefogadták.
Dr. Berdó Éva, részlegvezető főorvos elmondta:
"Itt találtak egy érett 2 kiló 56 dekával született jó állapotú újszülöttet. Rózsás volt a bőrszíne, kicsit sírdogált, fel volt öltöztetve, köldökcsonkja ellátva köldök csattal, tehát valamilyen szinten gondoskodtak róla, szerencsére nem hűlt le."
Mikor megvizsgálták, akkor derült ki, hogy baktérium okozta fertőzése van a picinek.
"Ezért vénásan antibiotikumos kezelést kezdtek a kollégák. Védőoltásban is kellett részesíteni az újszülöttet, hiszen nem tudtuk, hogy az anya hordozza-e a májgyulladás b vírusát, ez ellen védőoltás van. Jelenleg stabil az állapota, és már ki is helyzetük az inkubátorból kiságyba."
A szolnoki kórház inkubátorában jelenleg 34 fok van és olyan érzékelője van, hogy ha kinyitják az ajtaját, késleltetve ad jelzést a személyzetnek. Így nem találkozhatnak azzal, aki oda tette a babát. A vér szerinti anya azonban egy ideig még jelentkezhet.
Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke elmondta: "A szülőanyának a megtalálástól számított 6 hétig adott esetben módja van a szándékát visszavonni, mert nem biztos, hogy a szülőanya tette be a kicsit az inkubátorba, lehet, hogy akarata ellenére vitték az inkubátorhoz."
Ha jelentkezne az anya később a babáért, akkor a genetikai egyezés mellett azt is vizsgálnák, hogy alkalmas-e a gyereknevelésre.
Szerdán kora délután tettek egy újszülött kisfiút a szolnoki Hetényi Géza Kórház bejáratánál található babamentő inkubátorban. Az egészséges kisfiú testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
Nem csak a túlsúlyosok kerülnek ki a csípő- és térdprotézis várólistájáról, más csoportok is eleshetnek a műtéttől
A protokoll szerint bizonyos állapotú stroke-osok, daganatosok és autisták sem kerülhetnek fel a várólistára. Orvosok szerint ez súlyos következményekkel járhat.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.
A szakemberek szerint azonban más eseteket is felsorol az új protokoll, így újabb betegek eshetnek el a beavatkozástól.
A NEAK által közzétett protokoll alapján bizonyos betegcsoportok nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistájára.
A kizáró okok között szerepelnek a sztrók egyes esetei, áttétes daganatos betegségek, autoimmun betegségek, valamint a beteg együttműködésének és szociális helyzetének elégtelensége is.
A 24.hu egyik orvos forrása szerint problémás, hogy a „bizonyos esetek” kitétel nincs pontosan meghatározva a sztrókos betegeknél, így nem egyértelmű, mely állapotok esetén vehető még fel valaki a várólistára, és mikor nem. Azt mondta: „Hiányoznak a kritériumok.”
A szociális helyzetre vonatkozó előírásokat szintén nem részletezi a protokoll. Egy másik orvos forrás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a beteg a hazabocsátás után olyan környezetbe kerülne vissza, ahol a rossz higiéniai körülmények miatt magas a fertőzésveszély – például hajléktalan –, akkor nem műthető. Hozzátette: ez csak feltételezés, mert a hivatalos dokumentum nem ír részletesen erről a kritériumról.
Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján „nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható.” Példaként egy súlyos autista baleseti sérültet említett, aki így a jövőben sem kaphat ilyen ellátást, és nagy valószínűséggel élete hátralévő részét ágyhoz kötötten kell töltenie.
Egy másik orvos forrás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy daganatos betegek esetén, ha balesetet szenvednek és akut ellátásra szorulnak, az őket fogadó orvos sokszor nem tudja, pontosan mit mondott az onkológusuk a várható életkilátásokról. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg áttétes daganattal is tovább él, mint amire az onkológus számított.
A NEAK az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy „reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését”. Hozzátették: céljuk a 2019-es, vagyis a pandémia előtti várakozási idők elérése.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.
VSquare: Rogán Antaltól az amerikai szankciók miatt vettek el hirtelen területeket
A miniszter egyik napról a másikra elvesztette a technológiai területek irányítását – a háttérben amerikai szankciók és pánikszerű kormányzati lépések sejlenek fel.
„Február végén Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert hirtelen megfosztották az olyan kulcsfontosságú területek felügyeletétől, mint az informatikai fejlesztések és közbeszerzések, illetve az e-közigazgatás – lényegében minden technológiával kapcsolatos területet elvettek tőle. Orbán Viktor nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért vette el a legbefolyásosabb miniszterétől ezen területek irányítását,
de több kormányközeli forrás is azt állította nekem, hogy ez Rogán amerikai szankcionálásának következménye lehetett.
(Rogán Antalt a globális Magnyickij-törvény alapján a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban sújtották szankcióval, a hivatalos magyarázat szerint a korrupcióban való részvétele és irányító szerepe miatt.)” – olvasható Panyi Szabolcs bejegyzésében a Facebookon.
„A források szerint amerikai technológiai cégek – a szankciókat betartva – jelezték a magyar kormánynak, hogy nem tudnak technológiát (sem hardvert, sem szoftvert) szállítani olyan állami intézményeknek, amelyek Rogán irányítása alatt állnak. Egy, a Rogán amerikai szankcionálásával kapcsolatos ügyekben jártas forrás úgy fogalmazott:
egyetlen amerikai cég vagy magánszemély sem köt üzletet a szankciós listán szereplő személlyel, ha be akarják tartani az amerikai törvényeket.
Ha pedig nem világos, hogy az adott szankcionált személy érintett-e egy konkrét ügyletben, az amerikai cégek akkor is inkább elállnak az üzlettől.”
Azt is megemlíti, hogy egy kormányzati forrás arról számolt be: a Rogán feladatköreinek más minisztériumokhoz történő átcsoportosításáról szóló kormányrendelet szövegét az utolsó pillanatban állították össze. Állítása szerint például az Igazságügyi Minisztérium jogászait egy hétvégi napon hívták be, hogy véglegesítsék a dokumentumot.
„Ez nemcsak arra utal, hogy a döntés hirtelen született, hanem arra is, hogy az Orbán-kormány már kevésbé számít arra, hogy a Trump-adminisztráció esetleg gyorsan feloldaná a Rogán elleni szankciókat. (Rogán minisztériuma nem válaszolt a kérdéseimre.)”
„Február végén Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert hirtelen megfosztották az olyan kulcsfontosságú területek felügyeletétől, mint az informatikai fejlesztések és közbeszerzések, illetve az e-közigazgatás – lényegében minden technológiával kapcsolatos területet elvettek tőle. Orbán Viktor nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért vette el a legbefolyásosabb miniszterétől ezen területek irányítását,
de több kormányközeli forrás is azt állította nekem, hogy ez Rogán amerikai szankcionálásának következménye lehetett.
(Rogán Antalt a globális Magnyickij-törvény alapján a Biden-adminisztráció utolsó napjaiban sújtották szankcióval, a hivatalos magyarázat szerint a korrupcióban való részvétele és irányító szerepe miatt.)” – olvasható Panyi Szabolcs bejegyzésében a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhunyt Sterbinszky Amália - közölte a Nemzeti Sporttal korábbi játékostársa, Nagy Ilona, akit Sterbinszky húga, Gizella tájékoztatott. A dániai Helsingörben élt, onnan rosszullét miatt egy koppenhágai kórházba szállították. Az életét azonban nem tudták megmenteni.
A 239-szeres magyar válogatott kézilabdázó 74 éves volt.
A korszakos balátlövő Sterbinszky Amália az FTC-vel egyszer, a Vasassal tízszer lett bajnok. A Vasassal 1982-ben a Bajnokcsapatok Európa-kupáját is elnyerték. A válogatott tagjaként olimpiai és világbajnoki érmeket is szerzett.
„Nehéz kiemelni egyet, mert érzések, hangulatok futnak át rajtam, de persze sokszor beugrik, ahogyan dobogóra állunk valamelyik világversenyen, a BEK-győzelem, netán gólok, amelyek különlegesnek számítottak, mert nem sima felugrásból vagy betörésből szereztem. (…) Az ember mindig többet akar, miért nem lett második hely a harmadikból, győzelem az ezüstéremből” – mondta korábban a Nemzeti Sportnak.
A 20. század legjobb magyar játékosának választott klasszis Dániában ment férjhez és évtizedek óta ott élt. A dán női felnőtt- és juniorválogatottat is irányította. Természetgyógyászattal is foglalkozott, klinikája országos hírű volt.
A Vasas és az MKSZ is saját halottjának tekinti.
"Óriási veszteség érte az egyetemes kézilabdázást és a magyar sportot is, hiszen Sterbinszky Amália minden idők egyik legnagyszerűbb magyar kézilabdázója volt, aki egy egész korszakot meghatározott sportágunkban – mondta el Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke. – Őszinte részvétem családjának, magam is megrendültem a hír hallatán. Sterbinszky Amáliát a Magyar Kézilabda Szövetség saját halottjának tekinti. Emlékét megőrizzük!" - írta a Magyar Kézilabda Szövetség a közösségi oldalán.
"Megrendített a halála híre, mert nem csupán korábbi játékosomat, hanem a barátomat is elveszítettem. Szörnyű, hogy ilyen fiatalon ment el. Játéktudásban megelőzte a korát, lövőkészségben és irányító szerepkörben egyaránt kimagaslót nyújtott, univerzális kézilabdázó volt. Emlékszem, mennyi időt és energiát fordított a csapatépítésre, hihetetlen hatással volt társaira. Köszönettel tartozunk neki mindazért, amit a magyar kézilabdasportért tett” – mondta Mocsai Lajos, az 1982-ben BEK-győztes Vasas edzője, korábbi szövetségi kapitány.
Elhunyt Sterbinszky Amália - közölte a Nemzeti Sporttal korábbi játékostársa, Nagy Ilona, akit Sterbinszky húga, Gizella tájékoztatott. A dániai Helsingörben élt, onnan rosszullét miatt egy koppenhágai kórházba szállították. Az életét azonban nem tudták megmenteni.
A 239-szeres magyar válogatott kézilabdázó 74 éves volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
