A vasút-villamos Szeged és Hódmezővásárhely között fog közlekedni. Egy szerelvényen 216 férőhely, köztük 4 mozgássérült hely van, és kerékpárral is lehet rajtuk utazni.
Megérkezett Magyarországra az első tram-train, a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő vasút-villamos prototípusa szombat hajnalban - közölte honlapján a MÁV.
A Vásárhely 001-es névre hallgató szerelvényt december 30-án indították útjára Spanyolországból Szentesre, a járműbiztosítási telephelyre. A vasút-villamos szerelvény három különálló, szétszerelt darabját a kamionokról két 60 tonnás daruval emelték le.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A következő napokban a Stadler mérnökei helyezik üzembe a járművet, majd a hatósági szemle, a futópróbák és a típustesztek következnek.
A Hódmezővásárhely-Szeged tram-train mintaprojektért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott:
a két települést néhány éven belül ikervárossá teszi a vasút-villamos.
Lázár János abban bízik, hogy a beruházás kedvezően hat a gazdaságra, a munkaerő- és az ingatlanpiacra, közelebb hozza egymáshoz a szolgáltatásokat, a munkahelyeket, az oktatási-kulturális-közigazgatási lehetőségeket.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója az agglomerációs fejlesztések mintájának tekinti az új vasút-villamost.
Szerinte az elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése minden nagyvárosnak érdeke, és ha az autósok is megbízható alternatívának fogják tekinteni, akkor kevesebb lesz a torlódás az utakon, és a levegő minősége is javul.
A MÁV-Start 2017 májusában szerződött a járművek beszerzésére a Stadler Rail Valenciával. A 37 méter hosszú, 71 tonnás, dízel-villamos hibrid tram-train Szeged és Hódmezővásárhely villamosvonalán óránként 50 kilométeres, a két város közötti vonalon dízel meghajtással 100 kilométeres sebességgel haladhat. Egy szerelvényen 216 férőhely, köztük 4 mozgássérült hely van, és kerékpárral is lehet rajtuk utazni.
A beruházáshoz kapcsolódva Hódmezővásárhelyen csaknem 4 kilométeres villamospálya, 6 megálló, valamint 94 autó befogadására alkalmas P+R parkoló is épült, amelyhez 900 kerékpártárolót alakítottak ki.
Megérkezett Magyarországra az első tram-train, a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő vasút-villamos prototípusa szombat hajnalban - közölte honlapján a MÁV.
A Vásárhely 001-es névre hallgató szerelvényt december 30-án indították útjára Spanyolországból Szentesre, a járműbiztosítási telephelyre. A vasút-villamos szerelvény három különálló, szétszerelt darabját a kamionokról két 60 tonnás daruval emelték le.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
A lengyel miniszterelnök szerint Oroszország arra törekszik, hogy „az európai érdekek árulóit vagy hasznos idiótákat” használja fel a nyugati országok közötti megosztottság előidézésére.
„Ön sem akart volna tegnap Orbán Viktor bőrében lenni... miután a svédek, a dánok, a franciák, mindenki, kivétel nélkül – a szlovák [Robert Fico] hallgatott ugyan, de végül velünk szavazott – Ukrajna jövőjéről beszélt”
– mondta Tusk az újságíróknak.
Tusk, aki maga is történész, egy történelmi példával is érzékeltette mondanivalóját. A görög Ephialtész árulására utalt, aki Kr. e. 480-ban a thermopülai csatában a perzsáknak szolgáltatta ki honfitársait.
„Végül mind azok megvetették, akik felbérelték, mind pedig azok, akiket elárult” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök egy új európai biztonsági formátum kialakításáról beszélt, amelyben Törökország szorosabb bevonására is törekednének. A politikus szerint diplomáciai offenzívára van szükség, hogy Európa biztonságát megerősítsék. Emellett bejelentette, hogy a lengyel kormány tervezi az alapvető katonai kiképzés bevezetését minden felnőtt férfi számára.
Tusk a szokásos diplomáciai nyelvezetet félretéve éles kritikát fogalmazott meg Orbán Viktorral szemben, aki az Európai Tanács tegnap esti ülésén nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnával kapcsolatos megállapodást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Minket is sokként ért”: bezárt a győri Xantus János Állatkert egy rendkívül veszélyes betegség miatt
Az állatkertben több olyan faj is él, amelyek fogékonyak lehetnek erre a pusztító betegségre. Ezért az ő védelmükben hozták meg a szigorú intézkedéseket.
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A győri állatkert a közösségi oldalán írt meg, hogy bezárnak. Az állatkert állatorvosa, dr. Bagó Bálint egy rövid videóban elmagyarázta, hogy miért volt szükség a drasztikus intézkedésre.
A bejegyzésük szerint
a Győri Xantus János Állatkert járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit.
"Az állatkertünkben rengeteg, a betegségre fogékony állatot tartunk. Közülük több faj, mint a törpevíziló, vagy az alföldi anoa természetben kihalás szélén álló fajok, illetve európai tenyészprogram keretében vannak nálunk, mint a zsiráf és az afrikai elefánt. Ezért sajnálattal közöljük, hogy a hatóság határozata és lakóink biztonsága érdekében az állatkert a zárlat hatósági feloldásáig zárva tart.
VIDEÓ: A Győri Állatkert állatorvosa
Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen - jelentette be Pásztor Szabolcs országos főállatorvos. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon - írta az MTI. A betegség rendkívül ragályos, a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni, ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
Feszültség a Balkánon: Bosznia-Hercegovina a magyar katonák helyett egy másik EU-tagállam egységét kérné
A magas rangú magyar tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet - közölte Željko Komšić.
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Komšić indoklásában kiemelte, hogy
„a magyar magas rangú tisztségviselők folyamatos tevékenysége áll” a kérés mögött, mivel „egyértelmű politikai és gazdasági támogatásukról biztosítják Milorad Dodikot, Bosznia-Hercegovina egyik politikai szereplőjét.” Hozzátette, hogy Dodik politikája „állandó instabilitást okoz az országban és a térségben szeparatista elképzelései és törekvései miatt.”
Az elmúlt időszakban feszültség alakult ki Magyarország és Bosznia-Hercegovina között. A magyar kormány támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét, aki nemrég függetlenítette a banja lukai igazságszolgáltatást a bosnyák államtól. Komšić szerint különösen aggasztó, hogy „ez a támogatás éppen akkor nyilvánul meg, amikor Dodik ellen bírósági eljárás zajlik Bosznia-Hercegovinában.”
„A magyar magas rangú tisztségviselők politikai állásfoglalásai miatt a bosznia-hercegovinai közvéleményben az a kép alakult ki, hogy Magyarország nyíltan elfogult, ami végső soron az EUFOR–Althea misszió iránti bizalom megingásához vezethet”
– figyelmeztetett Komšić. Hangsúlyozta, hogy az EUFOR–Althea missziónak teljesen semlegesnek kell maradnia, és kizárólag a mandátuma keretein belül kell működnie.
A magyar kormány egyik tisztségviselője, Magyar Levente hétfőn Banja Lukában nyíltan támogatásáról biztosította Milorad Dodikot, és olyan kijelentéseket tett, amelyeket Szarajevóban Bosznia-Hercegovina belügyeibe való közvetlen beavatkozásként értékeltek. Magyar Levente szerint „politikai boszorkányüldözés” zajlik Dodik ellen, és azt állította, hogy a Nyugat Bosznia-Hercegovinát „saját tartományaként” kezeli.
Emellett a Terrorelhárítási Központ (TEK) csapatai is megjelentek a szerbek lakta területen egy hivatalos gyakorlatra. Egyes értesülések szerint a TEK jelenléte összefüggésbe hozható azzal a forgatókönyvvel, hogy szükség esetén kimenekítsék Dodikot, ha a bosnyák bíróság elítéli.
A szarajevói média szerint Komšić különösen aggasztónak nevezte Magyar Levente azon kijelentését, miszerint Magyarország be fog avatkozni a boszniai eseményekbe, ha bármilyen konfliktusra kerülne sor. Ez a kijelentés éles bírálatokat váltott ki a szarajevói politikai körökben.
Nyitókép: illusztráció: Orbán Viktor miniszterelnök és Milorad Dodik
Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagja hivatalos levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Antonio Costához, amelyben a magyar EUFOR-kontingens kivonását kérte. Indoklásában hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagsága felé halad, és háláját fejezte ki az uniós intézmények támogatásáért.
Komšić azt kérte, hogy a magyar katonák helyére egy másik EU-tagállam egysége érkezzen,
kivéve Horvátország erőit, amelyek a daytoni békeszerződés értelmében nem állomásozhatnak az ország területén. A politikus kérte az ügy megvitatását az EU Politikai és Biztonsági Bizottságával, az EU Katonai Bizottságával, valamint Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikai főképviselővel és Luigi Soreca boszniai EU-delegációvezetővel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor válaszolt arra, tényleg TEK-esekkel akarták-e kimenekíteni a boszniai szerb elnököt, Milorad Dodikot
A magyar miniszterelnök és a külügyminiszter is elutasította a felvetést, bár egy újságíró szerint több forrás is megerősítette, hogy a TEK-nek nem a gyakorlatozás volt a valós célja.
Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.
A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.
Orbán Viktor és Szijjártó Péter azonban azt mondták, hogy nem ez volt a cél.
A miniszterelnök közölte: "Ilyen terv nem volt". A külügyminiszter pedig azt mondta, hogy mindenben a nemzetközi előírásokat követték, és ezek megkérdőjelezését nem fogadják el.
Panyi Szabolcs VSquare újságírója azt mondta az RTL Híradónak, hogy több forrással is beszélt, akik azt állították, hogy ha Dodikot letartóztatták volna, akkor a tekesek megpróbálták volna valamilyen módon, a horvát határon át - Horvátország és hatóságai tudta nélkül - Magyarországra menekíteni.
A boszniai ország kormánya az oroszbarát Dodikot azzal vádolja, hogy a polgárháborút lezáró daytoni békeegyezményt megsértette. A magyar kormány azonban a szerb vezető mellé állt. Emiatt a védelmi miniszter nem engedte hétfőn, hogy leszálljon a magyar külügyminiszter helyettesének gépe Szarajevóban. Szijjártó Péter ennek kapcsán azt mondta a Híradónak: jobb lenne, ha az ország vezetői inkább az együttműködésre koncentrálnának, mert Magyarország sokat segíthetne nekik az európai integrációban.
Csütörtökön Bosznia-Hercegovina horvát államelnöke hivatalosan is kérte az Európai Uniótól, hogy a közös uniós békekontingensből vonják ki a magyar katonákat.
Milorad Dodik barátjának nevezte Orbán Viktort, februárban, miután letöltendő börtönre ítélték, nem jogerősen. A magyar miniszterelnök támogatásáról biztosította őt. A boszniai szerb vezető arról is beszélt, hogy a magyar terrorelhárítás vezetői is az országba érkeztek.
A TEK azt közölte, hogy egy nemzetközi gyakorlaton vesznek részt. Egy angol portál azonban azt állította, hogy mindez csak egy fedősztori volt. Valójában egy titkos kiküldetést teljesítettek, és Dodik kimenekítése lett volna a feladatuk, ha a hatóságok megpróbálták volna őt letartóztatni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
